Why are you so rude?! {Sebastian Stan Ff. +18}

25 Durci

A fürdő után vizesen feküdtünk az ágyban. Nagyon hamar elaludtunk. Alapból fáradt voltam, leginkább lelkileg.

-Belle. - motyogta Sebastian.

-Tessék. - suttogtam vissza.

-Szeretlek. - nyomott puszit a homlokomra.

Újra dobbant egyet a szívem. Olyan jól hangzik a szájából.

-Én jobban. - nevettem halkan.

Sebastian csak kuncogott, majd jó szorosan átölelt, és a következő pillanatban kattant a bilincs a kezemen.

-Mi a? - lepődtem meg.

-Így nem szökhetsz meg reggel. - motyogta.

-Nem szöktem volna. - forgattam meg a szemem.

Az arcát kémlelve nyomott el az álom.

Amint felkeltem, pisilni akartam menni. Viszont Sebastian még aludt. Nem akartam felkelteni, de kellett a bilincs kulcsa.

-Sebastian. - cirógattam meg az arcát.

-Ha csak nincs világvége, nem érdekel. - morogta, majd átfordult, ezzel saját magára rántott engem.

-Seb, nagyon kell pisilnem. - suttogtam.

-Menjél. - nevetett.

-Magadhoz bilincseltél te IQ ninja. - csíptem meg meztelen fenekét.

-Hé. - ugrott meg.

Hangosan nevettem rajta, mire morcosan nézett rám.

-Itt a kulcs. - nyúl maga mellé, de amint nem nyújt felém semmit, megijedek.

-Hol a kulcs? - kérdeztem mérgesen.

-Ooooooo. - Sebastian bizakodva néz rám, mint aki elcsent egy cukorkát és bízik benne hogy megtarthatja.

-Sebastian Stan, mindjárt bepisilek, kérem a kulcsot. - szóltam rá indulatosan.

-Nem tudom hova tettem. - mondta ő is.

Mérgesen rángattam ki az ágyból, mert már tényleg nagyon kellett. Egymás mellett, teljesen pucéran sétáltunk a mosdó felé, nem volt kínos, dehogy is.

-Megtennéd hogy nem bámulsz? - pillantottam a mellettem ücsörgő férfira.

-Miért mit csináljak? - nevetett.

-Pisilni szeretnék. - mondtam nyugodtan.

-Pisilj. - nézett rám értetlenül.

-Nem tudok ha nézel. - hunyorogtam rá.

Durcázva fordult el, én pedig miután végeztem, és szembe tálatam magam Sebbel, akinek láthatólag reggeli merevedése volt, csak elkuncogtam magam. Felvonta szemöldökét, mire közelebb léptem, melkhasára tettem a kezem.

-Szeretnéd hogy könnyítsek rajtad? - susogtam a fülébe.

Összeszorította ajkait, mire szabad kezem már lent is járt.

-----------------

Miután felöltöztünk, be fejeztük a pakolást, és levittük a ház elé.

-Szeretném ha hozzám jönnél haza. - állított meg, és szembe fordított magával.

-Tényleg? - kérdeztem vissza.

-Persze. - bólintott mosolyogva.

-Rendben. - nevettem, és jó szorosan magamhoz öleltem.

-Mertél volna mást mondani. - csípett a fenekembe.

Melkhason csaptam, majd nevetve beültünk a taxiba. A reptéren Sebastian utat tört magunknak az emberek között, többen is lefotoztak minket, próbáltam figyelmen kívül hagyni.

-Ebből nem lesz baj? - kérdeztem aggódva.

-Nem hagyom. - rázza a fejét, és puszit nyom a fejemre.

A gépen ülve már unalmunkba szóláncozni kezdtünk.

-Ananász. - mondta mérgesen, amikor már egy ideje mindig a betűvel kellett mondania.

-Szita. - nevettem.

-Avokádó. - morogta.

-Óvoda. - kuncogtam.

-Aszfalt. - rakta keresztbe a kezeit.

-Torta. - hangosan felkacagtam, mire mérgesen rám nézett.

-Ki szálltam. - sértődötten elfordult, mire megforgattam a szemem.

-Nemár. - ráztam meg a vállát.

-Hagyjál. - durcizott tovább.

-Akkor majd játszom mással. Mondjuk azzal a pasival ott. - böktem a pár sorral előrébb ülő srácra.

-Na na. - kapott a kezem után.

Nevetve ültem vissza a helyemre, mire szemét forgatva csókot adott.

-Nem tudtam hogy ilyen izgató a repülőút a társaságodban. - suttogtam a fülébe.

Megköszörülte a torkát, kissé ködös lett a tekintete. Tenyerébe temette arcát, zavarba hoztam.

-Szóval ott tartottunk hogy torta. - ismételtem meg magam nevetve.

-Analfabéta. - mondta diadalmasan.

-Angolna. - nevettem ki újra.

-Alkonyat. - hunyorgott rám.

-Tarja. - húztam mosolyra a szám.

-Akarat. - csücsörített.

-Toka. - nyújtottam ki a nyelvem, majd óvatosan megcsiptem az említett testrészt.

-Andor. - dől hátra.

-Répa. - sóhajok jókedvűen.

-Aaaahhjajhahaha. - mérgelődik látványosan.

-Ez nem egy szó. - ráztam a fejemet nevetve.

Bocsi srácok kicsit rövid lett, sietek a kövi résszel❣️❣️❣️❣️