Egy prostituált öröksége

1.Részlet

Balázs nagyon jól vezetett annyira lazán tartotta a kormányt hogy néha azt hittem az autó magától megy. Fél óra alatt értünk Budáról Pestre. Jobb mint a tömegközlekedés. Nem igazán beszélgetünk Balázzsal. Nem is bántam igazából bármennyire is jóképű volt nem akartam még jobban bele gabalyodni a dolgokba. Ő egy pénzes szexi pasi én meg egy hosztesz. Nagyon nem egyforma arányok. Ráadásul házas. Megmozdult persze bennem valami amikor kezet fogtuk hát, hogy is ne mozdult volna. Nem hiszem, hogy lenne olyan fiatal lány akinek ne mozdulna meg valami oda lent ennyi jó pasi társaságában. Zsófi elég mindjárt otthon vagy és csend lesz. Balázs befordult a házhoz és leparkolt. Leállította a motort csodálatomra. Felém fordult és csak nézett. A kilincsért nyúltam de hiába mert meg szólalt.

-Mért pont Budapest ? - a kérdés egyszerű volt. Nekem meg nem volt kedvem egy vadidegen milliárdossal a puccos kocsijában az éjszaka közepén beszélgetni. Nagy levegőt vettem és kinéztem az ablakon három méterre volt a bejárat bajom már csak nem lesz ezen a pár méteren.

-Győrben tanultam de valahogy nem éreztem úgy hogy oda tartozok. - Balázs felé fordultam és láttam, hogy meredten figyeli minden szavam.

-Mit tanultál? Flóra nem említette. - tehát téma voltam fantasztikus. Mondjuk a gazdagoknak mi más témájuk lehet mint egy csóró hosztesz aki segítségre szorul. Eszem eldobom.

-Marketing szakon voltam. Reklámokat, logókat, promóciót dolgoztuk ki legtöbbször. Viszont úgy látszik itt esélytelen, hogy egy év gyakorlattal bárhova is felvegyenek. Sokra nem megyek a diplomámmal. - mondtam majd ismét a kilincsért nyúltam. Balázs viszont annál inkább nem akarta, hogy kiszálljak mert gyengéden megfogta a karom. Kirázott a hideg az érintéstől. Nyugi Zsófi nem lesz gond hagyd, hogy elengedjen ne pánikolj.

-Itt néha nagyon nehéz boldogulni. Flóra sokat segíthet neked ha hagyod neki. Tudom egyedül szeretnéd megoldani, de van sajnos ennek a városnak egy olyan pontja amit segítség nélkül nem lehet átvészelni. Menny pihenni hosszú volt a nap. - azzal elengedett és indított. Én nagyon gyorsan kiszálltam és ahogy becsuktam az ajtót Balázs már el is hajtott. Fellélegeztem bedugtam a kulcsot a zárba és már igyekeztem is az emeletre. Kati néninél üvölt a tévé még mindig. Szegényt úgy sajnáltam amikor beszélgetünk mesélte, hogy nem igazán látogatják az unokái se a lánya olyan magányos volt. Kinyitottam az ajtómat és ahogy be értem lerúgtam a magassarkúmat. Édes csendes otthon. Nagyjából hajnali három lehetett úgy, hogy a döntésem a holnap reggel majd lezuhanyzok mellett tette le a voksot. Bedőltem az ágyba és már aludtam is...

Csütörtök reggel útnak indultam, hogy fel fedezem Flóra nagyszabású irodáját. Mivel választ nem kaptam, hogy mi legyen a kabáttal úgy döntöttem elé megyek a dolgoknak. Összekészítettem egy öltöny tartóba a kabátot és végig metróztam Pestet az irodáig. Ahogy a liftben várakoztam azon gondolkodtam, hogy lehet nem is annyira lényeges a kabát ha Flóra nem reagált az Sms-re. Valami mégis azt súgta nem maradhat a szekrényembe. Draga holmi a fülbevalóról meg ne is beszéljünk. Bármit is gondoljon rólam bárki is nem volta az én tulajdonom és ez nagyon frusztrált. Ahogy felért a lift,elindultam és megkerestem Flóra irodáját. Oda érve egy igencsak rideg hölgy fogadott a számítógép mögött. Rám pillantott és már is éreztem a szemében a megvetést. Komolyan elgondolkodtató, hogy Pesten a nőknek komoly problémák lehetnek. Viszont amikor felnéztem Flóra sétált széles mosollyal felém az üvegajtó mögött. Kiérve a mosolya még szélesebb lett.

-Istenem Zsófi micsoda meglepetés. - szorosan magához ölelt én pedig fél kézzel viszonoztam.

-Gyere csak épp van egy kis időm. - Flóra kimondta a szavakat és a házsártos szemüveges hölgy máris közbe krákogott. Én és Flóra is rögtön a hang irányába fordultunk. Én nem tudtam mire vélni a helyzetet, de mire megszólalhattam volna már késő volt.