Yours truly🦋 - Peter Parker ff.

~2/6. Rész~

Amikor elmentem a többiektől,semmi kedvem volt újra közösségbe menni és hamis mosolyt húzni az arcomra,így hát a kertbe vettem az irányt és gondoltam felhívom apát,hogy jöjjön értem,vagy küldje Happyt.

Már meg is akartam nyitni a névjegyzéket amikor Peter chat-feje felugrott. Megnyitottam.

"Hol vagy???"

"Kint a kertben"

Válaszoltam. Gyorsan tárcsáztam apát,nehogy tudjon ellenkezni Peter,hogy nem mehetek haza. Haha de jófej vagyok.

-Szia kincsem!Mondd,baj van?-szólt bele a telefonba.

-Sz-szia apa...tudod-dadogtam.

-Mondd a címet,indulok!-sóhajtott,mintha tudná mire gondolok.

Elmondtam neki a címet,majd mondta,hogy kb. 15 perc és itt is van. Letettem.

Nem telt el 1 perc,Peter jelent meg mögöttem vörös fejjel. Te jó ég,ivott.

-Peter?-néztem rá kétségbeesetten.

-Ma-maya-dölöngélt.

-Peter,mégis mi ütött beléd?-fogtam volna meg a kezét,de elrántotta magát.

-Nem Maya! Beléd mi ütött?-lökte meg picit a mellkasom- Mindenfélét állítasz nekik,hülyének nézetsz és-mondta volna,de kijött belőle a pia.

Szerencsére éppen sikerült befordulnia az egyik bokorba,szóval nem néztem végig az eseményt. A térdére támaszkodva állt,már ha ezt állásnak lehet nevezni.

-Peter jól vagy?-siettem hozzá,majd a hátára simítottam a kezemet.

-NE ÉRJ HOZZÁM!-kiáltott rám,én pedig annyira megijedtem az ittas énjétől,hogy hátrébb léptem tőle,majd könnyezni kezdtem.

-Peter-suttogtam zokogva.

-Te! Te teszed ezt velem! Nézd meg jól ezt!-mutatott magára,majd közeledni kezdett felém. Elkezdtem egyre hátrébb menni,majd egyszer csak neki ütköztem valakinek.

Megfordultam és megpillantottam apát.

-Maya ülj be a kocsiba!-mondta halkan,végig Petert fürkészve.

-Kérlek ne bántsd őt!-suttogtam.

-Nem fogom,csak beszélgetünk. Ülj be!-emelte kicsit feljebb a hangját.

Tudtam,hogy értelmetlen veszekedni,ezért engedelmeskedtem és beültem a kocsiba.

Amint beültem rettenetesen zokogni kezdtem. Mit teszek vele? Lehet,hogy rossz hatással vagyok rá? Egyáltalán
szeret még?

Egybe biztos voltam aznap éjjel.
Távol kell maradnom tőle...