Tengerszint felett - 𝙿𝚒𝚎𝚛𝚛𝚎 𝙶𝚊𝚜𝚕𝚢 | ✓

9 𝚌𝚑𝚊𝚙𝚝𝚎𝚛

-Jesszusom. Ne viccelj, nem. Add ide a telefonod a többit bízd ránk.-néztem döbbenten Pierrere Emma mellett állva.

-Én vagyok a nagybátyja.-tárta szét kezeit a lakosztály közepén állva.

-Én meg nő vagyok.-fontam karba a kezeimet felhozva a lehető legbénább érvet amit csak látott a világ.

-Hülye vagy? Nem vagyok pedofil, hogy rámásszak.-akadt ki.

-Ezt senki nem is firtatta vagy éppen vágta hozzád. De Emma tizenhárom éves, szerintem sokkal szívesebben fürdene egy lány társaságában.-érveltem szerintem jogosan.

-Tessék.-nyújtotta felém a telefonját miközben Emma anyukájával kezdeményezett videóhívást.

-Tess? Szia. Baj van?-nézett rám fürkészően ráncolt homlokokkal Zephyr.

-Szia. Nem csak fürdés idő van, és ölremenő harcot vívva harcoltam le az idősebb Gaslyval, hogy én fürdetem Emmat.-vázoltam neki a helyzetet. –És azt hiszem így telefonon keresztül, de szükségem lenne a segítségedre.-jelentettem ki vonakodva.

-Mindenképpen.-mosolygott bíztatóan. –A bőröndjében van egy rózsaszín piperetáska, abban vannak fürdéshez szükséges dolgai. Melegítettek elő már vizet?-kérdezte, a szemem pedig azonnal a velem szemben álló férfira villant aki feltartott kezekkel indult el a fürdő felé. –A pizsamáit a piperetáska mellé raktam, bár ő is tudja, mert együtt pakoltunk, de majd ő kiválasztja melyiket szeretné.-folytatta, úgyhogy Emmát elkezdtem a szobába betolni, hogy válassza ki a neki tetsző pizsit. –Ha ez mind megvan mehetünk fürdeni.-jelentette ki mosolyogva.

Beérve a fürdőbe a mosdókagyló és a fal közé támasztottam a készüléket, majd, ha már Emmának ma minden rózsaszín, egy babarózsaszín fürdőbombát dobtam bele a vízbe, ami pezsegve kezdett feloldódni, és a víz hőmérsékletét ellenőriztem, azzal, hogy a kezemet belemártottam a vízbe. Tökéletes volt. Pierre pont belőtte.

A férfi az ajtófélfának karba tett kézzel támaszkodva nézett rám, és tökéletesen letudtam olvasni az arcáról mégis mennyire szkeptikusan áll az egészhez, és mennyire nem hisz abban, hogy igenis megtudom csinálni, mégis akkor, ott állva talán ez volt a legkisebb probléma, ugyanis tökéletesen festett ahogy tökéletesen kidolgozott izmait megfeszítve, kétkedve mérgetett.

-Pierre.-néztem rá miközben halkan kimondtam a nevét.

-Már itt sem vagyok.-tette fel kezeit védekezően, majd ellökte magát ajtófélfától és becsukta maga mögött a fehér ajtót.

Emma anyukájának pontos utasításait követve, remegő kezekkel vetkőztettem le Emmát, mert végig azon paráztam, hogy fájdalmat okozok neki. Akkor bántam először úgy igazán, hogy egyke vagyok és nem volt tesóm akivel valaha gyakorolnom kellett volna a fürdés művészetét.

Amíg Emma pancsolt addig Zephyr, az anyukája elmesélte mégis miként találtak egymásra Pierre testvérével.

