Idolok világában rekedve ✔︎

Prológus

A nevem Sasaki Sakura s bár az SM igazgatójának lányaként nem vagyok rászorulva a munkára, mégis beálltam dolgozni a Hyoja-ro és a Cheonwadae-ro utca sarkán lévő étterembe. Itt kizárólag Idolokat és színészeket fogadunk. Kamerák és kíváncsiskodó szemek nélkül engedhetik el magukat a hírességek.
Hétfőn, szerdán, pénteken és hétvégén a csapatommal szórakoztatjuk a vendégeket rap-pel, tánccal és énekkel.
- Ma kik jönnek?- ittam bele üvegembe mielőtt elkezdtük volna az előadást.
- Wonho, ATEEZ, Stray Kids, MCND, MonstaX, Jay Park, SHINee és az NCT. Ja, és a BigHit azt mondta, hogy jön az Enhypen is.- felelte Yeji.
- Össz-vissz 65-70 ember. Azért ez nem sok.
- Szerda van.- vont vállat- Ne aggódj, jön a hétvége és akkor nagy bulit csinálunk.
- Az biztos!- helyeseltem.
- Mivel kezdesz?
- Indítok egy Zombie-val.
- Day6?
- Aha, utána jöhetnél te valami csendessel.
- Losing you?
- Pontosan! Aztán Loser- BigBang és innen már pöröghetünk.
- Sugar free!
- Lucifer, Tempo, Senorita!
- Uh! Menjen az ON is!
- Oké!- egyeztem bele- És az estét zárjuk egy Make a wish-sel.- lepacsiztunk és összemosolyogtunk.
- Nálunk nincs jobb csapat! Jöhet akármilyen arany bölcsőben született rapper gyakornok, nem köröz le minket.- vigyorgott, mint a vadalma.
- Nem bizony!

Yeji-vel már az ON-nál tartottunk, mikor kiszúrtam Park Jimint. Egyedül iszogatott az egyik asztalnál. Pont olyan tökéletesen nézett ki, mint régen. A falapra könyökölt, hüvelyk ujját álla alá helyezte, mutató ujjával pedig alsó ajkát piszkálta. Igéző szemeivel lyukat égetett belém, miközben kritikusan szemlélte minden mozdulatomat. Gimiben mi voltunk a legjobb táncosok és mi utáltuk egymást a legjobban. Ennek ellenére sokan úgy gondolták, hogy mi lennénk a legjobb párost.
És minnél többen akartak minket összehozni, mi annál jobban gyűlöltük egymást.
Egyszer a tánctanár összerakott minket és versenyre küldött, amit elbuktunk. Hiába, ha két ember ki nem állhatja egymást, akkor a közös munka halálra van ítélve.