Foszlány

24.rész

Gyors letörölgettem könnyeimet és már ki is jutottam a nappaliba. Ahol Tonyt találtam meg egy üveg alkoholal a kezében. Nagyon ki volt bukva, hogy van egy lánya. De még az is rásegítet, hogy meghalt a lánya. Nem mellesleg én öltem meg őt.

-Sajnálom Tony-teszem a kezem a vállára

-Még is mit sajnálsz?? Hogy tudtad, hogy van egy lányom, de még se szóltál?? Utána meg megölted?? Mire is hagyadkoztál? Ja tényleg, hogy mert a Hydra embere és ezért meg kell ölni!!-kezd kiabálni. Köpni-nyelni nem tudtam erre a kirohanásra.

-Igen meg kellett ölnöm, más választásom nem volt. Aki Hydrás volt az Hydrás marad mindörökre. Hidd el megtapasztaltam milyen bízni egy volt Hydrásban és a vége az lett, hogy elárult. Sokkal jobban fáj úgy megölni valakit, hogy ismered. Ezért választottam ezt az utat.-hajtom le a fejem.

-De te engem meg se kérdeztél, hogy megakarom-e ismerni a lányom, hanem lepufantottad!!-lép egyet közelebb hozzám

-Ha én nem ölöm meg akkor ő öl meg téged Tony! Így is miattad kaptam be egy golyót, mert téged védtelek!-lépek én is közelebb hozzá.

-Jaj, de édes! Most meg kéne köszönnöm, hogy megmentettél?? Mert azt várhatod!-teszi le a pultra az üveget.

-Hát egy köszönöm jól esne! De te Tony Stark egy arogáns pöcs vagy!! Azon csodálkoznék, ha megköszönnéd!!-már a kezemmel is magyarázok.

-Akkor is megölted a lányom!! Tényleg összeilletek Barnesszel!-jön megint közelebb

-Amit megtettem azt már megtettem-sóhajtok egyet.-És Jamesszel nem illünk össze!

-Ó dehogy is nem!! Te is gyilkos vagy és ő is gyilkos!! Ti lennétek a gyilkospár!-lép megint közelebb. Már az orrunk is összeért, olyan közel voltunk egymáshoz.

-Barnes. Nem!!! Gyilkos!!! Engem nevezhetsz annak aminek akarsz, mert tényleg gyilkos vagyok. De Buckyt többet ne merd, így nevezzni! Te is tudod jól, hogy irányították! -fordulok el tőle ês érzem, hogy a testemet már nem bőr fedi hanem ez a föld réteg. Most szemeim is jobban rikítanak, mint eddig. Visszafordulok Tony felé, aki amint meglát megilyed. Jól is teszi-Ja és még valami, ha még egyszer egy rossz szót is szólsz rá! Mert biztosíthatlak, hogy megtudom! Akkor....-emelem fel a mutatóujjam és rászegezem

-Akkor mi lesz?? Engem is megölsz?? Hadjuk már!!-nevet fel gúnyosan

Oda lépek hozzá és a fülébe suttogom.

-Annál sokkal jobb terveim vannak veled! Képzeld az alatt az 1 hét alatt annyi új kínzási technikát láttam és tapasztaltam a bőrömön, hogy te azt el se tudnád hinni. Biztosíthatlak róla, hogy már az első nap térden állva könyörögnél nekem, hogy hagytam abba. -rémisztően tudom az ilyen dolgokat előadni. Megdermed a szavaim hallatán. Az arcán látszódik a félelem, de igyekszik takarni

-Sosem könyörögnék neked!! Inkább a halál és kínzások!-mondja állát felemelve

-Hát ezt rögtön gondoltam-húzom mosolyra a szám- Csak szegény Ms. Pottsnak se legyen semmi baja!-bigyesztem lefele a szám

-Ha egy ujjal is hozzá mersz érni!-fenyegetőzik

-Jaj Stark ne nevettes!! Látod ezért nem áll senki se hozzám közel, mert akkor sebezhető lennék és én azt nem akarom. Gyöngének lenni szívás!-mondom az utolsó szavaimat. Ezt a beszélgetést lezártnak tekintem. Nyúlok a zsebembe a telefonért, de nincs benne. Biztos az is fenn van Buckynál.

Gyors visszabaktatok Bucky szobájához. De ami ott benn fogad az egyszerűen szörnyű. Amíg én Tonyval veszekedtem ez az idióta teljesen fel forgatta a szobát. A gardróbból a ruhák szétszórva hevertek a padlón. A szék felborítva az egy virág a földön? Mondjuk úgy hogy gallyra vágta a szobát. Bent nem találtam Buckyt, így benéztem a fürdőbe. Bucky keze tiszta vér volt, ahogy a felső teste is. A kád szélén ült és nézett ki a fejéből.

