Ez egy CARSON COMA fanficton..
Lesznek benne drámák, shippek, szerelem, nevetés minden ami egy rajongó által kitalált fanfictionbe lenni szokott. Néhol káromkodás elő fordul!
Sarlotte áll az ajtóban. Kezében táskák. Mit akarhat? Világosan megmondta, hogy hagyjuk békén egymást egy ideig. Akkor most miért van itt?
-A maradék cuccomért jöttem. - mondta egyhangúan
-Mondjuk, ha felhívtál volna, hogy jössz azt nem bántam volna!
Szemforgatva kikerült és bement a házbamba. Kulcsát lerakta az étkező asztalra miszerint ő többet ide nem jön. A szobámba ment és elkezdte kiszedni a ruháit a szekrényemből. Mindezt érzelem mentes arccal, teljesen komolyan. Behányta a ruháit a táskákba majd a személyes holmijait vette le a polcomról. Parfüm, emlék tárgyak. Aztán a fürdőszobából hozta ki a cuccait. Végül megrakott táskákkal kiment a lakás elé. Intett egyet és elment. Ez nagyon furcsa volt. Csak így a semmiből jött neki egy ötlet, hogy akkor most elvisz mindent tőlem? És ilyen nyugodtsággal tette?
-Öhm? Itt mi történt? - nézett be az ajtón Rhea
-Ő volt Sarlotte. Elvitte a cuccait és szakított velem - mondtam miközben nem néztem fel
-OOo.. Akkor én nem is zavarok. - tette fel a kezét és elment.
-Mi? Ne! Várj! - szaladtam ki a folyosóra utána, de mintha a föld elnyelte volna.
Ugyanúgy ott hagyott, mint a múltkor. Teljesen ugyanaz van. De csak nem hagyom, hogy rossz hitbe ringassa magát. Kinézek a folyosó végén lévő ablakon. Megláttom az alakját ahogy egy padon ül, kint az esőben. Kabát nincs rajta minek az tényleg? Én azért felveszem a kabátom és rohanok le hozzá. Ahogy odaérek láttom hogy sír. Kezével takarja az arcát. Haja és ruhája csupa víz. Közelebb megyek és leülök mellé. Összerezzen, megilyedt, hogy ki a franc ült le mellé. Felnéz egy percre és meglát.
-Miért jöttél utánam? - szipogja
-Mert nem akartam, hogy megáz! Nem jösz inkább be a melegbe ahol minden száraz?
-Jó ez itt nekem.
Akkor megfogtam a kezét és felhúztam egészen a lakásomig. Mérgesen motyogott hátam mögött. Én csak mentem nem nézve hátam mögé. Ahogy beértünk egyből levettem a kabátom és a fürdőbe szaladtam. Rhea addig ügyesen állt az előtérben. Vissza mentem hozzá egy törölközővel és megtörölgettem a kis buksiját. Másik ruhát nem igazán tudok adni neki, de azért egy pulóverrel tudok neki szólgálni. A nadrágja amúgy sem annyira vizes. Átnyújtottam neki egy pulóverem és nagy szemekkel rám nézett.
-Te most az ikonikus pulóvered adod nekem? - kérdezte
-Hát nincs mit tenni...
Levette vizes pulóverét és felvette az enyémet. Nyilván hatszor akkora volt rá, mivel sokkal kisebb, mint én. Pulóverét az egyik radiátorra terítette. Majd a kanapéra rakta a törölközőt és leült. Pulóver ujját piszkálta közben pedig halkan dúdolászott..
Lehet az egész csak az én hibám Lehet, hogy éppen a kettőnké Lehet ezt is túl gondolom Lehet, hogy nem eléggé
Együtt énekeltünk a tegnapi koncerten. Olyan volt, mintha én ültem volna ott lányba. Ezt is a zsibongóktól szedtem igen.. Nem álldogálok tovább, ezért leülök vele szembe. Nem néz fel.
Ujjam álla alá rakom és felemelem a fejét. Zöld szemeiben szomorúság tükröződik. Szomorúan néz rám pedig nem tett semmit. Semmi olyat ami miatt szomorúnak kellene lennie. Milyen furcsa belegondolni, hogy egy hete ismerem és mennyire jóba lettünk.
