Legyen Furcsa Kapcsolatunk!

4.fejezet

~Peti szemszöge ~

-Barni... Itt vagyok! Semmi baj! - ébredek fel arra, hogy Barni nak rossz álma van...

Csak zihál mellettem és sír. Remeg mint egy levél. Csak azt ismételgeti, hogy "NEM AKARTAM, SZERETEM ŐT!" . Ezt kinek mondja? Vagy gondolja?
Most mi a baj? Keltegetni próbálom, de csak sír egyre hangosabban és fájdalmasabban.

-Barni... Barnabás.. Nyugi semmi baj... - ölelem magamhoz. De még mindig csak sír.

-Petit szeretem és nem fogom megbántani! - váltotta át monológját

-sss... Itt vagyok Barni...

-Peti.. - lihegett az ölelésembe. Zihált és sírt.

-semmi baj... Vége.. Nyugalom - puszilgatom a homlokát.

Felnéz rám könnyes szemeivel és megcsókol. A könnyeim ízét is érzem nem csak az édes ajkait. Eltávolodok tőle és megtörlöm szemeit. Majd ismét megcsókolom. Most már kezd boldogabb lenni. Belemosolyog a csókunkba és elkezdte simogatni a vállam. Én pedig a hátát. Annyira szeretem ezeket a pillanatokat vele. A pillangók a hasamban is ilyenkor életre kelnek, víg csárdást járva a hasamban. Lehet, hogy szerelmes vagyok?
Aztán véget ér a gyönyörű és kellemes csók csatánk. Fejét mellkasomra tette és elaludt. Édes amikor alszik. És a szuszogása csikizi a nyakam.

-Szép álmokat! - súgom neki és én is elalszom

~Barni szemszöge ~
             8:09
A nap arany sugarai lepik be a szobát. Tapogatom magam mellett az ágyát, de nincs ott. Kómásan felemelem a fejem és körülnézek. Egy üzenet van az éjjeli szekrényen. Miszerint elment próbára és maradjak nyugodtan nála. Nem akarok rajta élősködni és ezért haza megyek. Összekapom magam és leveszem a Peti pólóját. Lerakom az ágyra, de még sem bírom ott hagyni. Azt is magammal viszem és elhagyom a lakását.

Egy kicsit pihenek a nappaliban és filmet nézek. A kezem sajog, most kötöttem újra. De nem vagyok egy orvos ezért elég bénán kötöztem be a sebet. Néha még fáj, vannak dolgok amiket nem tudok megtenni fájdalom nélkül. Például dobolás. Amit a legjobban bánok. Utoljára akkor hagytam ki ennyi időt, amikor eltörtem a lábam. Most cintányéron se tudok játszani mivel a kezem....

Mivel nem bírok kaját csinálni szóval kaját rendelek. Egy hamburger mellett döntök a közeli kajáldából. Szokásos szendvicset rendelek. Csak mustár nélkülit. Amíg várok olvasgatom a híreket és a múltkori podcast alatti
Hozzászólásokat. Mindegyik arról szól, hogy mi van Peti és köztem. Nem akarom elhamarkodottan dönteni és kitálalni mindenkinek. Hogy hali amúgy kavarok Gaál Péterrel!

Hamburgerem majszolom és csörög a telefonom. Giorgio..
Felvegyem? Mi van ha mérges? De tegnap nem volt az..

-Barnabás hol vagy?
-Itthon - mondom teli szájjal.
-akkor kérdezem máshogy... MI A FRANCÉRT NEM VAGY PRÓBÁN?- üvölti a vonal túl oldaláról.
-A kezem miatt, nem tudom használni..
-JAJ barátom - sóhajt - Kell valami? Felugorjak próba után?
-jól esne.. Akkor próba után.. Szia!
-Ciao

Hálás vagyok nagyon a barátaimért. Ilyenkor a legjobban. Itt vannak nekem mikor kellenek. És most pedig vendéget várok szóval rendet rakok egy picit. Felporszívózok és feltörlök. Zenét hallgatok közben és dúdolászok. Néha felszisszenek a fájdalomtól, mert belemegy a por a sebembe. Egy jó óráig biztos takaríthattam. Most már elfogadhatóbb a lakásom.

            18:45
Most engedtem fel Giorgot. Nem tűnik boldognak. Olyan csalódott arcot vág. Lepacsizik velem az ajtómban és bebattyog a nappaliba. Ott veszi le a fekete cipőjét.