Idolok világában rekedve ✔︎

31

|Yumiko sz.sz.|

Kicsit talán túlzásba estem, ebéd helyett kávé és cigi, jó kombó.
Így kell tönkretenni az egészségedet.
Nem, ez nem az egészségem elpusztításáról szól, csupán bepótoltam minden olyan dolgot, ami kimaradt tini éveimből.
Persze, persze! Magyarázkodj csak. Ebben vagy a legjobb. Jimin elől is így szöktél meg.
Nem szökdösöm, csak időt adok mindkettőnk agyának, hogy felfogja, mekkora mentális zavarokat fogunk hozni egymás fejére ismét a közeljövőben.
És megint magammal vitatkozom.
- Lemegyek, kicsit szédülök.- ráztam meg buksimat.
- Rosszul vagy?- aggodalmaskodott rögtön Jay.
- Csak kicsit sok volt a nikotin.- törölgettem szemeim álmosan.
- Menj és pihenj.
- Rendben, majd később megkereslek még valamiért.- fordultam vissza egy percre.
- Oké, azért vigyázz a lépcsőn.- szólt utánam, s hangján hallottam, hogy mosolyog. Utam rögtön a fürdőbe vezetett. Megmostam az arcomat és elindultam Yeji keresésére. Mondjuk arra nem számítottam, hogy Jiminbe botlok.
Szomorúan lépkedett be az ajtón a többiekkel. Nem úgy volt felöltözve, mint a liveban. Fehér ingjét fekete nyakkendő szelte ketté. Feke nadrágját egy, szintén fekete öv díszítette. Szőke haja hátra volt fésülve, csak néhány rakoncátlan tincs simult homlokára. Fekete öltönye karján pihent. Csontos ujjait ezüst gyűrűk díszítették. Egy szó volt rá: tökéletes. Arcán mégis szomorúság ült. A szívem hasadt meg. Tudta, hogy csak egy mézes madzag az egész, tudta, hogy kihasználják őket. Mégis reménykedett. Nem gondolkodtam tovább. Fénysebességgel rohantam felé. Nem érdekelt semmi, csak vele akartam lenni. Előtte kissé lefékeztem, majd habozás nélkül tapadtam ajkaira. Nem csókolt vissza, nem is csodálkoztam, szó szerint letámadtam. Elhúzódtam tőle, s készültem otthagyni, de elkapta derekam és nem eresztett. Csókja mohó volt, türelmetlen és követelőző. Egyértelművé tette, hogy ki mozgatja a szálakat. Mosolyogva hagytam magára, hadd gondolkodjon egy kicsit. Addig is legalább nem a Grammy jár a fejében.

|Sujin sz.sz.|

- Yumiko merre?- állítottam meg Yejit.
- Nemrég még Jay Parkkal szidták Amerikát.
- Gondoltam.- biccentettem. Lassan leültem egy üres asztalhoz és vártam. Hogy mire? Nem tudom. Hívtam Yoongit, de nem vette fel. Szóval békén hagytam, úgyis hamarosan itt lesznek. Végül, hogy hasznossá tegyem magam, inkább elmentem segíteni Yejinek az asztal előkészítésében. Épphogy elkészültünk az asztallal, mikor a hatalmas ajtók kinyíltak, s a Bangtan fiúk léptek be rajta. Szomorú mosoly szökött ajkaimra, s szinte csak Sugat láttam. Ebből a furcsa, transz szerű állapotból Yumiko zökkentett ki. Narutót megszégyenítő sebességgel szaladt el mellettem s meg sem állt a fiúkig. Yuyu gyors csókot váltott Jiminnel, majd el is akart szökni, de a vokalista ezt nem engedte. Visszahúzta mégegy csókra. Mindannyian tapsolni kezdtünk. Egyesek azért, mert vigasztalni akarták a csapatot, mások a két szerelmes miatt. A fiúk közelebb jöttek s elfoglalták helyüket, mostmár egy kicsivel őszintébb mosollyal arcukon.
- Ügyesek voltatok.- öleltem át morcos nagypapámat.
- Bocs, hogy nem válaszoltam, csak...
- Semmi baj.- öleltem tovább.
- A következő Grammy díj már a tiétek, 100%!- érkezett meg Eunwoo, Sooval oldalán.
- Úgy legyen Woo!- biccentettünk.
- Yumiko hogy viseli? Nem válaszol, hiába hívogatjuk. Ki van kapcsolva.
- Nos, a telefonja egy ideig nem lesz működőképes.- húztam el számat.- Konkrétan átment rajta egy kocsi. Amúgy jobban viselte, mint amire számítottam.
- Jobban? Egész délután Jay Parkkal cigiztek a teraszon és a sárga földig szidták Amerikát. Már tervezgették az elnök megölését.- dörzsölte orrnyergét Yeji.
- Figyelj, legalább csak tervezgették. Yuyu sokmindenre képes, ha bántják az ő egyetlen kis mochiját.- vigyorogtam.
- Jól van már, te is elmehetnél aludni.- puffogott Jiminie.
- Mintha te nem örülnél annak, hogy a kis hercegnőd lekapott az egész étterem előtt.- szállt be Jin is.
- Le lehet rólam szállni.
- Yumikonak is ezt fogod mondani?- csipkelődött Tae.
- Várj, lemaradtam. Jól értem, a két szerencsétlen végre egymásra talált?- kérdezte Eunwoo, s szemöldöke a plafonig szaladt.
- Inkább egymásra másztak.- helyesbített Suga.
- Akkor pezsgőzünk, nincs mese!
- Azért csak lassan a testtel Chae Eunwoo.- szólt lassan, kimérten Jimin.- Mi is van most pontosan veletek? Egy ideje semmit nem hallottunk felőletek.
- Ha mindenképp tudni akarod drága Jiminie, ma van 3 hónapja, hogy összejöttünk.- felelt hasonló hangszínnel a fiú.
- Azaz bro! Jöhet a pezsgő.
- Csak lassan Tae, van itt nekünk még két ingatag párocskánk.- mosolyogtam.- Yeji, mesélj kérlek. Mi van Tae próbaidejével?
- Hát igazából a próbaidőnek már vége.- motyogta a lány.
- És Hobi? Te mikor mutatod be a lányt?- fordultam napsugarunk felé.
- Mindjárt jön. Namjoon asszonykájának nagyon jóban van, szóval mindjárt itt lesznek mind a ketten.
- Már csak egy ember hiányzik. Hová tűnt el megint Yumiko?- nézett körül Woo.
- Valószínűleg megpróbálja újraéleszteni az agysejtjeit, hogy visszatérjen a józan gondolkodása.- nevetett Kook.
- Szerintem a józan eszét már  régen elveszítette, azt már nem lehet visszahozni.
- Nem Jin, nem elveszette.- vigyorgott Yoongi.- Jimin vette el. Az őrületbe kergette szerencsétlent, pedig csak rövid ideig voltak együtt. Elismerésem.- mind felnevettünk, míg Suga csak elégedetten mosolygott, Jimin arca pedig már minden színben és árnyalatban pompázott. Aztán Yumiko is előkerült, mikor felszolgálták a vacsorát. Elszaladt mellettünk, de megbotlott Chim lábába, aki az asztal szélén ült. Szerencséje, hogy a fiúnak jók a reflexei és elkapta, máskülönben nagyot zakózott volna.