Csak nézem őt. Most vártam mit fog csinálni. Becsukta szemét és közeledni kezdett. Végre egyszer ő lép! Fejét még mindig ujjammal tartom fent. Megcsókolt. Megint. Sós könnyeit éreztem csókunkban. Keze arcomat fogta. Bizsergető érzés volt. Csak egyre jobban öleltem magamhoz másik kezemmel. Belemosolygott a csókunkba. Nyelveink vad táncot vívtak. Csak ő volt akkor és én. Majd véget vetett a pillanatnak. Felállt megköszönte a pulóvert és elment. Mindig faképnél hagy. Ülök a kanapén és fogom az ajkam. Ilyen érzés a szerelem?
~Peti szemszöge ~
Miután kimentettem Giorgiot és Rheát a teremből nem bírtam otthon maradni. Kattogott az agyam és menni akartam valahova. Ugyan hova mentem volna, mint Barnihoz. Ő hívott előbb, hogy nincs e kedvem átmenni hozzá. Nézni egy filmet vagy valami. Örömmel pattantam fel a fotelemből és vettem fel a cipőm. Majd felvettem a szövet kabátom is és egy esernyőt is magammal vittem. Mivel zuhog az eső...
Gyalog indultam el. Nem áztam el szerencsére az esernyőmnek. Nem sokat nézelődtem csak futottam Barni házához.
-Szia Barnabás! - öleltem meg
-Szervusz Péter!
-Na mit fogunk csinálni?
-egy filmet szeretnék majd nézni ha lehet...
-Szuper!
Beengedett a házba és a nappaliba vezetett miután levettem a kabátom és a cipőm. Popcorn volt egy tálban az asztalon és Cola. Boldogan mutatta a művét Barnabás. Mivel most nem a gázon csinálta a nasit hanem a mikróban. Lefeküdtünk a kanapéra enni kezdünk és filmet nézni.
Sok mindenre nem emlékszem mivel elaludtam Barni vállán. Ő keltett fel azzal, hogy elkezdte símogatni a vállam és édes hangjával keltegetett. Mivel nem volt szóban, hogy ott alszom. Szememet dörzsölve ültem fel.
-Milyen volt a film? -humorizált Barni
-Haha nagyon tetszett igen
Felálltam és lecsekkoltam a telefonomon az időt.
-Szerintem most megyek. - fordultam oda Barnihoz
Elém állt és hosszasan megcsókolt. Nagy ujjával símogatta az arcomat. Ajkai édesek voltak. Kezemet hajába vezettem, olyan puhaaa. Belemosolygott a csókba és egyre szorosabban ölelt magához. Gyomrombam repkedtek a pillangó hurrikánok. Levegőért kapkodva váltunk el. Homlokomat az övéjének döntöttem. Szorosan megöleltem és elmentem.
Ahogy hazaértem Giorgio üzenete fogadott
feketegiorgio: figyelj most mondok valamit! De senkinek egy szót se oké?
gaalpeti: oké. Mi lenne az a nagy dolog?
feketegiorgio : hát nem is tudom, hogy mondjam el. Ma volt nálam Sarlotte és elvitte a cuccait...
gaalpeti : uhh.. Sajnálom
feketegiorgio : és utána megcsókoltam Rheát...
gaalpeti :Hogy mit csináltál? Giorgio? Gyuri? Mit tettél?
feketegiorgio : megcsókoltam az új bandatagot...
gaalpeti : Nem vagy normális.. Majd holnap megbeszéljük még ezt!
feketegiorgio : előre félek
Hát én ezt nem hiszem el. Egyből rálepült az új húsra. Mi van vele? Kidobja ma a barátnője és egyből tovább lép? Neki aztán van önbizalma, nem tagadom. De azért ehez kellett arc
Idegesen végzem el az esti rutinom. Nem nagyon húzom hiszen már elaludtam Barninál. Felveszem a pizsamám és még az utolsó pillanatban küldök egy üzenetet Rhea barátunknak is. Megakarom tőle kérdezni tényleg úgy vannak e a dolgok, mint ahogy az olasz pajtásunk lefestette.
