part 9

550 34 0
                                    

Bucky örökre elsétálhatott volna, amint kiértünk a járdára.
De semmi ilyet nem tett. És valahol mélyen a hálám és a félelmem alatt folyamatosan azon tűnődtem miért. Valószínű, hogy a nemrég tett ígéretem miatt, miszerint amint ezt végigcsináljuk, soha többé nem kell találkoznunk.

- Van valami nyom, amin elindulhatunk?
Idegesen forgattam a zsebemben a kis szérum-kiszívót. Egyszer még magamba szúrom.
- Igen. - felelte Sam. - Egy címet tudtam meg.

Nemsokára egy átlagos épületnél álltunk.
Mindhárman a trükköt vártuk, hogy majd lesz egy akna, lézerkapu, vagy felnyithatatlan ajtó. De nem volt. Bucky nemes egyszerűséggel benyitott az ajtón, és besétáltunk a kis lakásba.

A pár négyzetméteres szobából egy vasajtós labor épült. Az ajtó centikre nyitva állt. Benyitottunk. Dr. Nagel háttal ülve ügyködött valamin, amihez kémcsövet tartott a kezébe.

Az események felgyorsultak, Sam köszönt be neki elsőre.
- Dr. Nagel?
- Kik maguk?
Ijedten hátra pillantott, és elejtette az üvegcsét mely apró szilánkokra tört.
- Tudjuk, hogy maga alkotta újra a szuperkatona szérumot.
- Tűnjenek el a laboromból!

A kijárathoz igyekezett, csakhogy Bucky állta el az útját, és fegyvert fogott rá.
Sam amint utolérte a doktort, fehér köpenyénél fogva megmarkolta a vállát, és így vezette.
- Tudja, hogy ő kicsoda ugye? - Sam az előttük álló Buckyra bökött.
- És Ő - mutatott felém a háta mögül - Isabelle. Tudom hogy róla is hallott. Maga elég okos fickónak tűnik. Szóval azt ajánlom, váljon gyorsan beszédessé.
A falnak lökte, mire szemüvegét igazítva nézett rá vissza.
- Mit szólna egy ellenjavaslathoz? Tegyen jobb ajánlatot és beszélek.
Bucky megfogta és durván levágta egy székre, majd a pisztolyt a fejéhez érintette.

Nevetéshez hasonló hangot adott ki a doktor, és kényelmesen elhelyezkedett a székben.
Egy golyót eresztettem a mellette lévő szék támlájaba. A lövedék centikre ment el a feje mellett. Úgy éreztem elég ösztönzést adtam neki ezzel.
- Jól van. - kezdte - Bevontak a Hidra programjába, hogy folytassam a munkát, miután kudarcot vallottak 6 tesztalannyal Szibériában. Egyetlen nő élte túl.

Gombóc nőtt a torkomban.
- Voltak vérmintáik a fentmaradt szuperkatonából. Félstabil maradványok voltak a szérumból a szervezetében. Hosszu kutatás után képes voltam elkülöníteni a vegyületeket a vérében. Egy isten voltam.
- Ne szépítsük. - feleltem.
- Megtettem, amire Erskin óta más tudós nem volt képes.
- Miért nem hallottunk erről soha? - kérdezte Sam.
- Mielőtt befejezhettem volna a munkámat,- bökött fejével felém - a hölgy meghalt.
Pontosan tudtuk, hogy értette.
Nyeltem egyet. Sam aggódva rám pillantott. Bucky zökkentette ki.
- Most mi legyen?
Kettőnkre pillantott. A pisztolyt még mindig a fejéhez tartotta.
- Az emberfelettivé válás iránti vágyat, nem lehet elválasztani a felsőbbrendűség eszméjétől. Bárki ilyen szérum birtokában természeténél fogva ezen az úton halad. Nem fog leállni. Egészen addig, amíg meg nem ölöd..vagy ő meg nem öl.
- Lehet, hogy tévedsz, Nagel.. A szérum sosem rontotta meg Isabellt. - pillantott rám Bucky.
- Mennyi vakcinát gyártott nekik? - a tárgyra tértem.
- Kiknek?
- A tisztogatóknak.
- Talán nektek is adhatok el párat.. - bizakodóan mosolygott. Belementem a játékba.
- Miért csak párat? - mosolyogtam - Miért nem az összeset? Azt hiszi nekem nem adhatja el?
Velem egyidőben kezdett hátrálni a székkel, ám mikor az eldőlt, gyorsan felállva tartotta a távolságot. Félt tőlem. A szemeim szikráztak.
Erőt véve magán kiegyenesedett, majd a szemembe nézett.
- Nem eshet bajom. Meg fognak ölni téged, ha rájönnek, hogy akár egy hajam szála is görbült.
- Hé Nagel. Nyugi. Előbb Buckyval akarj harcolni, mielőtt Isával packáznál. - Sam kiabálta, aztán megfogtam és az enyhe bézs színű ingjénél fogva felemeltem, majd a sarokba dobtam.

