Legyen Furcsa Kapcsolatunk!

7.fejezet

~Barni szemszöge ~

Peti beengedte Giorgiot. Mindketten tudtuk, hogy valami fontos dologról lesz szó. A fiú leült és egyből belekezdtett a monológjába

-Tudom, hogy hallottátok a telefon beszélgetésemet. Arról lenne szó. Egy.... Egy lánnyal volt. Aki lehet, hogy a banda tagja lesz. Most nála voltam és eléggé ígéretes.. Mit gondoltok?

-Várj... Egy lány a mi bandánkban? - kérdezte meglepetten Peti

-Figyelj először hozd el egy próbára ott majd meglátjuk mi lesz.. - próbáltam optimista lenni

-Köszönöm fiúk. Biztos vagyok benne, hogy jól kijöttök majd egymással Barni.. A neten láttam meg az ő videóját is.

-Remélem! - mosolyogtam

-De most megyek. Csak ennyit akartam. Gondolom ez nem telefon téma volt.

-hát nem igazán. Szia! Akkor holnap... Hozd az új embert is! - vezette ki az ajtón Peti barátunkat.

Most egy kicsit emészteni kell ezt a témát meg a palacsintát is. Biztos jó fej lesz. Giorgio jó embereket ismer! Vagy nem?

Éppen lefekvéshez készülünk Péterrel. Már az ágyban vagyunk és filmezünk. Laptop előttünk van és kezeink összekulcsolva vannak. Szeretem őt! Lágy csókokat hagyok az arcán. Majd Csókolóznunk. Ilyenkor nem vagyok a földön, a mennyekben járok. Egymást váltják a vad csóljaink. De végül vége van a hatalmas csók csatának. A mellkasomra fekszik és édesen szuszog. Kezemmel kicsi buksiját símogatom majd én is elalszom....

______________________________

Nagy nehezen sikerült felkelnünk. Most egy reggeli próba van szóval gyorsan el kell készülnünk. Peti egy kötött pulcsit vesz fel farmerral én pedig egy inget farmerral. A fürdőbe megyek és fogat mosok. Hajammal sosem volt nagyobb baj. Ha nem tudtam jól megcsinálni akkor csak felvettem egy sapkát, mint ma. Peti is megtette amit én. Végül teljesen felöltöztünk (gondolok itt kabát, cipő). Kimentünk a hideg reggelbe és elsétáltunk egészen a próbateremhez. A többiek már bent voltak. Elégté izgultam az új jövevényt illetően. Itt elengedtem Peti kezét és kinyitottam neki az ajtót. Kipirosodva ment be.

-Sziasztok! Megjöttünk! - kiáltottam el magam.

-Ciao! Akkor itt van mindeki?

-Attila? Bálint? Zsombor? Barni? Peti? - mikor meghallottuk a nevünket felettük a kezünket.

-Készen áll a csapat! - szólt hősiesen Bombi.

-Akkor itt van a meglepetés.. - és kinyitotta a konyha ajtót.

Ha nem tudtam volna mit akar bemutatni tuti azt hittem volna, hogy kaját ad. Az ajtó kinyílt és egy lány lépett ki rajta. Alacsonyabb volt mint Giorgio, sötét barna haja volt, zöld szeme. Egy ukulelét szorongatott maga mellett, egy fehér ukulelét. Ruháját nézve egy világos kék farmer nadrág volt rajta és egy fehér garbó. Egy kereszt lógott a nyakába, ujjain gyűrűk sorokoztak. De amit egyből észre vettem rajta az volt, hogy rettentően kicsi az egész lány. A dereka, a magassága. Ismerős nekem valahonnan...

-Sziasztok! Rhea vagyok... - mondta végül megtörve a csöndet. - lehet ismerős vagyok nektek valahonnan..hát én voltam az első sorban pityergő lány.

-És aki megmentett engem egy homofób embertől.. - tette hozzá Peti

-Milyen hangszeren játszol aranyom? - érdeklődött Attila

-Ukulelézem és gitározom.. A videóban amit megtalált Giorgio abban ukuleléztem.

-Hallhatjuk tőled azt a számot? - kérdezte Bálint