Te és Shouu kiskorotokban találkoztatok először Osaka egyik játszóterén. Igaz pár évvel idősebb Nálad, mégis már akkor nagyon jót játszottatok együtt. Azóta is tart a barátság, amit még a trainee léte sem tudott megszakítani. Ahogy Koreába költözött, rá kis időre Te és a szüleid is átköltöztetek édesapád munkája miatt. Természetesen közel laksz a fiúhoz, és rengeteget találkoztok. A kis fiatal fiúból idő közben markáns férfi vált ízléses stílussal.Mindenben segít neked, mint egy nagytestvér. Továbbra is megmaradt alázatosnak és közvetlennek, akár csak eddig. Talán ezek miatt szerettél belé egy ideje...
Minden érzésedet iránta igyekszel mélyen eltemetni magadban, és nem is akarsz rá gondolni. Ez olyan szinten összejön, hogy azóta már sok randin vettél részt srácokkal.
Azonban a helyére senki sem tud lépni.
Ma egy kedves felsőbbéves srác hívott el randira, amire nagy boldogan mondtál igent, hisz helyes, okos, és nagyon kedves. Örömödet azonban nincs kivel megosztanod. Shouu, vagy ahogy mindenki hívja, Lien, nem igazán foglalkozik veled az elmúlt hónapban. A sok próba mellett a suliban is nehezen látni, és alig beszél veled. Teljesen elhanyagol, ami neked nagyon rosszul esik, még ha tudod is, hogy ő egy idol már. Tudod, hogy ez minden, amire vágyik, úgyhogy nem jelzed ezt felé. Nem akarsz veszekedni, se magadat elé helyezni.
Így hát nem mondod el neki a mait. Minden fontos dolgot megosztasz vele még a randikat is, de ez az első,amit nem- persze ha az érzéseidet iránta nem vesszük a sorba.
Suliból hazaérve tusolsz le, felkészítve a testedet is a mai megjelenésre. Természetesen nem akarsz semmi fizikálisat a fiúval, csak a saját komfortod miatt csinálod. Hajat szerencsédre már mostál, így viszonylag hamar kiugrasz a zuhany alól. Egy csinos szettet kiválasztva öltöd magadra a ruhadarabokat, feldobsz egy kis sminket, majd elindulsz a megbeszélt helyszínre. Telefonodat lenémítod, így nem veszed észre, hogy Lien mennyi üzenetet ír, hogy merre vagy. De őszintén jelenleg nem is érdekel, csak a másik fiú.
Az este nagyon kellemesen telik. Nincs egyetlen kínos pillanat sem köztetek, se csend. Folyton csacsogtok mindenféléről, zseniálisan ízletes vacsorát esztek, és egy pohár borocska is belefér.
A randi végén felajánlja, hogy hazakísér, de Te illedelmesen visszautasítod, hiszen nem akarsz mindent megengedni neki rögtön, még akkor se, ha ez mögött semmi hátsó szándéka sincsen.
Így hát egyedül sétalsz haza egy kis itallal a fejedben, amitől kicsit megnő az önbizalmad és a jókedved. Kutyagolva haladsz az utcán egy játszótéren átvágva, mikor egy ismerős alak eléd áll karba tett kezekkel.
-Hol voltál? -szólal meg mély hangon Lien előtted várakozva a válaszra.
-Parancsolsz? -vonod fel a szemöldöködet ingerülten. Nagy szád nem ritka, azonban vele sose vagy ilyen, ami talán meg is lepi, de leginkább felhúzza. Csakhogy te sem vagy jobb passzban. Mi jogon kér számon egy hónap eltűnés után? Meg amúgy is...
-Hol voltál? -kérdezi meg újra fekete szemekkel meredve rád.
-Nem gondolom, hogy sok közöd van hozzá haver-tolod el egyik vállánál, hogy tovább mehess, mire ő visszarántva tesz ugyan oda, ahonnan elindultál.
-De igen, van közöm hozzá. A legjobb barátod vagyok, nemtudom rémlik -e. Rengetegszer írtam, miért nem vagy képes válaszolni? -kérdezi indulatosan.
-Oh tényleg? Vicces, hogy ezt mondod, ugyanis Te vagy az, aki az elmúlt hónapban le se tojta a létezésemet se. Nem kerestél, így hát én is abbahagytam. A suliban se láttalak, pedig hasonló helyeken vannak óráink. Akkor hogy is van ez? -vágod rá hasonló stílusban.
