Azt mondják, hogy:
Amiről nem tudsz, az nem fáj...
Amit nem ismersz, az nem hiányzik...
De vajon ez tényleg így is van?
》● • ♡ • ●《
■-A nevem Sasaki Sakura, az SM Entertainment igazgatójának egy szem lánya.- hajoltam meg kissé.
- Én tudtam!- mondta...
"Te választottad ezt az utat, haver, ne kételkedj magadban!" De mi van akkor, ha az az út, amire ráléptem már akkor nem létezett, mikor ránéztem? Akárhogy is legyen, még mindig a zene az életem és csak ez számít. Reggel fáradtan keltem ki a pihe-puha ágyból. Hétfő volt, azaz munkanap. Gyorsan elkészültem s mielőtt ténylegesen elindultam volna munkába, még beugrottam a Star bucks-ba az életet jelentő kedvenc kávé-különlegességemért.
- Mizus csajszi?- köszöntött vidáman főnököm fia, Juwon. - Szombat óta változatlan.- húztam el számat. Tovább sétáltam az öltöző felé, hogy átvegyem pólómat. - Figyelj csak Sakura! Találtam neked egy tök normális pasit.- huppant le mellém munkatársnőm. - Yeji, könyörgöm ne! - Jó, jó! De délután nem szabadulsz meg tőlem. Amúgy a főnök megkért, hogy rendezd a számlát valakivel, itt van minden papír. - Kösz.- motyogtam. - Hyungsik és Eunwoo hova ültek le?- kérdeztem még utoljára. - A tízeshez, asszem'!- kiáltott vissza És én is elballagtam a 8-as asztalhoz. Miután elvégeztem minden apróságot, megindultam két legjobb barátomhoz, de félúton megtorpantam. "Miért pont a BTS mellé ültek?!"
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
Alapjáraton tényleg semmi bajom nem lenne velük. Szeretem a zenéjüket és jó koreográfiáik vannak. De Park Jimin... Nagyot sóhajtottam, és folytattam utamat. Sikerült észrevétlenül a hátuk mögé osonnom, majd hirtelen átöleltem a két színészt. - Helló! Bocs a zavarásért.- néztem bocsánatkérően a másik 7 srácra.- Nekünk még van egy kis elintéznivalónk.- húztam még szorosabban magamhoz Hyungsik-ot és Eunwoo-t. - Sakura... megfojtasz... - Megérdemlitek!- engedtem el mindkettőt. - Most mér'?- dörzsölgette nyakát Eunwoo. - Melyikőtök szervezte azt a vakrandit? - Én...- felelte Hyungsik. - És kajakra megadtad annak a vadidegennek a számomat?! 3 napja hívogat, hogy miért nem mentem el! - Mi? Miért nem mentél el? - Park Hyungsik! Úgy nézek én ki, mint aki engedelmeskedik egy hűtőre ragasztott cetlinek?- a fiú nem válaszolhatott, mert ismét csörögni kezdett telefonom.- Tessék, vedd fel és beszélj te vele. - Oké, rendben, feladjuk. Később beszélek vele. Így már jó? - Tökéletes.- forgattam szemeimet. - Na, halljam! Mi a jó ég történt az elmúlt egy órában, amitől már kora reggel ki vagy élezve?- nézett rám aranyosan mosolyogva Eunwoo.
