Egy prostituált öröksége

7.Részlet.

A hétfő este után igazán el akartam menekülni a külvilágtól. Az impulzus mennyiség ami ért kicsit megrémített. Flóra szerint nagyon fontos, hogy lelkileg és szellemileg is jól legyek. Meglegyen az egyensúly, mert félő be kattanok. Ezzel volt egy kis probléma. Lelkileg sérült voltam. Mégis megpróbáltam leküzdeni a fájdalmas múltat és a hozzá vezető ajtót zárva tartani. Tele engedem a kádat és már egy jó órája benne feküdtem a habos vízben. Nem tudtam mitévő legyek. Egy nap telt el a kiruccanás óta. Flóra, apa és Tamás is rengetegszer próbált elérni. Minden telefon csörgésnél inkább a víz alá buktam, hogy még tudomást se kelljen róla vennem. Egyszer muszáj lesz kiszállnom és válaszolnom mindenkinek. "Mondj egy árat..." ez ment a fejembe. Meg a hülye szabályok. Mi értelme ennek az egésznek? Lehet jobb lett volna ha bele sem vágok ebbe az egészbe? Nem az nem mondanám... Menekülni akarok. Menekülni a kegyetlen múlttól. Ahhoz pedig az kell, hogy felemeljem a seggem és beszéljek Flórával majd kitöltsem az oldalt. Megnézzem az e-maileket és válasszak. Megdörzsöltem az arcom és nagy nehezen kiszálltam a kádból. Megtörölköztem és belebújtam egy nagy pólóba. A hűtőből kivettem egy üveg fehérbort és kitelepedtem a teraszra.

Először Flórát akartam felhívni de meg gondoltam magam. Az ölembe vettem a gépem, majd kitöltöttem magamnak egy pohár bort és megnyitottam azt a bizonyos oldalt. Az adatlap már félig nyilvános volt. A nevem és a méreteim már meg voltak adva. Viszont, hogy mit vállalok és mennyiért az nem volt feltüntetve. Megnyitottam a sort és bele kortyoltam a borba. Mit kéne írjak ide? Szopok rendesen és nem fogazok? Erre elnevettem magam. Nem tudtam mit írjak. Szerencsémre a telefonom megmentett a gondolkodástól.

-Szia Flóra. Ne haragudj fürödtem és nem volt nálam a telefonom. - vettem fel a telefont.

-Mit csinálsz ma este? - a kérdés váratlanul ért.

-Az adatlap felet ülök és azon agyalok mit írjak bele. Nem terveztem semmit borozók és gondolkodom.- a válaszom karcsú volt de igaz. Tényleg nem terveztem mára semmi mást.

-Rendben akkor egy óra múlva légyszíves legyél kész. Dögösen ha lehet, elviszlek valahova. - nem tudtam megszólalni, mert mire válaszolhattam volna lerakta a telefont. Lehunytam a szemem és nagy levegőt vettem. Jobb élet Zsófi, jobb élet. Mantráztam magamban mint egy szaros imát. Ránéztem az órára este hét volt. Meghúztam a bort és felkeltem. A szobában kitártam a szekrényt és végignéztem a ruháimon. Nem voltak szexi ruháim. Gondolkozz Zsófi. Levettem a pólót és belebújtam egy sötétkék szatén francia bugyiba. A melltartóról lemondtam. Belebújtam a fekete bőr nadrágomba. Felsőnek pedig egy pántos vörös selyem blúzt választottam. Magas sarkúba is a pirosat vettem fel. A fürdőben begöndörítem a hajam és élék sminket tettem fel. Vörös rúzst végül bele bújtam a bőrkabátomba. A tükör elé érve végignéztem magamon és éreztem, hogy hiányzik valami. Megláttam a tükörbe a dobozt az asztalomon. Igen már tudom is, hogy mi hiányzik. Kivettem a dobozból a két csillogó fülbevalót és kész voltam csatába szállni ha arról van szó. Flóra a kapucsengőn csörgette én pedig úgy rohantam le a lépcsőn, majd kitörtem a nyakam. Kint széles mosollyal fogadott de amikor végignézett rajtam fura arcot vágott.

-Nincs valami többet mutató ruhád? - megkaptam a megjegyzést vártam már. Megráztam a fejem. Flóra nagyot sóhajtott.

-Nincs rajtam melltartó. - na erre a mondatra fülig szaladt a szája és akkor már tudtam, hogy kicsi büszke azért még akkor is ha nem kurvásan öltöztem is fel. Beültünk a kocsiba és elindultuk. Még épp, hogy világos volt. Flóra nem mondott semmit, hogy hová is megyünk. A kocsiban csak a rádió szolt én pedig az ablakon bámultam kifelé és próbáltam eldönteni, hogy merre is tartunk. Nem bírtam és oda fordultam Flórához.