Finn:
Mióta Jack ignorálja Bookert, egyre többet látjuk a suli előtt. Már készülök rá hogy valami baj lesz ebből, de sosem jön ide.
Sok idő telik el közben, hiszen már elkezdődik a téliszünet. Jack mostanában kezd jobban megnyílni előttem, hiszen kezdi elfelejteni a nyár végén történt dolgokat. Egyre többször beszél magáról, bár már mindent tudok róla. Már meg mer ölelni, és örülök neki hogy sokszor meg is teszi. Imádom amikor valamelyikünknél együtt alszunk és hozzám bújik éjszaka, úgy hogy nem is tud róla. Nem mindig alszok mikor vele vagyok, mert szeretem csak nézni és hallgatni ahogy ő alszik. Néha annyira aranyos a hangja mikor alszik. Nameg mikor beszél álmába.. Komolyan, eltudok tőle olvadni.
Szóval, kurvára szerelmes vagyok belé és már tervezgettem hogy elmondom neki, de félek mert nem akarom elrontani a barátságunk hogyha esetleg, sőt biztos hogy ő nem így érez. Úgyhogy úgy döntöttem hogy hanyagolom ezt.
Ma elvileg elmegyünk deszkázni, és mivel kezdődik a szünet, itt is alszik nálunk. Alig várom már hogy vége legyen a sulinak, mert fáradt vagyok és végre Jackel akarok lenni.
Mikor végre vége a sulinak, elindulunk a pályára, mivel a deszka már nálam van. Végig azzal basztatom hogy lehagyom, ő meg futhat utánam de aztán lenyúlja a deszkát, így megfordulunk. Csak mosolyogva sietek utána, a pályáig. Mikor odaérünk, csak lefekszem a földre ő meg leül mellém. Arcom nézi én meg vissza rá.
-Ennyitől kifáradtál? - nevet.
-Nem szeretek és nem is tudok futni.
-Hát, nálam még mindig jobb vagy. - mosolyog. Végigvizsgálom minden egyes szeplőjét, majd felállok.
-Akkor, megakarsz tanulni deszkázni, vagy még egy ideig ülünk?
-Hát, szeretnék de elég jó egy kicsit leülni. Annyira fáradt vagyok hogy most ehhez nincs energiám. - elfekszik a földön én meg csak megállok mellette és keresztbe teszem karjaim. Feláll majd egy kisebbet sóhajtva közelebb lép hozzám hogy elvegye a deszkát a kezemből.
-Az előbb még fáradt voltál.
-Most is az vagyok, ezért döntöttem úgy egyedül hogy menjünk haza. Mármint hogy hozzátok haza.
-Oké.
-Deeee, van még.
-Igen? - nevetek. Mögém jön és leveszi táskám. Felugrik a hátamra és lábait derekamra kulcsolva, átkarolja nyakam.
-Add idee. - mutat a táskámra. Odaadom neki. - Mehetünk. - bújik nyakamba, mosolyogva.
-Jaj, istenem Jack.. Sokkal fogsz jönni nekem.
-Rendben, majd beszélünk erről később. - csak elmosolyodok és kezem combja aljára helyezem hogy ne essen le.
Egész úton beszél én meg csak lököm magam előtt a deszkát, már zsibbadó kezekkel.
Ahogy hozzánk érünk, leteszem ő meg csak rámmosolyog. Elmosolyodok arcán, majd felveszem a gördeszkát és bemegyünk. Felmegyünk a szobámba és becsukom az ajtót. Gyorsan kipakolom a táskám, addig ő meg lefekszik az ágyra. Hamar végzek, így lefekszem mellé. Előveszem a cigim az öngyújtóval és mivel most nincs kedvem kimenni az erkélyre, itt gyújtanám meg, ha nem venné ki számból. Az övébe veszi, így csak kérdőn nézek rá.
-Te mióta cigizel?
-Csak menő akarok lenni. Így kell, ugye? - kiveszi kezemből a gyújtót és szinte tökéletesen meggyújtja. Szemeim nézi, miközben egy apró köhögés nélkül benttartja, majd a füst orrán távozik. Nyelek egyet a látvány miatt, mert nemhogy csak menőn néz ki, hanem eléggé sexy. - Jól csinálom? - mosolyog.
