Jeon Jungkook a VT kozmetikai cég vezetője egy megbízható titkárt keres. Így talál rá Park Jiminre, akinek mondhatni két személyisége van. Nappal egy ártatlan tünemény, akiről nem lehet rosszat mondani, ám éjjel mintha teljesen kicserélnék. Ugyanis...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
J I M I N
Alsó ajkamat harapdálva próbáltam visszatartani kitörni készülő zokogásom. Lassan lecsúsztam az ajtónak dőlve és lábaimat magam elé húztam, kezeimet pedig a számra tapasztottam, hogy egyetlen egy hangot se adjak ki, amit Jungkook meghallhatna. Hiába próbáltam minden erőmmel visszatartani a könnyeimet, nem sikerült sírás nélkül végig hallgatnom Jungkookot.
Már egy hónapja annak, hogy átéltem életem egyik legrosszabb éjszakáját. Úgy éreztem, hogy az érzelmeim csak úgy kihaltak, miután Jungkook megtette azt velem. Azt hittem, végre találtam valakit, aki mellett boldog lehetek, de rá kellett volna jöjjek, hogy a főnök odafentről nem a "happy end"-et rendelte el nekem. Próbáltam magam azzal vígasztalni, hogy majd egyszer elmúlik a mellkasomban meg nem szűnő fájdalom, de Jungkook minden egyes nap eljött a lakásomhoz, hogy elmondja mennyire is sajnálja, amit tett és, hogy bárcsak visszamehetne az időben.
Bárcsak visszamehetne, ebben egyet kellett vele ertenem. Ha tényleg vissza lehetne tekerni az időt, akkor lehetséges, hogy nem történt volna meg az, amit tett és most nem sírnék az ajtó előtt guggolva és hallgatva Jungkook sajnálkozását. Készültem felállni, hogy otthagyjam, mert képtelen voltam végig hallgatni. Féltem, hogy képtelen leszek visszatartani magam attól, hogy ajtót nyissak neki és egyenesen a nyakába ugorjak. Nem tagadom, hiányzott már a közelsége és az illata, amit minden nap árasztott magából. Szinte megőrültem a hiányától, de annyira fájt, amit velem tett, hogy egyszerűen fogalmam sem volt, hogy mégis mi lenne a legjöbb döntés.
- Holnap az Államokba utazom - hallottam meg Jungkook hangját az ajtó túloldalán. Egy pillanatra megdermedtem és nagyon lassan az ajtó felé fordultam, mintha ott állt volna előttem, úgy szemeztem a barna falappal. - Pár hétig maradnék, de nem biztos, hogy később is ezen a véleményen leszek. Holnap reggel hétkor indul a gépem.
Hallottam, ahogy pár másodperc elteltével a lépcsőn lefelé veszi az irányt, így bátran kieresztettem egy nagy sóhajt. Könnyeim még jobban megeredtek és megállás nélkül folytak le arcom mentén. Hirtelen felindulásból lenyomtam a kilincsret és kiléptem a lakásból, azt remélve, hogy Jungkook még ott lesz. Sajnos az üres folyosóval kellett szembenéznem, ugyanis a férfi már elment. Egy pillanatra lenéztem a lábtörlőre, amin egy kisebb lap volt letéve. Azt felvéve mentem vissza a lakásba. Csak miután leültem a kanapéra, akkor jutott el a tudatomig, hogy egy repjegyet fogok a kezemben, ami holnap reggelre szólt. Jungkook szavai jutottak eszembe, ahogyan azt mondta, hogy holnap reggel indul a gépe az Államokba.
Tényleg vett nekem egy jegyet, hogy csatlakozzak hozzá? Nem tudtam, hogy mégis mit kezdjek vele. Szerettem volna utána menni és végre kibékülni vele, de nem tudtam elfelejteni azt, amit velem tett és egyszerűen már nem tudnék benne megbízni. Nem beszélve az állítólagos menyasszonyáról. Mi lett velük és az esküvővel? Túl sok kérdés és annál kevesebb válasz.
