Egy prostituált öröksége

4.Részlet

...Az ára annak, hogy megszabaduljak a múlttól és apától mindennél csábítóbb volt. Bármit megadtam volna azért, hogy tiszta lappal kezdhessek. Oszkár jól fogalmazott mindenek ára van. Az enyém pedig ott feküdt az agyamon. Flóra haza ment. Hétfő este volt megfürödve álltam a hálószobámban és meredten bámultam a szőrme kabátot és a kikészített ruhákat. Meg tudom tényleg tenni? Megér nekem a szabadság ennyit. Lehunytam a szemem amikor apa csengőhangja megszólalt ma már hetedjére is. Eszembe jutott minden pofon a "te kis kurva" megnevezés ahogy a vérző orral a hajamnál fogva cibálta a fürdőszobában. Nagy levegő Zsófi. Levettem a köntösöm. A puha anyag a földre hullott. A bugyiért és a melltartóját nyúltam és bele bújtam. Felvettem a harisnya kötött majd feltettem a lábam az agyra és szépen felhúztam a harisnyát majd a combomon megcsippentettem. Bele léptem a magassarkúba hogy ne szaladjon fel a harisnya szeme a parkettától. Végül bele bújtam a szűk fekete estélyiben. Szatén anyaga rám simult felhúztam oldalt a cipzárt. Besétáltam a fürdőben kontyba kötöttem a szőke hajam. Tetem egy kis sminket magamra és ahogy belenéztem a tükörbe tudtam, hogy a szabadság a kulcs és most nem hátrálunk meg. A kék szemeimet nagyon ki emelte a sötét ruha. Megkellet hagyni nagyon dögösen festettem. Nem maradt más vissza sétáltam a szobába és kivettem a kabátból a dobozt. Az ajtó nyílt és Oszkár lépett be rajta szmokingban. Rámeredt a kezemben a fülbevalókra. Majd láttam az arcán, hogy elkeseredett.

-Ha nem illik hozzám akkor nem veszem fel. - mondom majd fél mosolyt intézek felé.

-Tudod ezt viselte Flóra amikor először találkoztunk. - Oszkár közelebb sétált és elvette a dobozt felnyitotta.

-Tökéletes volt. Sötétzöld ruha volt rajta és ez a fülbevaló. Félig volt csak feltűzve a haja. A teraszon reszketett de mégis olyan tűz égett benne, hogy majd meg gyulladtam. Minden egyes nappal amit vele töltöttem tudtam, hogy szükségem van rá. Az eszére és magabiztosságra. Beleszerettem az első perceben. Ő mégis... - Oszkár a szőrme kabátra pillantott.

-Áron sokat jelentett neki. Elfogadtam, hogy ő az első onnantól már csak segíteni akartam Flórának bármelyikünket is választotta volna. Amikor pedig Flóra az irodában pisztolyt rántott és az életét is kockára tette. Tudtam ha meg is mentem nem lesz kiszállás... - megfogtam Oszkár vállát. A nagy medvében érzékeny szerelmes szív lapult. Felnéztem mindkettejükre és ekkor elmosolyodtam.

-Medve. - mondtam ki hangosan. Oszkár kérdőn rám pillantott.

-Legyen Medve a kártyán. - nevettem majd a kabátra mutattam.

-Az oroszok hordanak szőrme kabátot. - Oszkár is elmosolyodott. Igen ezt akartam, nem szerettem volna ha okolta volna magát bármi is történjen ma este. Elvettem a kezéből a dobozt becsuktam és az író asztalra dobtam. Majd az ékszerdobozból kivettem két karika fülbevalót. Megkerestem a legélénkebb vörös rúzsom és felkentem. Végül bele bújtam a kabátba és meg fordultam. A tükörben már nem az a megalázott fiatal lány nézett vissza aki egykor. Dögös voltam és kívánatos és meg volt a kulcsom az arany élet felé. Kész voltam harcolni...

Oszkár és én egymás mellett ültünk az autóban. Figyeltem a lámpák suhanó fényét és valahogy nem éreztem különösebb izgalmat. Félnem kellene, hogy préda leszek. Mégsem éreztem semmit. Pest egyik eldugottabb részére mentünk. Ahogy kinéztem az ablakon andalgó furcsa párokat láttam egy sarkon pedig egy épp szexelő párt. Na ekkor azért úgy elkapott az ideg. Oszkár a kezemért nyúl nyugtatás képen.

-Nem lesz semmi baj ott leszek végig melletted. Flóra meg is ölne ha egyedül hagynálak. - nevettem hiszen ebben biztos voltam. Flóra nem jött velünk nem kellet a felhajtás. Aki egyszer kilépett az kint is marad. A fehér flamingó. Az volt Flóra kártyáján. Egy még maradt emlékbe nála. Biztonságban éreztem magam Oszkár mellet. A kocsi lassított. Egy kaszinó szerűség előtt álltuk meg. Oszkár egy kis dobozt tett az ölembe. Kérdő pillantást vetettem felé. Bólintott, hogy nyissam ki. Ahogy megemeltem a tetejét egy díszes álarc fogadott és egy kártya. "Lélekben melletted vagyok mindig..." Flóra kéz írása volt. Mosolyognom kellett. Oszkárra pillantottam aki már a saját maszkját kötötte. Egyszerű volt sima fekete. Az enyém pedig vörös volt mint a rúzsom. Keményített fekete díszítve. Tiszta Flóra. Mosolyogtam és megkötöttem úgy, hogy a hajamat ne karcolja össze közben.