|Yumiko sz.sz.|

- Jiminah, ez most nem a legjobb pillanat. Fellépésem lesz.- próbáltam szabadulni a fiú karjaiból.
- Szerintem meg épp itt az ideje, hogy tisztázzuk a dolgokat.- nézett rám komolyan.- Tudod már, hogy mit akarsz?
- Mindig is tudtam, hogy mit akarok.
- Akkor megkérdezem másképp.- sóhajtott fáradtan.- Mi vagyok én a te szemedben?
- A tanárom voltál, táncpartnerem, az egyetlen, akinek mindent engedtem.
- És most?
- Nem egyértelmű?- nevettem.
- Nem.- mosolygott ő is.
- Jimin!! Itt ülök az öledben és még nem csaptalak meg, amiért megállás nélkül a derekamon zongoráznak az ujjaid.
- Addig úgysem engedlek el, amíg ki nem mondod.
- Akkor itt fogunk megöregedni, mert én a tettek embere vagyok.
- Ha a tettek embere vagy, akkor csak rajta.- pimaszkodott.
- Ember, legalább menjetek szobára!
- Yoongi!!!!- csapott az asztalra barátnőm, mire Yoongi összehúzta magát.- Hát nem hiszlek el.- nevette el a végét.
- Szeretlek!- kuncogtam halkan, összeérintve homlokunkat.
- Én is téged.- bújtatta fejét nyakamba.
- Na végre!- könnyebbült meg mindenki.
- Jiminie, remélem nem vagy féltékeny típus.- kezdte a csipkelődést Eunwoo.- Láthattad, hogy Yumiko baráti társaságának 99%-a fiúkból áll.
- Amíg valamelyik vakarcs nem ad okot rá, addig szent a béke.
- Akkor kösd fel a gatyádat, mert nagyon sok pimasz vakarcs van.- húzták tovább párom agyát. A sok csipkelődés ellenére sem ment el a kedvünk, sőt! Talán pont ez tette tökéletessé az egészet. Az asztal legszéléről tökéletesen láttam mindenkit. Jin mesélt egy viccet, az idősebb ablaktörlő kacagását hallva Kook felnevetett, a többiek pedig rajtuk nevettek. Megszavazták, hogy a gyönyörű estét mindenképp egy pezsgővel kell megkoronázni. A leader épp ki akarta bontani, de felesége, Mina megállított és inkább kézbe vette a dolgokat. MMikor az első pohár megtelt pezsgővel, a semmiből felcsendült a Spring Day. Juwon két mikrofont nyomott a kezembe, majd el is tűnt. Jiminre pillantottam, aki értette a célzást, s egy szó nélkül vette kézbe a mikrofont velem együtt énekelve a dalt.

Jimin: Úgy tűnik, ez cseresznyevirág, és vége lesz ennek a télnek. Hiányzol! Yumiko: Hiányzol!
Jimin: Hiányzol!
Yumiko: Hiányzol!
A dalt már nem tudtam befejezni, képtelen voltam. Könnyeim végig szánkóztak arcomon nyomot hagyva maguk után.
- Na, most miért sírsz?- fogta két kezébe arcom mosolyogva Jimin. Hüvelykujjával letörölte könnyeim, amivel csak azt érte el, hogy az egész képem maszatos lett.
- Semmi...- mosolyogtam tovább.- Csak el sem tudjátok képzelni, hogy mennyire szeretlek titeket.- bújtam szorosan hozzá, mellkasába temetve arcom.
Boldog voltam, olyan boldog, mint mikor először léptem át a táncterem küszöbét, mikor felvettek gyakornoknak, mikor először táncoltam Jiminnel. Minden tökéletes volt, minden...

×Hi!×
Help Minden tiszta nyáál😆 Annyira nem vagyok hozzászokva az ilyen részek írásához. Mindig fagy túl lapos vagy eltúlzom. Áh, nem tudom ez most hogy sikerült.😅❤