Dedicated to imdaexa🧜♀️
Na csók Sajtkukacok! 🐛
Visszatértem! Élem az egyetemet, minden fasza, ne aggódjatok🐙
Remélem jól telnek a napjaitok, és jól vagytok!
Jegyezzétek e napot a naptárba:Virág betartotta, amit megígértxddd
Na ez a nem semmi!
Lenne egy kérésem: Ha ismét megnyitom a kéréseket, és kértek, de idő közben nevet változtattok, akkor kérlek írjátok meg, mert nehéz megtalálni azért néha. Köszönöm.
Disclaimer:Talán kicsit expilicit a téma, de definitely létező dolog, úgyhogy örülök, hogy lett ilyen is :D
Az eddigi legérdekesebb kérésem.
Enjoy bicsiz!
Sokszor ijesztegetik a lányokat azzal, hogy ha nem tanulnak, és nem találnak értelmes munkát, akkor bizony többre nem viszik annál, mint hogy a saját testükből éljenek meg.
De mi van akkor, ha valakinek azért kell ehhez folyamodnia, mert tovább szeretne tanulni a megélhetés érdekében?
Az egyik legjobb példa erre te magad vagy.
Iszonyatosan szeretnél állatorvos lenni mivel az állatok jelentik számodra a világot, amióta az eszedet tudod. Rengetegszer mentetted már valamilyen megsérült, vagy hátra hagyott egyed értékes életét, akik azóta is kirobbanó egészségnek örvendhetnek.
Csakhogy ezt mind folytatni nem kis pénz, a te családod meg a legkevésbé sem tartozik a gazdagok hőn áhított rétegébe.
Ebből kifolyólag tehát nem tudnak támogatni téged az álmod elérésében.
Mit tehet ilyenkor az ember?
Felveszi a diákhitelt, és elmegy dolgozni, hogy vissza tudja köhögni az összeget.
Mivel sima gimibe jártál, ezért végzettség hiányában nem sok helyre mehetsz el.
Gyorskiszolgáló étterem stresszes, és keveset fizet. Az árufeltöltést hagyjuk is inkább. A babysitterkedés megterhelő egy idő után.
Egyik nap azonban kaptál egy ilyen ötletet egy felsőbbéves egyetemista lánytól, hogy a sztriptíz szakma nagyon jól fizet. A napod szabad, csak este kell pár órát táncolgatnod a rúdon.
Maga a rúdtánc, mint sport mindig is érdekelt. Rengeteg izom és erő kell hozzá, ami miatt annyira csodálod is a sport művelőit.
Akkor mi a rossz a munkában? Megtanulod azt a dolgot, ami mindig is érdekelt, közben elég jól kifizet.
A biztonságodat garantálja a cég szerencsére, akik nagyon is korrektek.
Így hát megelégedve a pillanatnyi helyzettel indulsz ma este is a munkába. A jól ismert öltözőbe érve üdvözlöd a többi lányt, miközben alaposan szemügyre veszed a mai este ruháját, aminek a koncepciója flitteres, Barbie inspirált.
-Hatalmasat fogunk alakítani ma-szólalsz meg vigyorogva.
-Az biztos-nevetnek fel a lányok.
-Ma úgy tudom, hogy fiatalok jönnek. Cégvezetők fiai-mondja Dawon rádnézve jelzés képpen.
-Mindent beleadok-kacsintasz rá, majd magadra öltöd a falatka ruhadarabot.
A sminked elkészülte után vonulsz ki a színpadra, hogy elkezdhessétek a műsort.
A rúdhoz állva pillantasz meg a tömegben egy iszonyatosan helyes fiút feszülős fekete ingben. Tekintetetek egyből egymásba fonódik. Ez az a pillanat, mikor eldöntöd:ma neki táncolsz.
Ahogy elindul a zene fel is kapaszkodsz az eszközre, hogy elkezdhesd a koreográfiát.
A legjobb teljesítményedet nyújtva adod elő a táncot a cél elérése érdekében.
Az pedig be is teljesül:téged néz. Csak téged.
Ami egyet jelent azzal, hogy nagy eséllyel fizet rád magasabb összeget.
Több pénz több boldogság. Ez kell ide.
A terved zseniálisan halad. Az egész előadás alatt téged figyel egy pillanatra sem véve le a tekintetét rólad.
Amint végeztek leszállsz a magaslatról, és szemeibe nézve kacsintasz rá, majd elvonulsz az öltözőbe. Elkezdenéd kibontani magad a csomagolásból, mikor nyílik az ajtó.
