The Video /Fack/

5

Jack:

Egész nap engem tanít deszkázni, miután elmentünk a gördeszkájáért. Egyre többször ér hozzám, csak úgy, mikor amúgy sem esnék el. Nem mondom hogy nem élvezem, csak fura..

Egy kicsit leülök pihenni, amíg ő még mindig gyakorol. Csak nézem ahogy meghajtja magát és az egyik ugrató felé veszi az irányt. Hosszasan tanulmányozom mozdulatait, valamint hogy mielőtt ugrat, mit csinál hogy mindig sikerül neki. De a végén csak megint arca elemezésénél kötök ki. Annyira tökéletes.. Amíg én nagyban őt nézem, mögötte a kapun egy fiú jön be, akit nem is veszek észre először. Mikor meglátom hogy kiaz, rögtön odamegyek hozzá és kitassékelem a pályáról.

-Most komolyan követni fogtok engem, vagy mit akarsz csinálni?

-Csak megláttalak és gondoltam örülnél nekem.

-Hát nem, úgyhogy menjetek innen.

-Menjünk innen? - egyik kezét derekamra teszi és onnan csípőmre vezeti, majd annál is lejjebb. - Miért nem kedvelsz? Én egyre csak azon vagyok hogy kedvelj.

-Nem hiszem el, és amúgysem jó úton indulsz még ha ezt akarod, sem.

-Ugyan már. - beharapja ajkát, én meg csak eltolom magamtól. - Emlékszel mit beszéltünk, ugye? - bólintok. - Gyere át hozzám valamelyik nap és nyugiban megbeszélünk mindent. Semmi kés, semmi nyúlkálás. - csak sóhajtok és egy szemforgatással rábólintok.

-Csak végre szálljatok le rólam, légyszi..

-Ő a pasid? - mutat Finnre, aki eléggé érdeklődik hogy miért beszélek Bookerrel.

-Nem, ő egy barátom. - Finnre nézek. Még odaadom neki a számom, majd elmegy. A legrosszabb mi lehet? Megkésel? Úgysem fog mert akar még velem videót. Csak ez nem úgy lesz ahogy neki tetszik..

Mielőtt visszamegyek Finnhez, fejem a kerítésnek döntöm, és abba ütögetem.

-Mizu? - jön ide és a kerítés másik feléről szól hozzám. - Ő a pasid volt? - vigyorog.

-Nem. - kinyitom a kaput és visszamegyek a táskámhoz. Felveszem és már indulnék is el, de Finn visszaránt. Közben letette a gördeszkát.

-Most itt hagysz?

-Nemtudom..

-Ki volt ez?

-Bookernek hívják. Ő volt az egyik aki miatt készült a videó.

-És mit mondott?

-Valamelyik nap találkozni akar velem hogy beszélgessünk.

-És találkozol is vele?

-Sok a kérdés. - elrántom kezem, de még mindig jön utánam.

-És velem mi a bajod?

-Semmi.

-Akkor gyere már vissza és beszélgessünk.

-Minek?

-Oké, akkor hagyj itt. Menj el és ne is beszéljünk, oké?

-Oké. - jelentem ki és miután kisétáltam a kapun, bevágom magam után. Haza indulok és közben könnyeimmel küzködök, mert most vesztem össze az egyetlen emberrel aki fontos nekem a családomon kívül. És sokkal másabb értelemben fontos. Szerelmes vagyok Finnbe és megbántam hogy ekkora fasz vagyok. Tudom hogy a legjobb barátja vagyok és aggódik értem, de nehéz nem összevesznem vele ilyeneken. Nem vagyok hozzászokva hogy akárki is érdeklődne irántam, akár így, hogy aggódik vagy akár olyan értelemben hogy szerelmes belém. Nemtudom milyen kapcsolatban lenni, és ami mégfontosabb, nemtudom milyen csókolózni. Fura érzés hogy már nem vagyok szűz, de még sosem csókolóztam..