Tengerszint felett - 𝙿𝚒𝚎𝚛𝚛𝚎 𝙶𝚊𝚜𝚕𝚢 | ✓

11 𝚌𝚑𝚊𝚙𝚝𝚎𝚛

Vezetéknélküli fülhallgatómat a fülembe tettem, és elindítottam a spotify lejátszási listámat, azt amin csupa spanyol, ütemes számok vannak és amiknek a felét sem értem, de edzésre tökéletesen megfelelnek.

A rózsaszín erősítő gumiszalagot a vádlim közepére csúsztattam, fájó jobb kezem ökölbe szorítottam majd a vállammal egy vonalba emeltem és a bal kezemmel közrefogtam a jobbat, majd a térdeimet rogyasztva terpeszben megvártam, míg a zene hangulata a tetőfokára hág. Mélye lélegeztem a reggeli friss hegyi levegőből és szemeztem a havas hegytetőkkel miközben éreztem, hogy a reggeli nap a bőrömet csókolja, aztán lassan egyik lábam a másik után lépett. És leírhatatlan volt az egész. Életem egyik legenergikusabb, legfeltöltőbb pillanataként könyveltem el.

Fél órával később, mikor már a nap is magasan járt és én is kellőképpen megizzasztottam magam vettem ki a fülemből a fülhallgatót és léptem be a lakosztály nappalijába.

-Mióta állsz ott?-gyökerezett a lábam a földbe amikor megpillantottam Pierret a bejárati ajtótól nem messze amint a falnak dől és engem kémlel.

-Neked is jó reggelt Cinty. Igen valóban szépen süt a nap. Persze, én is remélem, hogy egészen vasárnapig élvezhetjük ezt a csoda időt.-válaszolta szarkasztikusan. –Egyébként kevesebb, mint két perce, ne aggódj.-lökte el magát a faltól én pedig bólintva indultam meg a fürdő felé, és csak akkor esett le, hogy ő is éppen oda tart amikor az ajtóban egymás mellett megálltunk. –Menj csak.-mutatott előre.

-Ne is álmodj a közös fürdőzésről.-kaptam rá a tekintetem.

-Meg sem fordult a fejemben, csupán úriember módjára ajánlottam fel, hogy menj zuhanyozni, én meg majd megyek utánad.-nézett rám értetlenül. –Szerintem este minden kételyt elűzve tökéletesen letárgyaltuk, hogy köztünk semmi nem lesz.-tárta szét a kezeit.

Karba fontam kezeimet és egyet hátra léptem.

-Menj te előbb. Én gyakorlatilag itt leszek egésznap Emmával és felzabálom a szálloda pattogatott kukorica készletét miközben nézünk valamit a Netflixen, neked meg jelenésed van, a sajtó kereszttüzében.-érveltem szerintem abszolút jogosan, majd a fiú bólintva vette birtokba a fürdőt. Nyolc óra is alig múlt, szóval egészen egyszerűen az izzadt testemmel levágtam magam a kanapéra és minden figyelmemet a telefonomnak szenteltem, mert nem akartam még Emmát felkelteni.

Válaszoltam apának, Nianak, Diának, majd felkaptam a tekintetem ugyanis nyílt a fürdőszoba ajtó és Pierre lépett ki rajta, egy szállodai fehér törölközőben, semmi más nem fedte a testét, csak az a kis textil. Döbbenten néztem rá, mert tudtam mire megy ki a játék és roppant kicsinyesnek tartottam, hogy így próbál meg visszavágni tekintve, hogy ez egyáltalán nem korrekt. Ám mégsem tudtam erre gondolni, mert az agyam nagyobb részét lekötötte a tény, hogy a férfi kidolgozott teste vonz, rettentően, és jelenleg ott tartok, hogy az összes vízcseppet lecsókolgatnám a testéről.

-Erős, meg kell hagyni Gasly.-bólintottam miközben felálltam, hogy értem ám a célzást. –De roppant kicsinyes nem gondolod?-forgattam meg a szemimet miközben beléptem a fürdőbe és átkoztam mindent aminek Pierre Gasly a neve.

Kevesebb, mint tíz perccel később egy magamra csavart törölközővel léptem ki a fürdőből nagy párát húzva magam után. A férfi miatt esélyem sem volt magammal váltó ruhát vinni.