- Tennünk kellene valamit.
Sam és Bucky karbatett kézzel álltak, míg én a piszkos munkát végeztem.
- Erősnek tűnsz Nagel! - kiabálta szemrehányóan Bucky.

Felhúztam és beleültettem Nagelt egy gurulószékbe. A nyakkendőjét a torka köré csavartam, és megvártam, míg a levegő nem képes felkúszni az agyáig.
- Hol vannak a vakcinák?
Tovább kapálózott, végül már két kézzel fogtam erősen.
- Bucky! - szólt rá Sam, majd megindult felém az említett személy.
- Isa engedd el. Nem látod, hogy nem kap levegőt?
- Hol vannak a legyártott szérumok? - a fülébe kiabáltam.

Nem tetszett neki. A feje vérvörös volt, ahogyan megpróbált levegőért kapkodni. Miután rúgkapálózása enyhült, kezdte elhagyni az élet. Bucky lépett mellém, finoman megfogva a karom arrébb rántott.
- Isa. Nyugodj le. Hé.
Dühösen kirángattam finom tapintásából a karom, majd elkezdtem átkutatni a labort. A szérumokat a hűtőben tárolta. Kivettem őket, mire Sam lépett mellém.
- Meg kell semmisítenünk. Nem szabadna, hogy ezek létezzenek.

Mintha ezzel arra akart volna utalni, hogy a szérum, ami az ereimben futkos, ami velem egyenlő, az ártalmas. Ártalmas vagyok mindenre, és mindenkire. A szérumtól váltam azzá, akivé.

A semmiből, egy pillanat alatt egy rakéta csapódott be a szemközti falba. Az egész labor hangos robbanással hullott darabokra.
Sam és én elvetődtünk, kisebb karcolásokkal megúszva. A szérum üvegei egytől-egyig megsemmisültek. A szoba mások végéből katonák jelentek meg késsel a kezükben. Egységesen haladtak felénk, miközben Bucky a doktort állította talpra.

A labor lángokban állt, a füstje sóvárogva kúszott följebb-följebb kiutat keresve.  Muszáj volt cselekedni.

Lábamat használva kibuktattam a mellettem elhaladó katonát, mire az felrántott a földről. Kezemmel hárítottam ütéseit, majd egy jól irányzott mozdulattal eltörtem a nyakcsigolyáját.
A másik két katonával Bucky végzett.

Egyre többen jöttek be, maszkban és fegyverekkel a kezükben. Néhányat sikerült kiiktatni, míg az egyik meg nem ölte Dr. Nagelt. Négy golyót eresztett a koponyájába.

Sam elengedte a halott testét, majd egy késsel a kezében lévő embernek rontott. A férfi felülkerekedett rajta és kihasználva Sam kábultságát, kését ráirányította.
Nem volt más fegyverem, mint a puszta öklöm, így a férfi maszkos arcára irányítottam.
Felkiáltott és visszaborzadt, közben a kést egyetlen rántással végighúzta Sam oldalán.

A félelem lehullott Sam szeméről, a helyét döbbent sokk vette át.
A vér először éles vonalban, aztán szélesedő foltként ömlött. A földre zuhant.
A férfi kezéből csak úgy vettem ki a kést, miközben eltörtem a csuklóját. A puszta kezemmel folytottam meg Sam felett, és élettelen testét több méterre hajítottam álláspontunktól.
Az idő lelassult. Bucky lépett felénk, és a mentőt tárcsázta. Letérdeltem felette, hogy a tátongó oldalára szorítsam a kezem. Még élt, de haldoklott.
- Minden rendben. - suttogtam bután.

3 szabály [Sólyom és a tél katonája] FF. Donde viven las historias. Descúbrelo ahora