Idolok világában rekedve ✔︎

27.

- Yuyu!- rontott nekem Sujin, amint beléptek az étterembe. Nehéz és fárasztó napom volt, így nem igazán futotta egy meggyőző mosolyra.
- Ugye jobban vagy?- aggodalmaskodott.
- Igen... Meg azóta már átestem vagy 6 mental breakdown-on.- vezettem őket asztalukhoz.
- Jézus, mi történt?- kuncogott.
- Mi nem történt?- javítottam ki, mire ő is elkomolyodott.
- Szóval?
- Itt az exem, az öltözőben futottunk össze. Pincér lett nálunk. És, mint minden tapadós, toxikus volt barát, ő is bepróbálkozott.
- Legalább betörted az orrát?- fintorgott Woo leülve mellénk.
- Nem, ma ilyen nagylelkű vagyok.
- Ja, Jenniet sem ölted meg.- bólogatott.
- Komolyan! Semmit nem értek! Még csak 10 óra, ti meg már 100 hülyeséget csináltatok. Kérek szépen mindent részletesen elmesélni.- fakadt ki Sujin, így míg a többiek elvoltak, én nekikezdtem a mesének.
- Oké! De te akartad.- nagy levegőt vettem.- A GOT7 felbomlik. Jay Park azzal nyugtat, hogy nem lesz baj, JB jó helyen lesz nála. Az egyik motoromat kölcsönadtam a bátyámnak és Kainak. Pár órája balesetet szenvedtek, de jól vannak. Ennek ellenére Jennie nekem esett és felpofozott. Örülhet, hogy még él. Jiyong ma beugrik a többiekkel, mert elvileg halaszthatatlan mondanivalója van, de bezzeg az elmúlt hónapokban nem volt. És ugyebár itt van az exem, aki megérdemelné, hogy elvágjam a torkát, de inkább nem foglalkozok vele, mert annál rosszabb. Mindennek tetejében mozdulni sem merek. June küldött reggel egy üzenetet. Azt mondta, ma befejezi, amit elkezdett. És ma még a főnök sincs itt, én felelek mindenért. Rengeteg rendőr van odakint és bent is civilben, de nekem akkor sem tetszik Donghyun parancsnok terve.
- Vele is veszekedtetek? Csak akkor hívod parancsnoknak, ha meg akarod folytani egy kanál vízben.- jegyezte meg.
- Amúgy Hyungsik bemutatta a menyasszonyát.- vettem át barátnőmtől poharát.
- És mit gondolsz?
- Először nem volt szimpatikus, meg az a sok nyál... Aztán megértettem. És tudod mit? Kívánom, hogy ők legyenek a legboldogabb pár a világon.
- Azt hittem jobban kiakadsz a csajra.- engedte ki a tüdejében rekedt levegőt barátom.
- Ne! Már csak ez hiányzott...- szenvedtem.
- Mi? Az új pincér?- nézett rám furán Woo.
- Igen...
- Mi a bajod az új pincérrel?- értetlenkedett.
- Nézd meg jobban, nem ismered fel?... Ő AZ EXEM!!- ütöttem egyet az asztalra feszültség levezetésként.
- Szóval ő az?- döbbent le barátom.
- Igen...- morogtam, továbbra is szúrósan fixírozva a srácot, de mikor felénk nézett, rögvest elfordítottam tekintetemet.- Ha idejön esküszöm, dobok egy hátast a színpadról.- vicsorogtam.
- Hát akkor indulhatsz is drágám.- bökött oldalba Eunwoo azon a tipikus hangon felszólalva, mint mikor az ember mosolyog és úgy próbál beszélni, hogy ne mozogjon közben a szája, de a hangja csöppet sem illet nyájas mosolyához.
- A rendelés hamarosan elkészül, addig is szolgálhatok valamilyen itallal?- hallottam meg udvariaskodó exem hangját közvetlen mellőlem, ugyanis az asztal legszélén ültem.
- Nem, köszönjük.- intett neki Namjoon.
- És a kisasszony?- fordult felém. Az eddig kezemen támasztott fejemet most felemeltem és hirtelen ötletből egy eltúlzott mosolyt villantottam.
- Tulajdonképpen kérnék egy szívességet!- vigyorogtam tovább, kis szünetet tartva- Menj vissza anyádba!!- váltottam rögtön stílust és azzal a hévvel fel is pattantam, majd az öltözőbe siettem.

