Jeon Jungkook a VT kozmetikai cég vezetője egy megbízható titkárt keres. Így talál rá Park Jiminre, akinek mondhatni két személyisége van. Nappal egy ártatlan tünemény, akiről nem lehet rosszat mondani, ám éjjel mintha teljesen kicserélnék. Ugyanis...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
J U N G K O O K
- Na és hogy álltok az esküvő szervezésével? - szólaltam meg legelőször, mióta Yoongival leültünk a bárpulthoz.
A nap egy rakás szar volt, még annál is rosszabb. Eszembe juttatta a pár hónappal ezelőtti időket, amikor még mindent nekem kellett megcsináljak, kevés segítséggel. Szinte meg se szólaltam, csakis kizárólag a délutáni megbeszélésen. Az irodám csendbe burkolózott, csak az általam lapozott papírok hangját lehetett hallani. Eddig nem akartam bevallani, de hiányzott a titkárom. Az, hogy mindig beszélgettünk, hogy segített nekem és az a bizonyos érzés, amikor tudod, hogy nem vagy egyedül. Ehelyett ma az üres asztalával szemeztem.
- Ez most nem fontos! - legyintett, mintha egy esküvőt félvállról lehet venni. - Inkább azt mondd, hogy mi van a szöszivel?
Egy gondterhelt sóhajt hallattam, aztán jutott el az agyamig, hogy Yoongi mit is kérdezett. Döbbenten néztem legjobb barátomra, aki komoly arckifejezéssel vonta fel egyik szemöldökét.
- Honnan...?
- Azt hiszed hülye vagyok? - tette le a poharat a pultra, majd tenyerébe helyezte fejét, hogy így támaszkodhasson. - Tény, hogy akkor ébredtem fel, de annyira hülye nem vagyok, hogy bedőljek neked. Egyébként szarul hazudsz, kitalálhattál volna valami jobbat is!
- Hát bocs, hogy akkor nem az volt az eszemben! - vágtam vissza, mire elnevette magát, majd kért még egy üveg alkoholt. - Egyébként semmi. - válaszoltam a előbb feltett kérdésére. - Tegnap elrohantam, miután megtudtam, hogy ő az a bizonyos Vadmacska. Ma meg nem jött be dolgozni.
- Ő a Vadmacska? - kérdezett vissza, mire bólintottam egyet. - Hű...ez nem gondoltam volna.
- Hát én sem! - nevettem fel tehetetlenül, majd a pultra dőltem és lehunytam a szemeimet. - Nem tudom mi tévő legyek..
Yoongi azt tanácsolta, hogy ne tegyek semmit, hagyjam, hogy Jimin jelentkezzen. Még ha bejön dolgozni, akkor se hozzam fel a témát, tegyek úgy, hogy meg sem történt volna, ugyanis kellemetlen helyzetbe hoznám vele. Részben igaza volt, de muszáj volt megbeszélnem vele a dolgokat, hiszen már akkor más helyen dolgozott, amikor én állást adtam neki.
Mivel már elég későre járt, úgy gondoltam ideje lenne hazamenni, csak azzal nem számoltam, hogy ittasan nem vezethetek. Sofőröm nem volt és nem is szerettem volna egyet, ezért inkább ott hagytam a kocsimat és fogtam egy taxit. Fáradt voltam és nem vágytam másra, csak egy gyors zuhanyzásra, majd egy kiadós alvásra.
Szinte biztos voltam benne, hogy Jimin egy darabig nem fog bejönni dolgozni, de kellemeset csalodtam másnap reggel, amikor asztálánál ülve találtam rá. Visszafogtam magam, mintha nem érdekelne az, hogy itt van, de nem bírtam sokáig, ugyanis még van egy befejezetlen dolgunk.
- Tegnap nem jöttél be - szólaltam meg, miközben levettem a zakómat és a székre terítettem.
Jimin mindenhova nézett, csak épp nem rám, ami nagyon is zavart. Elvárom, hogy a szemembe nézzen, ha hozzá beszélek.
