Jeon Jungkook a VT kozmetikai cég vezetője egy megbízható titkárt keres. Így talál rá Park Jiminre, akinek mondhatni két személyisége van. Nappal egy ártatlan tünemény, akiről nem lehet rosszat mondani, ám éjjel mintha teljesen kicserélnék. Ugyanis...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
J U N G K O O K
Szemeimet összeszorítva nyújtóztattam ki elgémberedett végtagjaimat. Még sötét volt a szobámban, csupán a tévé gyér fénye adott egy kis világosságot. Így vettem észre a szöszit, aki fejét a mellkasomon pihentette. Szemei lehunyva voltak, hosszú pillái meg-megrebbentek. Óvatosan az arcához nyúltam és ujjbegyemet végighúztam rajta.
Érintésemre megmozdult, de szerencsére csak még jobban hozzám bújt, miközben egyet szusszanva ölelte át karjával a derekamat. Hasam megremegett és nehéz volt még magamnak is bevallani, de azok a bizonyos pillangók Jimin közelségétől életre keltek. Egy apró mosollyal néztem az alvó szépséget és percekig képes lettem volna gyönyörködni benne, de közelsége és testének melege olyannyira megnyugtatott, hogy lassan ismét átadtam magam az álmaimnak.
***
Lassan nyitottam fel szemeim, hogy valamennyire megszokjam a hirtelen világosságot, ami az ablakon keresztül szűrődött be. Reflexből a jobb oldalamra simítottam a matracon, de Jiminnek hűlt helyét találtam, csupán a gyűrött lepedővel szemeztem, míg az álmosság véglegesen is tovaszállt. Lentről mozgolódást és halk zenét hallottam, így csakis Jimin lehetett az, ezért is öltöztem fel ráérősen és, mután elvégeztem a reggeli teendőim, idejét láttam annak, hogy meglessem, mit mesterkedik Jimin.
Csípőjét a hangszóróból szűrődő zene ritmusára ringatta, miközben a reggelit készítette. Muszáj volt visszafognom magam, hogy ne abban a pillanatban ölelgessem meg, amiért ilyen aranyos tudott lenni. Az én fehér ingem volt rajta, amit még a múlt éjjel tépett le rólam, egy-két gombot is leszakítva róla. Combja közepéig ért, így még aranyosabb volt, ahogy azt viselve riszálta fenekét. Alsó ajkamat benedvesítettem a nyelvemmel, majd a falnak dőlve megtartottam a jobb kézfejemmel a bal könyököm, hogy kényelmesen csípkedni tudjam az ajkamat.
Egyszerűen nem tudtam betelni a látványával és az is rátett egy lapáttal, amikor elkezdte énekelni a szám dalszövegét. Angyali hangja betöltötte a konyhát, nekem pedig libabőrök keletkeztek testem minden egyes pontján. Ez a fiú mindig meg tud lepni és, ahogy hangját hallgatva figyeltem kecses táncmozdulatait, csak akkor jöttem rá, hogy mennyire belehabarodtam.
Jimin hirtelen megfordult tengelye körül, így tekintetünk szinte azonnal találkozott. Szemei hatalmasra tágultak, ajkai pedig szétnyíltak egymástól, amikor realizálta, hogy bizonyára végignéztem a kis előadását. Elpirult arccal sütötte le szemeit, mire én rögtön elé léptem.
- Ne hagyd abba! - simítottam derekára, mire ő szégyenlősen felpillantott rám. - Folytasd csak nyugodtan, nagyon jól csinálod. A hangod pedig meseszép.
- Tényleg? - kérdezte kissé felderülve, mire egy mosoly kíséretében orromat az övéhez dörgöltem.
- Hazdunék én neked? - kérdeztem, mire az ő mosolya is egyre jobban szélesebb lett. - Egyébként ez a kedvenc számom, szóval gyerünk, had halljam azt az édes hangod! - nyúltam a távkapcsolóért, hogy felhangosítsam a dalt, ami újra és újra ismétlődött már tíz perce.