-Elfoglalt voltam, és nem volt időm-morogja a fogai között.
-Mindenkinek arra van ideje, amire csinál-mosolyogsz rá szarkasztikusan-De segáz, hiszen ma én is elfoglalt vagyok. Úgyhogy csá-intesz két ujjal a homlokodtól elindítva őket, majd kikerülve őt indulsz utadra ismét.
Lien megragadva ránt vissza, rögtön a mászóka vázához nyomva mered a tekintetedbe.
-Szóval tetszik neked- fújtat, mint egy rodeós bika.
-Igen, tetszik. Kedves, okos, figyelmes,az esetem és van rám ideje. Pont olyan mint Te, az utolsót kivéve-tolsz egy keserű mosolyt elnézve, miközben igyekszel kezei szorításából kiszedni csuklóidat.
-Nekem is van rád időm-szorít rájuk - Ha az eseted vagyok, akkor miért nem velem randizol? -lép hozzád közel, mire belevörösödsz.
-Nem mondtam komolyan... És menj hátrébb. Túl közel vagy-motyogod, érezve lélegzetét vészesen közel.
-Nekem nagyon jó itt-lép még közelebb, mire zavarodban elfordulsz- De komolyan mondtad. Szeretsz engem ugye? -suttogja a füledbe mindentudóan.
-Mint barátot max-mondod dacosan, mire nyakadra csókol.
-Szerintem kicsit jobban -hagy rajtad nyálas csókokat.
-Talán-motyogod vörös arccal nagyokat szusszantva a kellemes érzésre.
-Az enyém vagy T/N. Csak az enyém -mondja szemeidbe nézve, majd hirtelen ajkaidra tapadva csókol meg szenvedélyesen. Tested egyből reagál, hiszen tudja, hogy mélyen legbelül csak ezt akartad. Őt. Melletted. Veled.
Viszonozva a dolgot engeded be nyelvét a szádba, és követed mozgását. Shouu a combod alá nyúlva kap fel a vasnak támasztva, te pedig a hajába túrva fonod köré lábaidat. Pár percig csókolóztok, mire észbe kapva tolod el magadtól, és leugorva öléből nézel fel rá.
-Ne szórakozz velem Shouu-mondod sötét tekintettel.
-Hé-fog kezedre-Komolyan gondolom-néz rád ijedt arccal, hiszen meglátja útnak eredt könnyeidet az arcodon lecsorogni-Baby, kérlek ne sírj. Tényleg szeretném, ha csak én lennék az egyetlen srác az életedben-simogatja le sós cseppeket.
-Akkor miért kerültél el? -nyüszíted felnézve rá, mire ő csak csodálkozó fejjel engedi le karjait maga elé szép lassan.
-Mert nem tudtam, hogy mi tévő legyek-szinte suttogja.
-Nem is tudod mennyire szerelmes vagyok beléd-szipogod-Nagy nehezen próbáltam az érzéseimet elnyomni magamban, végre sikerült egy nagyon rendes srácba botlanom, aki segített volna elfelejteni téged, erre jössz ezzel egy hónap kihagyás után azt követelve, hogy csak te legyél az egyetlen férfi az életemben. Ez abszurd kicsit, nem gondolod ?-teszed karba kezeidet.
-Pont ezért kerültelek-sóhajt- Mert az utóbbi időben annyira beléd habarodtam, hogy alig bírtam ki, hogy ne érjek hozzád. Szünet kellett, mert lerohantalak volna-vakarja meg tarkóját.
-És ezt nem lehetett volna elmondani? Pokoli volt számomra minden perc, hogy nem mondhatom el, amit irántad érzek. Erre kiderül, hogy viszonzod csak bolond vagy és nem szóltál -ütsz mellkasára-Inkább megvártad, hogy valaki más elhívjon randira.
-Megverem azt a patkányt-ölel magához szorosan és birtoklóan.
-Nem-nézel fel rá-Inkább mondd ki mit éerzel irántam.
-Téged és a szívedet akarlak-puszil homlokodra lágyan-Sajnálom, hogy ennyit vártál rám, és hogy így éreztél miattam. Szeretlek T/N-simogatja meg arcodat pille könnyűen.
-Szeretlek Shouu-súgod, majd lehúzva magadhoz csókolod meg szerelmesen egy új fejezetet nyitva kettőtök életében ezzel.
