Dedicated to Seonghwa96🤸♀️❤️
Elősorban bocsánatot kérek, hogy így eltűntem! Nyaralni voltam, aztán rögtön gólyatáborban szóval igen... Bocsi bocsi:(
Másodsorban ne haragudj, hogy ennyit vártál erre a kérésre:(
Lusta vagyok igen. Mindegy szeressetek így köszi.
NA DE KÁMBEK IZ RÍL, VIRÁG VISSZAJÖTT😎🤟
Jó olvasást!!
Te és Daniel közel egy éve vagytok együtt, habár a kiadó nem jelentette be a nyílvánosságnak, tiszteletben tartva a srác magánéletét.
Ennek ellenére néhányan ismernek a cégnél, és pontosan tudják, hogy ki vagy.
Ezért is nem meglepő az, hogy a kiadónál te is hivatalos vagy a mai partyra, amit azért szerveztek, hogy az ipar előadói kiereszthessék a gőzt egymás társaságában.
A cég egy autót küldetett értetek, azzal utazva tartotok már utatok háromnegyedénél.
-Kik lesznek itt? - kérdezed szerelmedre nézve.
-Jihoon, Seongwu, Jaehwan és Jisung. A többiek elég elfoglaltak-válaszol mosolyogva.
-Csak összejön egyszer az egész csapat-simogatod meg az ujjait.
-Biztosan-puszil a kézfejedre, majd kiszállva az autóból nyit neked ajtót.
-My lady? - rakja ki karját udvariasan.
-Köszönöm uram-karolsz belé kuncogva.
Az épületben már javában zajlik az este. Rengeteg ismerőst láttok, de akad olyan is, akit csak a képernyőről ismertek ugyan.
Mentek is pár személyt üdvözölni egymás után.
Közel egy óra után helyet foglalva beszélgettek, mikor megjelenik az asztalotoknál Jihyo, Szerelmed ex barátnője, akivel bizonyos ideje véget ért már a kapcsolat,azonban nem haragban váltak el, emellett szerették is egymást.
Meglátva fut át rajtad a féltékenység nem alacsony fokon. Teljesen érthető az oka.
Jihyo egy sikeres, gyönyörű, okos, csinos, kedves, és végtelenül imádnivaló hölgy. Te sem vagy egy csúnya, vagy unalmas fajzat, de mellette eltörpülsz.
Soha nem ártott neked sem a szemedbe sem a hátad mögött, sőt kedvel téged. Te is kedveled őt, csak éppen iszonyatosan féltékeny vagy rá. Nem is érted, hogy utána Daniel hogy tudott téged választani.
Jócskán el is veszi az önbizalmad minden alkalom, mikor találkoztok, főleg, hogy Daniel mindig széles mosollyal köszönti.
Mint ahogy most is....
-Sziasztok-szólal meg mosolyogva a lány.
-Jihyo! Szia! - köszön neki vissza Daniel, ahogy felpattanva székéről üdvözli öleléssel.
-Szia-mosolyogsz halkan köszönve, a társaság többi tagja pedig széles mosollyal köszönti Jihyo-t.
Megölelve egymást kezdenek el beszélgetni, ezután leülve folytatják.
Eleinte nem zavar téged a dolog, hiszen régen találkoztak már, és jó barátok továbbra is.
Csak már mikor háromnegyed órája a létezésedről sem vesz tudomást a párod, akkor felállsz.
-Elmegyek mosdóba-mondod neki fogva a táskádat.
-Rendben-simogatja meg a karodat egy pillanatra nézve csak rád.
Nem is tudod milyen reakciót vártál, de nem ezt. Bármit, csak nem a telibe ignorálást.
Nem teszed szóvá. Kíváncsi vagy, hogy észreveszi-e.
Elvonulsz a mellékhelyiségbe, ahol legalább 20 percet töltesz el, tesztelve, hogy ismeri-e a reakcióidat és az érzéseidet eléggé.
Azonban úgy tűnik nem.
Nem jött utánad. Nem hívott fel. Nem írt. Semmit sem csinált.
A féltékenység és az egyedüllét olyan rosszul esik, hogy a sírógörcs elkap.
Pár percig erőtlenül állsz ott a tükör előtt teljesen tehetetlenül.
