A tenger szülötte (Avengers ff.)✔️

H.Y.D.R.A.

Pár hónap múlva...

Éppen kocsival tartok haza a be vásárlásból.
Egyszer csak egy nagy fekete autó belém jött.

-Na meg a jó k**** any***t! -hirtelen mellém jött és próbált le taszítani az útról. Ne hogy azt higgyétek, hogy csak úgy hagytam magam, neki mentem. Úgy belém jött hogy az autó felborult. Többre nem emlékszem.

Egy cellában ébredtem.

-Hol vagyok!? -kérdeztem a fejem fogva.

-Üdv a Hydránál. Én leszek a szomszédod. -mondta egy férfi hang.

-A lányaim! Ki kell jutnom! -kezdtem el ütni verni a rácsot.

-Állj le! A lányok és a családod nincsenek itt. Ők biztonságban vannak!

-Mi? Ezt honnan tudod? -kérdeztem.

-Bele látok a fejedbe. -jelentette ki.

-Jó tudni! De akkor is ki kell jutnom! A lányaim! -kezdtem el könnyezni. -Te ki vagy? -kérdeztem.

-Jack Ploscowety. Az ifjabb. -mondta. -Te Asherah Rosamund Thorugther alias: A tegerek úrnője és az emlékek csarnoka őrzője. -mondta.

Két hónap múlva...

Itt ülök. A cellában. Víz nélkül. Két hónapja. A csapatról semmi

-Van egy tervem! -hallottam meg Jack-et a fejemben.

-Igen?

-A lényege az őr karján lévő csip meggátolja, hogy belé lássak. Ha adnák neked vizet akkor talán tudnád blokkolni! -mondta.

-Rendben. Egy próbát megér! -mondtam.

A toronyban...

-Két hónapja keressük! De még semmi! Nem keressük elég jól! A S.H.I.E.L.D.-et rohamoztatni kéne! -mondta Pietro.

-Megtaláljuk! -mondta Wanda.

-Találtunk egy titkosított gyár telepet Arizonában. Lehet ott van! -mondta.

-Induljunk! -állt fel Pietro.

A cellában...

Egy víz cseppet irányítottam a karjukon lévő csippbe.

-Most! -mondtam.

-Sikerült! -mondta.

Az őr az ajtóhoz lépett. Majd kinyitotta. Erre Jack kiütötte. Hirtelen felém fordult. Dean. Úgy néz ki mint Dean az álmomban.

-Jössz!? -kérdezte.

-Igen! -léptem ki. -Várj! -mondtam. Majd a nyakán lévő gépet ami nem alig engedte az erejét használni blokkoltam. Majd a sajátomat is.

-Gyerünk! -indultunk. Hirtelen egy csapat katona állt előttünk. Az erejem segítségével kitörtem a víz csöveket. A több mint száz fokos víz szétterjedt a teremben. Kivétel egy körben körülöttem. Az utolsó csapás egy villám a vízbe. Mindegyik holtan hullott a földre.

-Azta! -jegyezte meg Jack.

Tovább menve lépteket hallottunk. Egy víz gömböt magamhoz véve mentünk tovább.
Éppen készült volna, ahogy kinéztem egy kék csíkot láttam csak. Lehetséges?

-Pietro!? -álltam ki a fal mögül.

-Ash! -ölelt át. 

-Uram isten! El sem hiszem, hogy itt vagy! -öleltem át úgy, hogy felugorva a dereka köré fontam a lábam.  Könnyek szántották végig az arcom. -Pietro...-suttogtam hallkan.

-Itt vagyok! semmi baj, semmi baj! -ölelt egyre szorosabban. Pietrto mögött megjelent a csapat. 

-Natasha! -öleltem át. 

-Kicsim! -ölelt erősen. 

-Hogy vannak? Ugye minden rendben velük!? -kérdeztem szinte remegve.

-Jó vannak! Gyere semmi baj! -ölelt át Cint. -Menjünk haza!

Egy két órával később...

Leszállt a bázison a quinjet. Futottam ahogy csak bírtam. Mégsem álltam amíg oda nem értem. Steve karjaiban voltak.

-Asherah! -ölelt át. -Úgy aggódtam.

-Meg korát nőttek! -fogtam meg őket.

-Csipkerózsika! -ölelt át Tony. -Megvizsgálunk téged és Drakulát nehogy valami baj legyen? Oké? -kérdezte.

-Rendben!

-Ash!!! -ölelt át a Maximoff lány. -Úgy aggódtam, ugye jól vagy? Mi történt? -kérdezgetett.

-Jó vagyok, asszem. Mostmár jól! -mosolyogtam el gyengén.

-Ki az a srác? -kérdezte. -Ne látok bele a fejébe.

-Ő is gondolat olvasó.

-Mi? -döbbent le.

-Csipkerózsika! Gyere! -mondta Tony majd a vizsgálóba mentünk.