-Jó reggelt.-mosolygott Emma elszakítva a képernyőről egy pillanatra a tekintetét. Visszaköszöntem a kislánynak, majd bevonultam a szobámba és magamra kaptam egy combközépig érő fekete cica nacit, majd egy fehér pólót is magamra aggattam amin az egyik divatház becses neve virított és a hasamnál összegörcsöltem.

A bőröndöm felé léptem és kivettem a kis piros dobozkát, majd kimentem Emma mellé és helyet foglaltam mellette a kanapén. És már éppen szólásra akartam nyitni a számat amikor Pierre arca jelent meg a képernyőn. Amint éppen azt taglalja, hogy a legjobb barátját vesztette el. Ösztönösen rándult görcsbe a gyomrom. Fel sem fogtam mit nézünk csak a fiú megtört szavait hallgattam, és teljesen elvesztem. Az összes nőügyéről tudtam, mert az aktájából minden kiderült számomra ami csak érdekelt, de a karrierjébe nem olvastam bele, mert tudtam attól olyan vaskos a mappa és pont ezért nem érdekelt, mert tudtam, hogy okkal van ott ahol, mert tehetségesés, és ebből fakadóan helye van a királykategóriában.

-Pierrnek minden összejött akkor. Elvették a Red Bull ülését mondván, hogy kocsikat tör és nem elég jó egy ekkora csapathoz. Teljesen tönkre tették és lefokozták. Amikor ismét visszakerült abba a csapatba ahonnan felküzdötte magát a legjobb barátja Anthonie meghalt. Forma 2-es pilóta volt, de nagy karriert futhatott volna be. Pierrenek az a nap maga volt a pokol.- Jézus atya úristen. Köpni nyelni nem tudtam csak bámultam magam elé és megértettem. Akkor, ott Emma mellett ülve, hallgatva Pierre életének ezen részét miközben a férfi maga is mesélt a képernyőn megtörtem és egyszerre világosodtam meg.

Pierre tényleg nem azért ilyen, mert tudja, hogy következmények nélkül bármit megtehet, bármit és bárkit megkaphat, mert van olyan pozicióban. Nem. A francia pilóta élete annyira kilátástalan, nehéz és fájdalmas időszakot is látott amit mindennél jobban felejteni akar, és mivel nem szívhat magába mindenféle káros szert pár óra felejtésért, ezért minden este más nő alatt vagy felett munkálkodik miközben a teste annyi endorfint és adrenalint termel amivel képes néhány órácskára szabadulni elméjének kínzó részétől. Pierre törött volt lelkileg. Mégis ez tette őt olyan cseszettül különlegessé és erőssé, mert bár a lelke darabokban volt agyban össze tudta tenni magát és megmutatta a világnak, hogy ő egy korántsem nélkülözhető és figyelmen kívül hagyható pilóta. Ő volt maga az erősség, a fény. És ezt akkor Emma mellett ülve értettem meg. Én pedig este visszautasítottam, igaz, hogy egyébként teljesen jogosan, mert tudom én csak egy egyéjszakás kaland lennék, és nekem ez az amire pont nincs szükségem, mégis elszégyelltem magam, mert tudtam neki ez létszükségleti kérdés, az, hogy mindig van neki valaki aki segít felejteni.

Mert neki ez mindene. A felejtés. A tragédiák kizárása.

. ✿❀✿❀✿❀✿❀✿❀✿ .

Sziasztok! 💖
Nos, csoda egy futamon vagyunk túl, hogy úgy mondjam...
Sidért sir a lelkem. Hamilton nullázásánsk és a dobogósokért pedig örül hihetetlenül örülök. Egyszerűen el se hiszem.
Nektek mi volt a véleményetek? 🙈💖

És akkor szeretnék mesélniii!!!
Egész héten ezen gondolkoztam, hogy megosszam-e veletek, de tulajdonképpen a tegnapi estém apropóján egyértelmű volt, hogy elmesélem nektek is amiről rajtam kívül csak 5 ember tud.

Karácsony és szilveszter között igazán nagyon produktív volt az agyam. Így egy Lance-s történet is kipattant a fejemből. 4 rész van kész és amint befejeztem meg szeretném, majd osztani veletek.

Az pedig ami tegnap este történt tiktokon csak még több és nagyobb löketet adott, illetve biztonyosságot nyert, hogy bár nem vagyok elégedett sokszor a munkáimmal van aki igenis szereti.

halalos_szerelem el nem tudom mondani mekkora hálát érzek feléd. Nincs szó amivel ezt ki tudnám fejezni. Köszönöm. 🥺💖