Egy prostituált öröksége

20.Részelt

Nagyjából egy óra elteltével már a konyhában ülök és Rita vacsorát készít nekem. Megfürödve tisztán és kicsit nyugodtabban a kamillateától vártam az tükörtojásra. Rita sürgött forgott körülöttem a konyha egyben volt az étkezővel. A ház egy otthon képét mutatta. Nem olyan volt mint az én lakásom ami csak átmenetileg fent tart az ember. Egy otthon volt, amiben eltudtam volna képzelni ahogy gyerekzsivaj tölti be. Bár semmit nem tudtam Kornélról csak a vezetéknevét azt hogy Pest peremén él és, hogy rendkívül otthonos a háza. Cseppet sem maffiózó alkat. A kíváncsiság pedig nem hagyott nyugodni.

-Tudja Rita én nem nagyon vagyok erre felé jártas, mi több nem igazán tudok Kornélról sem sok mindent. Nem mesélne róla tudja csak olyat amit mondjuk mindenki tud. - próbáltam Ritát noszogatni persze csak a legudvariasabb módon. Mosolyogva tért vissza két tányérral. Egyet elém tett a másikat mellém és ő is helyet foglalat. Nagyot kortyolt a teájából és nagy levegőt vett.

-Hát én sem olyan régóta ismerem. Egy éve vagyok lassan itt szolgálatban előtte egy másik úrnál dolgoztam de ellőtték és bele halat sajnos. Szigeti Oszkár ajánlott be és amint meg jelentem tudtam ide női kéz kell. Tudja Zsófi Kornél olyan férfi aki tökéletesen helytáll az életében bárhol. Na de a nők. Nem igen fordulnak meg itt. Pedig pedáns egy pasas... - Rita nevet én is végre jólesően mosolygok.

-Mégis szomorú nem volt könnyű élete. Megvette ezt a gyönyörű házat de hát a lány lelépett. Mégis maradt és él benne tovább. Kedves férfi majd meglátja. - Rita kacsint a teáscsésze felől én pedig nevetek.

-És maga kedves? Nem úgy néz ki mint aki a legfényesebben van. - faggat, nekem pedig fogalmam sincs mit mondhatnók és mit nem.

-Elmenekültem otthonról az anyukám halála után. Rossz társaságba keveredtem és most nagy pácban vagyok. Pedig azt hittem ha elmenekülök akkor boldog életem lesz. Tudja Rita azt hittem, hogy majd felköltözök lesz egy munkám megtalálom a párom és majd egy ehhez hasonló házban nevelem fel a gyerekeimet. Ehhez képest nem lett jó állásom és azt sem tudom mi az a szerelem. Na ez az én nagy story. - Rita megfogja a kezem és lágyan megsimogatja. Ekkor becsapódik a bejárati ajtó és hatalmas léptekkel Kornél és egy kétajtós szekrény bevágtattak konyhába. Rita felkel és Kornélhoz sétál.

-Az úr is velünk vacsorázik? - kérdezi most már kimért hangnemben Rita. Az előző jókedvű nőt mintha kicserélték volna. Szúrós tekintettel méregette az ismeretlent. Kornél int a férfi pedig távozik.

-Zsófi gyere az emeletre. - Kornél ügyet sem vet Ritára én pedig összébb húzom a köntösöm és még mielőtt utána mennék a tányéromat beteszem a mosogatóba. Megköszönöm Ritának a vacsorát és jó éjtett kívánok neki. Ő pedig csak csípőre rakott kézzel csóválja a fejét. Felmegyek az emeletre és a vendégszobából pakolás hallatszódik ahogy belépek Kornél egy kézi táskát dob az ágyra majd mögém lép és kulcsra zárja az ajtót. Az ágyhoz sétálok és leülök. Mellém dobja a blackberry-met. Értetlenül bámulok rá.

-Mondj le mindenkit. - utasít.

-Tessék? - horkanok fel.

-Süket vagy a sok szopástól? Azt mondtam, hogy mond le az összes férfit. Mit nem értesz? - sérteget. Minek gondol ez engem. Felveszem a telefont és tárcsázom Szabolcsot. Hosszan kicseng majd felveszi. Beleszólok a telefonba Szabolcs hangja édes mint mindig. Nem ecsetelem a dolgot sokáig azt hazudom el kell utazzak egy időre, de amint visszaérek találkozunk és mindent elmesélek. Szabolcs nem is kérdezősködik jó utat kíván és bontja a vonalat. Amikor Balázsra kattintok kicsit hezitálok. Nála is hosszan kicseng. Végül ő is felveszi hallom, hogy még az irodában van. Neki is megpróbálom elmagyarázni a helyezett, hogy el kell utazzak. Ő még némi kép kérlel és incselkedik is velem de gyorsan lerendezem. Magam mellé teszem a telefonom és Kornélra nézek. Aki még mindig felettem áll.