Egy prostituált öröksége

28.Részlet.

...Tamás átfogja a derekam és elkezdünk mozogni a zene ritmusára. Könnyeden és lágyan ringatózunk folyamatosan egymás szemében kutatjuk az igazság magját. Nem bízunk a másikban és ez így helyes. Ő az első közösnek nevezhető esténken lépre akart csalni. Most pedig én tervezem őt. Egálban leszünk így legalább ha összejön. Tény, hogy Tamás ebben az öltönyben rettentően jól néz ki. Az arca nem fáradt a haja pedig tökéletes áll. Ahogy a vállát fogom érzem az izmait ahogy megfeszülnek egy-egy mozdulatnál amikor közel kerülünk egymáshoz. A testünk reagál a másikra és hazudnék ha azt mondaná nincs meg a vibrálás. A bugyim táján nedvesedik a helyzet már csak a parfümje illatától is. Még is tartanom kell magam mert ha elgyengülök rést lehet ütni a betonbiztos tervemen is. A zene lágy és lassú esélyt kínálva azoknak a pároknak akik közel akarnak kerülni egymáshoz és összefonódva ringassák magukat a szenvedély tökéletes fogságába. Szívem szerint én is ezt tenném. Átkarolnám Tamás nyakát és bele turnék a sötét hajába közelebb húznám és lágyan megcsókolnám. Ez viszont nem egy romantikus film vagy egy szerelmi románc ez egy véres csata kezdete amit szándékomban áll megnyerni. De azok a szemek ahogy rám néznek ahogy érzem a tenyerét a derekamon egy perce lehunyom a szemem és beszívóm a mentolos dohány szagát és kilóra meg lehet venni. Tamás közelebb húz és már alig vagy köztünk rés. A másik kezemet is rá teszem a vállához és a könnyed ringás hatására Tamás keze a fenekemre kúszik. Mind a ketten nagy levegőt veszünk. Pattanásig vagyunk feszülve legalábbis én biztosan. Nem merem elengedni magam nem tudom hol a csapda. Van egyáltalán?

-Valahol rá tudok gyújtani? - a kérdés meglep hiszen ezzel el kell engedünk egymást megállok tánc közben és elhúzódok.

-A folyóson ki lehet menni az udvarra ott rá tudsz gyújtani. - mondom és ezzel megkockáztatom azt, hogy szaglászni kezd majd az alaksor vagy más után. Pár percig még bámuljuk egymást majd ott hagy és a szememmel követem, hogy arra veszi az irányt amerre mondtam. Kell egy pálinka vagy valami rettenetesen erős pia, hogy én ezt az estét át vészeljem. A bárig sétálok és intek a pultos lánynak, hogy öntsön nekem valamit. A feles pohár seggére verek rögtön és az erős lötty végig folyik a torkon leégetve a nyelőcsövemet. Megugrok amikor egy kéz simít végig a gerincemen. Oldalra fordulok és egy nagyon magas idegennel találom magam szembe. A férfi nálam jóval magasabb napbarnított sötét haja és szakáll szépen nyit és a fekete szeméven akár még elveszi is lehetne. Hivatalosan nem vagyok foglalt ma estére de a terveim szerint más férfit nem terveztem ma estére Tamáson kívül. Mosolyt erőltetek az arcomra és hosszasan fürkészem az idegent.

-Na ne legyél ilyen durcás. Szebben is tudsz mosolyogni ha akarsz. - a megjegyzéstől felfordul a gyomrom. Ki az istennek hiszi ez magát?

-Segített valamit a dosszié vagy kihajítottad az ablakon? - a kérdésre elfehéredek. Ő ismer engem nekem viszont halvány lila dunsztom sincs róla, hogy ki áll velem szembe. Viszont mire meg szólalhatnék Tamás keze a derekamra kúszik. Megmerevedek farkas szemet nézek az idegennel akit ügyet sem vet Tamásra. Összezavarodtam de az idegennek ördögi mosoly húzódik a szájára és rá néz Tamásra.

-Főkapitány úr hogy van ma este? - a hangja érdes akár a smirgli. Gúnyolódik. Tamás érezhetően ezt nem élvezi mert mocorogni kezd mellettem. Megköszörüli a torkát.

-Nyomozó. De köszönöm a kérdést remekül mint láthatja gyönyörű társaságot találtam. - Tamás kijavítja a férfit és amit kitér rém érzeni a nyomatékot a hangjában. Ezek most vitáznak rajtam burkoltan? Nem is ismerem a másik férfit. Tamás felé fordulok akinek vérben úszik a szeme. A férfi horkant egyet.

-Elnézést azt hittem meg kapta az előléptetést azért a bizonyos nagy fogásért. - rám kacsint. Ekkor esik le, hogy az egész műsor nekem szól. A férfi úgy látszik nagyon is tisztában van Tamás jelenlegi helyzetével és ezek szerit az enyémmel is. Tamás nem reagál.