-T/N-szólít meg a manager.
-Igen? - fordulsz felé.
-Egy vendég téged kéret-int magához invitálva.
-Engem? -sétálsz hozzá.
-Igen. Privát szobában. Úgyhogy-adja a kezedbe a vészcsipogót-Ezt vidd magaddal, és egyből ott leszünk. Hajrá -húz magával.
-Huh oké -szusszantasz kisebb ideggel a gyomrodban.
A privát szobába lépve a fiatal urat pillantod meg, akinek táncoltál, így egy halvány vigyor kúszik az ajkaidra.
-Szép estét Uram! Hívatott?-hajolsz meg enyhén.
Válasz helyett csak eléd lépve vesz elő egy vaskos borítékot, amit feléd nyújt.
Arcodról a vigyor eltűnik. Felnézve szemeibe komolyodsz el.
-A táncért a felajánlott összeget a cégnek kell befizetni-mondod.
-Ezt nem a táncért kapod-szólal meg a mély hangján.
Felnevetve horkantasz egyet.
-Uram, én nem fogok lefeküdni Önnel. Ez nincs a munkakörömbe foglalva, úgyhogy kérem távozzon-tartod vele a szemkontaktust.
-Azért adom, hogy itthagyd ezt a helyet-fejezi ki nemes egyszerűséggel.
-Parancsol? - pislantasz meglepetten.
-Nem normális dolog az, hogy egy fiatal lány itt dolgozik, és a testéből él meg-nyújtja oda a borítékot megint.
-Nem az? Mi van, ha én ezt akarom csinálni, és ebből akarom halálra keresni magam? - kérded felháborodottan, ahogy előtör benned a feminizmus.
-Van ilyen eset, de a te esetedben nem ez van. Látom rajtad, hogy értelmes és kitartó vagy. Egész este a figyelmemért dolgoztál, és kitartottál a cél melletted. El is érted. Ne mondd nekem, hogy ezt a munkát csak úgy csinálod. Valld be őszintén, hogy miért -néz mélyen a szemeidbe.
Felsóhajtva nézel el csípőre rakva a kezeidet.
-Mi köze van ehhez egy vendégnek? -gondolkozol hangosan.
-Ha ezzel megmenthetlek rosszabb dolgoktól, akkor nagyon sok-nyúl az állad alá, hogy szemeidbe nézhessen.
Hatalmasat sóhajtasz.
-Állatorvosi egyetemre járok, de fizetnem kell a diákhitelt. Muszáj dolgoznom. Végzettségem nincs, a családom szegény. A gyorsétterem nem fizet eleget, se az árufeltöltés. Itt csak táncolnom kell, és jól megfizet. Mi ezzel a baj? -vallod be a dolgot őszintén.
-Kérem a bankszámla számod. Ezt meg rakd el. Nem kérek cserébe mást, csak annyit, hogy mondj fel. Ennyi-nyomja kezedbe a borítékot.
-De hát most ezt miért? -pislogsz értetlenül.
-Nem kell aggódnod a fizetendők miatt az egyetemen. Megszponzorálom neked-mosolyog-Na a szám?-veszi elő telefonját.
-Ezt nem fogadhatom el Uram-rázod a fejed hitetlenkedve.
-Dehogynem. Kérlek hagy segítsek-simít arcodra.
-De ezek milliós összegek-fogsz kézfejére.
-Tudom. Semmi baj, csak engedd, hogy segítsek-suttogja az ajkaidra észrevétlenül araszolva egyre közelebb.
-Köszönöm Uram-gördülnek le könnyeid.
-Tegezz,Eric vagyok-suttogja, majd birtokba veszi ajkaidat.
Hagyva neki viszonzod a gesztust, ahogy derekadra fogva húz közelebb.
Percekig egymást faljátok, mire elválva nézel szemeibe pihegve.
-Tényleg komolyan mondod? - mész biztosra.
-Halálosan-mosolyodik el.
-Ez hihetetlen-neveted.
-De nem lehetetlen-csókol homlokodra-Na menj öltözz át, mondj fel, aztán hazadoblak-kacsint rád.
-Ez valami rossz álom-neveted fel sem fogva a dolgot.
-Hercegnőm, ez a valóság-nevet kihúzva a szobából.
Meglepő módon azt teszed, amit mond. Nem gondolkozol egy percig sem tovább.
Hogy miért nem?
Mert csodák történhetnek. Bárhol, bárkivel, bármikor,bárhogyan.
