Egy prostituált öröksége

25.Részlet

...Nagyából négy napja vagyok a Szabó fogja. Millió egy papíron rágtam át magam. Ezen kívül végéig jártam a helyet összeírtam egy jegyzet tömbbe, hogy mivel tudok dolgozni. Meg persze, hogy mire van szükség. Rita az első emeleti lakást kinyitotta nekem. Azt mondta régóta üresen áll. Nyolcvan négyzetméter volt két szobás fürdővel konyhával négy méteres belmagassággal. Tetszett. Bár bútorok nem voltak benne csak a fürdőben és a konyha szekrény még is be költöztem egy felfújhatós matracra. Nem mozdultam ki a Szabó területéről. Ria segítségével még az nap kipakoltuk a lakásomat amikor eldöntöttem újra indítom a helyet. Flórának hagytam üzentette, hogy ma jöjjön ide és beszéljük. Visszaakartam adni neki a kulcsát. Köddé kellet válnom. Méghozzá sürgősen. Iván sem könnyítette meg a dolgom semmit nem árult el. Sőt meg sem szólalt, csak néha káromkodott egyet kettőt. Nem voltam türelmetlen és valahogy nem is tudtam haragudni. Szörnyen nézett ki és annak ellenére, hogy tudtam ha kiszabadulna golyót kapnék a buksimba még is sajnáltam. Ezért Ria és én el kezdtük meg etetni én átkötöztem a sebeit és többször meg mosdattam. De nem mertem az oda láncolt széktől elengedni. Még mindig féltem tőle. Majdnem át küldött a másvilágra. A dolgok ütemesen mentek. Ria is ténykedett míg én a papír munkával voltam elfoglalva. Felhívta egyénkét a lányokat meggyőzte valamennyit. Kitakarított és rendbe próbálta hozni a helyet. Ezen kívül el kellet ismernem, hogy nagyon jól főz évek óta nem ettem ennyire finom főt ételt...

Szerda este még a Szabó parkettáját mostuk fel éppen amikor cipő kopogásra lettem figyelmes. A hang irányába fordultam és akkor meg láttam Oszkárt majd mögötte Flórát aki már egészen kerek pocakja lett azóta, hogy utoljára találkoztunk. Mind ketten alaposan végig néznek mindent. Végül megállnak tőlem egy méterre. Flóra mosolyog de látom, hogy nagyon keserédes ez a mosoly. Nem tudom leolvasni az arcáról, hogy ez most az aggodalom vagy a méreg hatása. Ahogy Oszkárra pillantok pedig látom a merev tekintetet. Ő határozottan dühös.

-Zsófi megmagyaráznád, hogy még is mi az ördög folyik itt? - a hangja követelőző és mérges. Lehunyom a szemem és sóhajtók. Intek a fejemmel az egyik üres asztalhoz ahol még nem mostunk fel. Flóra azonnal oda sétál és helyet is foglal. Pocakját simogatja. A szívembe boldogság kúszik ahogy látom, hogy leendő anya ként édesen simogatja a pocakját. Oszkár is leül mellé én viszont állva maradok.

-Történt egy kis kalamajka. - válaszolom röviden. Ria szemöldöke a homlokáig szalad és nevetni kezd. Végül arrébb teszi a felmosót és a bárba sétál magunkra hagyva minket. Oszkár továbbra is feszülten figyel és látom ahogy az idegességtől a nyakán kidudorodik egy ér. Az ujjaival dobolni kezd az asztalon ezzel jelezve felém, hogy igyekezzek a válasz adással. Flóra szeme kettőnk között cikázik.

-Az apám Győrben feltett egy szerencse játékra. Amit Jónás vezetett és kiderült, hogy a nyertes Iván volt. Valószínűleg a helyzet akkor mérgesedett el oda haza amikor én kereket oldottam. Az én elképzelésem szerint Iván szándékos környékezett meg a tudtom nélkül de amikor Dantéval konfliktusba keveredtem ez az egész terv megbomlott. Veszély forrássá váltam és el kellet tenni az útból... - ekkor a cipzársor fölsőmet elhúzom a váltamról és a top pántja mellet látszik a lövésnek a nyoma. Flóra szemei kikerekednek. Oszkár szintúgy hüledezik mellette. - a helyzet komikuma, hogy túléltem az apám viszont nem. Az hogy ezek után mi történt arról csak halvány sejtelmeim vannak. Dante ahogy egy levelet, hogy elutaztak és, hogy felejtsem el őket és, hogy ez volt a büntetésem... - ahogy folytatnám Oszkár felemeli a kezét csendre intve engem.

-Komolyan az öcsém ezek után lelépett? - teszi fel a kérdést Oszkár én pedig sűrűn bólogatok. Megdörzsöli az arcát ekkor Ria vissza tér közénk egy tálcányi frissítővel. Oszkárnak egy presszót és egy whiskyit, Flórának pedig narancslevet és sima vizet.