|Eunwoo pov.|

- Ha a közelébe mersz menni, esküszöm, hogy megkereslek, de nem egyedül. Sok ember neheztel rád ugye tudod?- erre a fiú nagyot nyelt.- Tünés.- intettem neki, mire fülét farkát behúzva eliszkolt.
- Csúnya szakítás volt?- kérdezte Jimin.
- A létező legcsúnyább. Ez a nem mondjam mi volt Yumiko első pasija. Talán három évig lehettek együtt. Kiderült, hogy a pasas egy fogadás megnyerése érdekében volt Yuyuval és a három év alatt ki tudja hányszor csalta meg. Aztán, mielőtt Yumiko a 17-et töltötte volna, november végén szakítottak, mert nem akart az ágyába mászni ennek a baromnak. December elején pedig jött a másik fogadás veled.- mutattam Chimre.- Ezért van az, hogy Yumiko nem akar kapcsolatot és ugyanebből az okból kifolyólag lett ennyire óvatos és gyanakvó. Meg persze a gyakornoki időszak is jócskán bekavart. De erről GD többet tudna mesélni. Ő is hamarosan itt lesz meg a többi BigBang tag.
- Jiminah! Figyelj csak...- mindketten az asztal másik végén ülő vigyorgó maknaera pillantottunk, aki a táncparkett felé mutatott, ahol Yumiko készült előadni egy szólót. A hangszórókból elindult a Lie, de a lány ezúttal nem énekelt, csak táncolt.
- Tökéletes minden mozdulata. Nem rontott eddig még egyet sem, ugye Jiminssi?- vigyorgott Hobi.- Ya! Jimin, mi van? Megkukultál?
- Szerintem Jimint megbabonázták.- nevetett Kookie.
- Valahogy úgy.- helyeseltem.
- De akkoris tökéletes, ha beleegyezik, ha nem. Yumikonak debütálnia kellett volna.- mosolygott Sujin.
- Egyetértek a szöszkével.- szólt egy mélyebb hang közvetlen mögülem.
- Kikérem magamnak, aranybarna vagyok.- durcizott a lány.
- Én kérek elnézést.- emelte fel kezeit Jiyong.
- Hyung, csatlakozol?- álltam fel, hogy helyet adjak a rappernek.
- Ülj csak le, nem maradok sokáig. Össze kell szednem a csapatot. Komolyan, az amerikai elnökkel is hamarabb össze tudok hozni egy vacsorát, mint ezekkel.
- De a család, de a munka, de a kocsi, stb. Nem?- mosolyogtam.
- Igen, mindig van valami.- bólogatott.
- Mi is ilyenek leszünk, igaz?- nézett körbe szomorúan JK.- Lesz olyan, hogy csak egy két soros üzenettel elintézzük egymást, aztán rohanunk tovább és tesszük a dolgunkat, mint a robotok? Nem fogunk gyakran összeülni, és csak ritkán fogjuk felidézni azt is, hogy valamikor egy kicsi szobában, emeletes ágyakon nyomorogtunk heten?
- Valószínűleg egyszer ez is bekövetkezik. De nem hiába repülnek az évek. Minden megmarad, ha nem is az emlékezetedben vagy a szívedben, de a képeken, a videókban élni fog minden tovább. Nem mondom, hogy könnyű, semmi sem az, de el lehet viselni.- mondta Jiyong, s látszott rajta, hogy 1000 emlék árasztotta el.- Na, de most még itt vagyunk, beszélgetünk. Nem kell annyit gondolkodni, még a végén megárt. És amíg el nem felejtem Eunwoo...- vett elő egy hatalmas füzetet.- Ezt holnap add oda Yumikonak.
- Mi ez?- lapoztam bele kíváncsian.- Ezek dalszövegek?
- Igen, és tudod, hogy ki írta őket?
- Yumiko...- suttogtam, a címeket olvasva.- Itt több száz dal van.- döbbentem le, mire azért a többiek is közelebb hajoltak.
- Ha gondolod, olvasd végig, de a zsebkendőt készítsd elő.- figyelmeztetett a rapper.
- Már a címek elárulnak mindent. Az eleje még szép: The Queen, My gentleman, Diamond eyes. De a végére már hátborzongató az egész: Sweet blood, Dear death...- tovább már csak fejben böngésztem, de nem sokáig bírtam.- Jó, akinek van gyomra az olvassa tovább...
- Várj, ne csukd be!- fogott kezemre Jimin.- A legvégén van valami.- a füzet legvégéből egy lapot húzott elő.
- "I'm only human and I'm not capable of anything without You. So find me please and save me please. Because You are my Moon, my Sun, my Star... You are my Everything!~ Yuyu, 2020.10.05."- olvastam fel hangosan.- Ez nem is olyan régi.- jegyeztem meg.
- Az nem lehet!- tiltakozott GD.- Yumiko évek óta nem járt a YG-nél, főleg nem a stúdiómban.