√A kóbor kutyák nem harapnak! (BSD×OC)(Befejezett)

10.rész: Te és én?

Sziasztok!😊
❤Itt az új epizód!❤
Ebben a fejezetben ismét 🔞 tartalom található! Most a szokásostól eltérően véresebb lesz helyenként, amit ‼️ jelzéssel fogok illetni!
A kijelölt részeket mindenki csak és kizárólag saját felelősségre olvassa el!!!!
❤Jó szórakozást!❤

-Így sokkal finomabb!-jegyezte meg, mire a pokróc imádó elkezdett pityeregni. A fiú nem tudta mire vélni. Ötlete nem volt mi lelte a lányt.-Mi bánt?-kérdezte aggódva.

-Én...én... Egy szörnyű ember vagyok...-sírta el magát egyre jobban.

-Dehogy vagy az!-ellenkezett a fekete pólós.

-De igen!-vágta rá szinte rögtön a fiatalabb.-Lefeküdtem tegnap Osamu-val...-remegett ajka, ahogy a szavak elhagyták száját. Chuuya erre elengedte Fumi-chan kacsóját, s mérhetetlen harag gyúlt benne.

-Most gyűlölsz, igaz?-kérdezte keservesen Fumiko, miközben folyamatosan potyogtak a könnyei.

-Nem.

-Dehogynem!

-Azt mondtam, hogy nem!-szólt erélyesebben Nakahara, s hátra döntötte a lányt. Az ijedten nézett fel rá. Abba is hagyta a sírást rögtön.

Vadul megcsókolta az alatta fekvőt. Mohó volt, kapkodó és dühös.

-Ne csináld!-kérlelte az ég szemű.

-Miben jobb ő, mint én?-szegezte neki a kérdést, ahogy eltávolodott tőle.

-Semmiben... Csak úgy... Megtörtént!

A gravitáció manipulátor erre felült. Enchi is feltápászkodott. Kócos hajából kiszedte a hajgumit, így az ismét szabadon lógott.

A vöröske végül felkelt a padlóról, mire a nyomozó kétségbeesetten nézett utána.
De aztán kezét a földön ülő felé nyújtotta és így szólt:
-Gyere!

Fumiko megragadta, mire a fekete ruhás felhúzta és szorosan magához ölelte.
-Ragadsz!-próbálta oldani a feszültséget a szülinapos, hiába fájt neki az imént hallott dolog.-Megmutatom hol van a fürdőszoba!

•••

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞
Elvezette az illúzió mestert a fürdőbe, adott neki egy törölközőt, majd magára hagyta.
A helyiség egész nagy volt. Ott helyezkedett el a mosógép, mellette egy halvány bézs szennyestartó, amit egy félfal választott el a wc-től, amivel szemben volt a kézmosó, s afelett egy tükör. Az egész szobát ketté osztotta egy tejüveg-fal, ami mögött egy hatalmas kád várta a fürödni vágyót. A falon vöröses csempe díszelgett, a padló pedig sötét bordó kővel volt kirakva.

Fumi-chan megnyitotta a meleg vizet, s levetkőzött. Aztán rájött, hogy Chuuya nem mondta hová tehetné a piszkos ruháit.

-CHUUYA!-kiabálta egy szál fehérneműben, ám mire rájött, hogy alig fedi valami testét, már késő volt.
Nakahara kinyitotta az ajtót és elvörösödve bámulta a lányt.

-Fumi...-chan...-mondta lassan, s közben közeledett a piros csipke alsóneműt viselő felé.

Basszuskulcs....

A férfi egyre közelebb ért a lányhoz, aztá felnyitotta a mosógép tetejét.

-Dobd be ide nyugodtan...-hajította bele a piros pulóverét a derekáról a fiú.

Erre a lány fellélegzett. Fogta a szennyesét és ő is a gépbe rakta. De aztán Chuuya elkapta a csuklóját. Mire a vörösesbarna hátrálni kezdett, de így sem eresztett szorításán.
A meleg víz viszont már túlcsordult, így megcsúsztak és beleestek a teli fürdőkádba, úgy hogy a nyomozó volt alul.