-Bucky minden rendben?? Miért csináltad ezt?-kérdezem aggódva

-Menny el!! Hagy magamra ahogy eddig is!!-hangja rekedt és bánattal teli

-Így nem foglak itt hagyni! És ezt már megbesz.....-guggolok le hozzá, de ő feláll és kimegy mellettem. Követem őt a szobába

-Hát persze, hogy megbeszéltük! Te veszélyt jelentesz rám-mondja gúnyosan

-És ez igaz is!-mondom nyugodt hangon

-De te bele se gondolsz nekem milyen! -hangja most megremeg

-Nem Buck te nem gondolsz bele nekem milyen nehéz! Vedd már észre magad!! Nem csak neked nehéz, hanem nekem is!! De én nem sajnáltatom magamat, mint te. De mindegy is a telefonomért jöttem. Hol van?-hangom újra nyugodt

-Hát persze! Ott van valahol az éjjeli szekrényen-veti oda nekem.

Megfogom és mennék is ki, de még oda szól nekem

-Ha most itt hagysz akkor tényleg egy szörnyeteg vagy!-nézz mélyen a szemembe

-Bucky....-veszek egy mély levegőt-Én eddig is szörnyeteg voltam.-ezzel kilépek a szobából és ott hagyom. Még hallom ahogy keserves sírásba kezd és azt mondja én nekem mindig te leszel a legfontosabb még ha nem is maradsz mellettem!  Ezek voltak azok a szavak amiket utoljára hallottam tőle.

Kikerestem Beca számát. Szipogtam még párat, hogy eltűntessem a nyomait a sírásnak. Rányomtam a hívás gombra és hívni kezdtem. Gyorsan felvette barátnőm, majd mondta is hogy 10 perc ês itt vannak.

Felsiettem a tetőre, ahol kiderült nem én vagyok az egyetlen aki kijött. Ugyanis ott állt a párkánynál a Kapitány. Észre se vette, hogy ott vagyok annyira el gondolkozott valamin.

-Hát te?-lépek mellé és én is a korlátnak dőlök

-Ja csak gondolkozok. Ide járok kiszellőztetni a fejem-mondja egy sóhaj kíséretében.

-Én is ide szoktam járni. Mert senki se zavar, csendes és nyugodt. -nézek a távolba

-És hogy hogy itt fenn vagy?-néz rám a szeme sarkából

-Mindjárt elmegyek. Megint. A munka az munka-hajtom le a fejem-Figyelj lehet egy kérdésem??

Amit most készülök fel tenni, az már régóta furja az oldalamat.

-Persze! Mi lenne az?-fordul felém.

-Te tudtad, hogy mire készülök??-fordulok én is felé

-Hát....öhmm...igen.-hajtja le a fejét

-De hogy jöttél rá?-teszem fel a következő kérdést

-Igazából nem volt nehéz kikövetkeztetni. Aki ismer az tudja, hogy nálad minden előre el van tervezve. Így jöttem rá, hogy biztos van valami oka annak, hogy önkéntesen lecsukatod magad.-birizgálja kezét és még kincog is hozzá.

-Szép teljesítmény, mit ne mondjak! -bólogatok-Akkor új taktikát kell kitalálnom, hogy ne lássanak át rajtam. Mostantól spontán ember leszek-ez a kijelentés mind a kettőnkből kifacsart egy nevetést

-Nekem is lehet egy kérdésem?-nézz mélyen a szemeimbe

-Persze!-bólintok is hozzá

-Miért jöttél Buckyhoz?? Amikor elkaptunk?

-Hát azért, hogy beavassam a tervbe, de végül meggondoltam magam-nézek el tőle, és újra a várost nézem

-A csók miatt, ugye?-ő az arcomat fikszírozza- mert azt hitted, hogy kihasznált

Hirtelen megrémülök. Hogy ismerhet valaki ennyire engem? Szinte átlát a maszkomon amit több éve építek. El kell tűnöm innen.

-Nem-vágom rá gyorsan-viszont szerintem jobb lenne ha bemennél. Bucky a szobáját teljesen leamortizálta. -fordulok el tőle, mert meglátom a távolban a repülőnket.-Na viszlát Steve

-Rendben! De ha beszélni akarsz bármiről tudod hol találsz! Ja és ne feledd átlátok rajtad! Tudom mikor hazudsz!-ezzel el is tűnik a lépcsőknél.

Szép napot mindenkinek!!

Itt van egy rész. Továbbra is próbálok rendszeresen hozni részt majd.

Jó olvasást!