Egyszercsak megunva a dolgot törlöd le az egyébként nem vízálló spirált és szemfestéket magadról.
Összeszedve magadat sétálsz ki a mosdóból, egyenesen a kijáraton.
Szerelmed felé nézel, aki nevetve diskurál ex barátnőjével. A látványtól vezérelve indulsz meg haza nem is bánva a kis tervedet, miszerint otthagyod csak úgy.
Egy jó 20 perc után érkezel a fiú lakására, ahol már egy ideje közösen laktok. Egyből a fürdő felé véve az irányt bújsz ki a csinos ruhád szorításából, hogy a zuhany alá ugorhass.
Hosszas percekig áztatod fáradt testedet, azután kiszállva szárítkozol meg.
Mivel most haragszol Danielre, ezért nem a pólóját veszed magadra pizsamaként, hanem a saját ruháidat, ami azért elég nagy szó. Annó ő kért meg, hogy mindig a ruháit hordd este, ha már alig találkoztok.
De van az a pont, mikor már nem minden úgy van, ahogy a megszokott kerékvágásban szokott lenni.
A konyhába érve adsz a macskáknak enni, utána a kanapéra helyezkedve indítasz el egy horrorfilmet magadnak. Mivel a sírástól rohadt fáradt vagy, így hamar be is alszol.
Arra számítasz, hogy reggel majd a karjaiban ébredsz, ahogy mindig, amikor lehet.
Azonban ez nem így történik.
Felkelsz, de Szerelmednek nyoma sincs. Ugyan ott ébredsz, ugyan abban a pozícióban. A cipője sehol, a macskák tálja ugyan olyan, tehát nem jött haza.
Agyadon azonnal átfut a legrosszabb.
Megcsalt. Biztosan megcsalt.
Nincs itthon.
A telefonod megcsörren a nevével a képernyőn.
-Azt lesheted-nyomod ki, majd kikapcsolod a készüléked.
Felpattanva mész a konyhába, hogy reggelizz és igyál egy kávét.
A napodat tervezgeted fejedben lehetőleg úgy, hogy ne legyél itthon.
Az elkészült pirítósodat majszolva ülsz a széken Rooney társaságában, mikor nyílik az ajtó, és Daniel rohan be hozzád pár másodperc alatt.
Ruhája nem a tegnapi ing, hanem egy pulcsi és egy mackónadrág.
-Miért nem veszed fel a telefont? - néz rád frusztráltan.
Felvont szemöldökkel nézel rá flegmán.
-Ilyenkor bezzeg tudod hol vagyok-mondod félvállról.
-Mert mikor nem tudom merre vagy? - kérdez vissza.
-Tegnap miután elmentem wcre hol voltam? - teszed fel a kérdést.
Láthatóan elkezd gondolkodni, és ahogy agyal egyre inkább kiül az arcára minden gondolata.
-Naugye-mondod elpakolva magad után-De semmi gond, remélem jó estéd volt Jihyoval-szúrsz oda neki.
-Parancsolsz? - kérdi sokkosan.
-Észre sem vetted, hogy elmentem. Ott nevetgéltél vele. Nem jöttél haza éjszaka, csak most, egy másik ruhában. Kell még ragoznom Daniel? - nézel rá fapofával.
-Ez így elmondva szarul hangzik. De engedd meg, hogy elmagyarázzam-mondja bűnbánóan.
-Nem kell-rázod a fejedet.
-Kérlek - sasszézik oda hozzád - Azért nem jöttem haza, mert elmentem a srácokkal még inni. Utána Seungwunál aludtunk, tőle kaptunk ruhát. Jihyo elment olyan fél kettő körül... Semmi sem történt. Esküszöm - ölel át.
-Honnan tudjam? - kérdezed azért lágyulva.
-Téged szeretlek és senki mást. Máskülönben nem lennék veled. Remélem tudod-simogatja meg az oldaladat.
-Én is szeretlek-mondod karjaiba omolva.
Édes kis hódfogait megvillantva mosolyog rád, majd birtokba véve ajkaidat lehel rá egy szerelmes csókot, amit egyből viszonzol.
Hajába túrva mélyíted el, miközben ölébe kapva visz fel a hálótokba, hogy megmutassa, hogy valóban téged szeret, nem is akárhogy....
