Fei Rendong pov.
Bementem órákra és leadtam a kötelező anyagokat. Aztán visszamentem a szobámba ahol az egyik takarítónő mosta a folyosót.
– Szép napot! — köszöntem illedelmesen.
— Neked is, kedves! Ki a szerencsés? — kérdezte, mire meglepetten néztem rá.
– Tessék?
— Az a nyakadban. Az egy eljegyzési nyaklánc egyik fele. Bár a főnixet általában a lányok viselik. – mondta mire fülig pirultam. Lementem a kertbe, ahol A–Yang mar várt.
– Szia, A–Ji!
– A–Yang, te.. Eljegyeztél engem? – kérdeztem kíváncsian.
– Úh...hát...igazaból...mit mondanál ha valóban eljegyeznélek? – kérdezte félve, mire a kezeimet a számra tapasztottam. Ezek szerint komolyan gondolta.
– Ha te nem akarod én tökéletesen megértem és...
– Tedd meg!
– Micsoda?
– Tedd meg! Kérd meg a kezem! —mondtam, mire megfigta a kezemet és letérdelt.
– Fei Rendong, hozzám jössz?
– Igen! – bólintottam és magamhoz öleltem. Felkapott és megpörgetett a levegőben, majd megcsókolt.
Lan Tairong pov.
Wei bácsikám egy csésze teát adott a kezembe, a kis Ju pedig az ölemben pihent. A bácsikáim mindig jók voltak hozzám, mellettük most ismét családban éreztem magamat.
– Idd meg a teát és mesélj, hogy vagy? Régen jöttél látogatóba. – ült le mellénk Wei bácsikám.
– Tudom és elnézést, csak most minden annyira fel van kavarodva. — ráztam meg a fejemet és megsimogattam Ju buksiját.
— Tudod, találkoztam Fei Ji—vel is. Xicheng és Jiang Cheng sokat meséltek róla, de élőben megismerni jobb volt. Úgy írt le téged, mint a testvére.
— Igen...testvérek... – motyogtam és belekortyoltam a teába. Végülis ő egész végig otthon volt a szüleivel, minden nap, amikor nálunk tanult. Csak fogalma sem volt róla.
– Nagyon stresszesnek látszol. – simogatta meg a fejem Wei bácsikám.
– Semmi baj...csak lefoglal a tanulás. – adtam az ártatlant.
– Te most hazudsz. Mint gyerekkori hazudozó ezt felismerem. — mondta mire nem bírtam már tovább:
– Elrontottam valamit és nem tudom helyre hozni. Anya is miattam sérült meg! Minden ember veszélyben van és nem mehetek Fei Ji—hez mert nem tudhatja meg az igazat! — zokogtam.
— Mi?! — kiáltotta Wei bacsikám.
BẠN ĐANG ĐỌC
Végzetes csere (Befejezett)
Viễn tưởngJiang Cheng épp életet ad közös gyermeküknek Lan Xichennel, de épp ugyanekkor egy gonosz szolga felesége is szül egy gyermeket. A két kisfiú látásra teljesen egyforma és a koruk is megegyezik, ezért a szolga bosszúból kicseréli őket. A két gyermek e...
