Apu kirakott a suli előtt minket, mi pedig Virággal odaköszöntünk a többieknek, akik a lépcső alsó fokán ültek és beszélgettek.– Jó hogy jöttök – pattant fel Zsolti, és leporolta a nadrágját. –Ha Dave megkérdez titeket ebédszünet után, mondjátok, hogy semmiről nem tudtok!– Ez nem lesz nehéz – biztosítottam, mivel így sem értettünk semmit. Virág a fekete-fehér csillagos pulcsija kapucnija alól pislogott értetlenül.– Oké – mutatta fel mindkét hüvelykujját Zsolti. – Akkor ezt meg is beszéltük.A vállunkat vonogatva mentünk fel a lépcsőn, közben egy utolsó pillantást vetettem Cortezre (aki sötétkék bő fazonú farmert, fehér deszkás cipőt és fehér kapucnis pulcsit viselt, amiben őrülten menőn néz ki), aztán bementünk a suliba.Negyedik órában az ofő izgatottan jött be a terembe, látszólag „sok mondanivalója" volt. Mint mindig.– Jól van, kezdjük az elején. Akik a nevüket hallják, kihozzák az ellenőrzőjüket – nyitotta ki a naplót, és gyors, türelmetlen kézmozdulattal végighúzta a névsoron az ujját. – Antai-Kelemen, Bencze, Haraszti és Nagy!Cortez, Virág, Robi és Zsolti kedvtelenül feltápászkodtak a padjukból, és kimentek az asztalhoz.– Ádám – nézett fel az ofő Cortezre. – Három irodalom egyessel bukásra állsz, jeleznem kell a nagyszüleidnek – sóhajtotta. Cortez lazán letette az ellenőrzőjét a tanári asztalra, és a vállát megvonva visszaült a helyére.– Virág – folytatta Haller. – A tegnapi matematika témazáród alapján...– Már ki is lett javítva? De jó! – csillant fel Virág szeme.– Igen, és egyes – tette hozzá az ofő. – Emiatt három egyesed van. Beírom az ellenőrződbe.– Ó – biggyesztette le a száját Virág csalódottan. A fenébe. Pedig próbáltam segíteni. Mindegy.Az ofő beírt még Robinak a kémia (két egyese van) és Zsoltinak a francia kultúra miatt (két egyes és egy kettes).– Valamint Reni – húzta össze a szemöldökét Haller, bennem pedig megállt az ütő.– Igen? – kérdeztem gombóccal a torkomban. Tudtommal nem állok bukásra.– Kicsit aggasztó, hogy a kitűnő eredményeid mellett ilyen gyengén szerepelsz rajzból. Van valami problémád Vladár tanár úrral?Az osztályban kitört a röhögés.– Nem, inkább a tárggyal van gondom – feleltem zavartan. Na igen. De ez tény.Az ofő ezután rátért a további fontos megbeszélnivalókra, mint például a házirend kibővített változata (tilos PS konzolt hozzákötni a termekben lévő tévékhez J).Az ebédszünetet szokás szerint az udvaron töltöttük, én a Huckleberry Finnt olvastam, Arnold Karl May Winnetouját, Virág pedig csak nézelődött, amikor is a sulirádióban elhalkult a zene, és a szerkesztő hangja szólalt meg:– A következő dalt Felmayer Dávid kérte a 9/b-ből, mivel ez a kedvenc száma.És felcsendült Britney Baby One More Time-ja. Az udvaron kitört a röhögés, miközben mindenki az árkád alatt álló Dave felé fordult.– Nem! Nem! – kiabálta fülig vörösödve. – Én ezt utálom! Ne vicceljetek, ezt nem vehetitek be! Ugyan már!Nem igazán figyelt rá senki, Cortez, Ricsi és Zsolt (az ötletgazda) a falnak támaszkodva röhögött, amíg Dávid berohant az épületbe. Valószínűleg rárontott a stúdiósra. Úgy tűnik, a „pizzasztorinak" bealkonyodott, helyette megjött a sulirádiós szívatás.Tesin kidobósoztunk, ráadásul jegyre. Valamilyen csoda folytán nem vettek rólam tudomást, szerintem nem vettek észre, így viszonylag későn dobtak ki, akkor viszont Kinga, és az arcomba csapódott labda helye még mindig látszik. De ötöst kaptam. Életem első tesi ötöse. Megszenvedtem érte.