-Brutálisan nagy családom van. Emiatt szerettem volna egynap én is sok lurkót magam köré.-kezdett bele. –Síelni voltunk Aspenben, anya legidősebb nővérénél. Ez durván tizenöt éve volt. Tök fullosba mentem le a hegyen a sílécekkel, amikor az öcsém snowboarddal jött el mellettem és meglökött. A lejtős szakasz hátralevő részét gyakorlatilag gurulva tettem meg, és amikor végre leértem érkeztem meg csak igazán a pokolba, ugyanis egy srácban kötöttem ki, akit sikeresen fellöktem. Pierre tesója volt természetesen. Aki akkor töltötte a két hetes kiruccanását Aspenben a baráti társaságával. A srác barátai látták, hogy a fél hegyet végig gurultam, a srácot akit meg fellöktem a síléce eléggé megsebesítette a kezét. Szóval mindkettőnket az orvosi felé tereltek. Ahogy a kis kunyhó felé sétáltunk, amit orvosinak csúfoltak derült ki, hogy mindketten franciák vagyunk, és csupán másfél óra kocsiútra lakunk egymástól. Igazából ez volt a második égijel amit figyelembe kellett volna vennünk.-kuncogott fel. -Leápolták a kezét aztán gyakorlatilag szétváltak útjaink. Másnap ismét sílécet húztam és felpattantam volna a felvonóra. Aha. Csak amilyen szerencsétlen vagyok természetesen esélyem sem volt felszállni..-jelentette ki én pedig fuldokolva nevettem fel, mert teljesen magamra ismertem. –Nos, szóval most ő volt mögöttem és megkérdezte, hogy ülünk-e egy kabinba? Vonakodva, de nyilván igent mondtam. Hosszú csend állt be utána, majd mielőtt kiszálltam volna megkérdezte mit csinálok este? Én meg nevetve kérdeztem meg, hogy csak nem egy randi a csillagos ég alatt, mire lesütötte a szemét, mert telitalálat volt, természetesen erre is igent mondtam. És ezt követően mind a három randi ajánlatra is amit Aspenben kaptam tőle. Aztán mikor hazaértünk mindketten Franciaországba, rest sem volt felhívni és leautókázni hozzám. Tudtam ő egy totál főnyeremény és ameddig csak tehetem csípjem fel.-nevetett fel. –Nagyon sokáig randizgattunk csak. Én nem akartam sietni, ő meg nem akart siettetni. Szervezett egy kiruccanást Aspenbe. Csak ő és én. Igazából tudtam mit akar. Lánykérést, de úgy tettem, mint aki nem tudja mi van. Szóval elutaztunk, és tényleg igazam lett. A csillagos ég alatt, este kérdezte meg, hogy lennék-e a felesége. Igent mondtam, ez nem is kérdés. Utána viszont rajtam volt a sor, hogy meglepjem. Ugyanis Aspenbe én már úgy utaztam, hogy tudtam Emmát a szívem alatt hordom.-mosolyodott el. –És, ha az elmúlt bő másfél évtizedünkre gondolok engedd meg, hogy egy tanácsot adjak, mint Mrs. Gasly a jövendőbeli Mrs. Gaslynak. Mérhetetlen türelem, illetve kitartás és rengeteg szeretet. Ez az ami leveszi őket a lábukról egy hosszú nap után. Meg nyilván a fenomenális ágytorna, de ezt nyilván nem kell részleteznem.-kuncogott fel.

-Igazából csak hallgatlak, illetve hallgatlak, de mondom átjövök és beszólok, hogy amúgy mindent hallok.-szólalt meg a háttérben Emma apukája. –Szeretlek kicsim.-lépett oda a kamerához miközben puszit küldött neki amit Emma is viszonzott.

-Őszintén megmondom, ha nem hallottam volna a kuncogásotokat, illetve Zephyr hangját komolyan elgondolkodtam volna azon, hogy lenyelt-e titeket a lefolyó.-bámult fel ránk Pierre a laptopjából mikor Emmával kiértünk a fürdőből. Emmával kiértünk a fürdőből.

-Ha nem bánod inkább nem válaszolok erre az epés beszólásodra.-forgattam meg szemgolyóimat. –Hanem megyek inkább birtokba veszem a fürdőt és lezuhanyzom.-jelentettem ki miközben elindultam összeszedni a fürdéshez szükséges dolgaimat.

-Szívesen veled tartok.-szólt utánam mielőtt beléptem a fürdőbe.

-Álmodban, esetleg.-szóltam vissza korántsem epésen.

-Ott legalább mindig.-reagálta le rám se nézve.

-Ha nem lenne itt Emma, most állba vágnálak, csak mondom.-néztem rá szigorúan.

-Nem félek tőled, de örüljünk, hogy itt van és nem kell attól tartanom, hogy az öklöd megtalál.-tárta szét a kezeit végre rám emelve tekintetét.

-Majd este, ha elaludt, ezen nem múlik.-fontam karba a kezeimet.

-Én akkor mást csinálnék, ha nem bánod.-nézett rám jelentőségteljesen.

-Aludnál? Remek Gasly! Ez életed eddigi legértelmesebb megnyilvánulása a szememben.-néztem rá döbbenten.

-Nem aludnék. Lavinát indítanék el aminek az lenne a következménye, hogy te nem fogsz hagyni aludni.-mutatott rám.

-Na elmész te a fenébe.-röhögtem fel kínosan miközben beléptem a fürdőbe és hangosan bevágtam magam mögött az ajtót.

. ✿❀✿❀✿❀✿❀✿❀✿ .

Sziasztok!

Ma hihetetlen, de végre minden elmaradt kommentre tudtam válaszolni.

És csak megköszönni szeretném azt a nagy támogatást amit kapok tőletek hétről-hétre, részről részre.

És akkor most jön kérdések sokasága.

Milyen volt a hosszúhétvégétek?

Mi a véleményetek a tegnapi futamról?

Ugye nem csak én könnyeztem meg a Carlando pillanatot?

És nem csak én örültem szívből Sidnek és az RB-nek?