-Hát öhm.. I-igen. - elneveti magát és miután felül, mégegyszer beleszív. Én is felülök, vele szemben és tovább vizsgálom arcát, ahogy ő elszívja az egészet. A füstöt mindig az orrán engedi ki, nekem meg folyamatosan kiszárad a torkom, így nemtudok mást tenni csak folyamatosan nyelni, amit észre is vett. Bár végig szemeimet vizsgálja, néha lenéz ajkaimra, ahonnan már látja ahogy másodpercenként nyelek. Közelebb hajol hozzám és egy utolsót beleszívva, letüdőzi és hátradől. Ezúttal száján bocsájtja ki a füstöt, majd felül. Elmosolyodik és elnyomja a hamutálban, majd beledobja a csikket. - Nekem nem is hagytál?
-Háát.. Gondoltam nem sajnálod.
-Nem, csak megleptél.
-Akkor te nem?
-Talán egy kicsit később.
-Ooh, okés. - mosolyog.
Egészen estig csak beszélgetünk, aztán én elmegyek lezuhanyozni, majd utána ő is. Viszont mikor ő visszajön, nincs rajta póló így telefonomat rögtön lerakom és felülve csakis rá figyelek.
-Nem hoztam pólót.. - egész arca vörös és csak leül mellém, zavarban.
-Hát, engem nem zavar ha így vagy. - vigyorgok, mert tudom hogy kölcsönbe akar egyet az enyéim közül.
-Finn.. Kérlek.
-Egyre többel jössz nekem. Sétálnod sem kellett, elloptad a cigim ráadásul még pólót is adjak. - felállok és a szekrényemhez megyek. Kiveszem kb a legnagyobb pólót, mert biztos vagyok benne hogy nagyon aranyosan fog állni az apró méretéhez, majd odadobom neki.
-Kisebb nincs? - nevet. - Jó, bocsi. Eskü majd kiengesztellek valahogy. - felveszi a pólót és idejön hozzám. Megölel, én meg csak szemeim forgatva átkarolom vállát. Mikor elenged, lefekszem az ágyra kifújva a levegőmet. Ő csak ott áll tovább, így felülök és végignézek rajta. - Hé. - mosolyog. - A szemem itt van fent.
-Nem azt jelenti hogy azt kell néznem.
-Oh, wow. - hirtelen egész arca vörös lesz és le is hajtja fejét. Beharapom ajkam és felállok. Visszamegyek hozzá és kezem nyakára teszem hogy magam felé fordíthassam fejét.
-Nem hiszem el hogy még mindig ennyire zavarban vagy előttem.
-Miért, te egyáltalán nem vagy így?
-Nem. - vigyorgok. Csak megrántja vállát és elrántja fejét, de visszateszem kezem. - Jaj nyugi. Tudom milyen vagy. - hüvelykujjammal simogatom bőrét és egy aprót beharapom ajkam ahogy nyakára vezetem szemeim, pontosabban a szinte hófehér, finomnak látszó bőrre. Ő viszont szemeimet bámulja. - Most sem akarunk szórakozni?
-Attól függ. - még közelebb hajolok hozzá, szinte már megcsókolom, ő meg lehunyja szemeit.
-Mitől?
-Attól hogy hogyan akarsz szórakozni. - ekkor kinyitja szemeit és mint aki megvilágosodott, ellép tőlem. - Ha így, mint most akkor nem. - rántja meg vállait és lefekszik az ágyra.
-Mint most?
-Mint most.
-Nemtudom hogy ez neked miért szórakozás.
-Mi az az ez? - néz szemeimbe. Odamegyek hozzá és ahogy ő felül, leülök mellé.
YOU ARE READING
The Video /Fack/
Fanfiction'Szóval, volt ez a buli, ahol találkoztam a barátom végzős haverjaival, és persze az ő zűrös múltjaikkal. Nem gondoltam volna hogy egész éjszaka velük beszélgetek majd ezekről. Aztán én jöttem. Meséltem magamról, leitattak és ekkor már bármit tehett...