Foszlány

49.rész

Száguldottam a célom fele. Vagyis nem. Alig mentem 40-nel, így sokan rámdudáltak vagy kiabáltak. A toronynak a parkolójába beparkoltam.

Néztem a tornyot és hát gáz vagy nem gáz, de elfogott a félelem. Nem tudtam be menni. Nem vitt rá a lélek. Sose féltem még ennyire. Igazából nem tudom mitől féltem igazán. Talán a visszautasítástól vagy a csalódástól? Nem tudom. De végül csak fogtam magam és elhajtottam. Nem mertem megtenni.

Visszamentem a csapathoz. Észre vétlenül bementem az irodámba. Az ajtót is becsuktam és az asztalomhoz mentem, amikor a gurulós székem megfordult.

Gyanús is volt, hogy fordítva van a székem, de nem foglalkoztam vele. Hát kellett volna.

Amikor megfordult a székem egy Beca nézett rám. A lábai elegánsan a egymáson voltak kezei a karfán pihentek. Amikor teljesen szembe volt velem. Előre hajolt az asztalomhoz és összefűzve kezeit, mint egy ügyvéd feltette a kérdést

-Hogy ment?

-Ööö...hát...egész jól-préseltem ki magamból egy épkézláb mondatot és villantottam mellé egy halvány mosolyt is

-Veszekedtetek?-kérdez újra, mint egy vallatáson

-Hát...nem-bólogatok lassan és megfontoltan válaszolok.

-Akkor minden rendben köztetek?-billenti félre a fejét és úgy kérdez

-Azt azért nem mondtam-húzom el a szám

-Akkor végülis mi történt?-kezd kicsit türelmetlen lenni. Ez a macska egér játék nem tetszik neki, hát meg tudom érteni

-Az mindegy-legyintek egyet és a földerőmmel egy kicsi dombot varázsolok a szék mögé, így az kiborítja Becát a székemből-Na, de mesélj csak nekem arról a randi partnerről!-terelem el a figyelmét és beleülök a szemembe, míg ő beáll szembe velem

-Ne tereld a szót. Nálam ez nem működik-dorgál meg ujjával

-Sajna-morgom az orrom alatt, amit ő nem hall meg.

-Mindent úgy kell belőled kihúznom vagy mondasz is valami értelmeset?-teszi csípőre a kezét

-Semmi említésre méltó-legyintek egyet lazán

-Te velem ne szórakozz! Azonnal mond el hogy mi volt különben....

-Mi lesz különben Beca? Meg mondom én, semmi! Nekem te ne parancsolgass!-kezdek kikelni magamból és a székemből is felállok- Semmi említésre méltó nem történt, mert be se mentem a toronyba érted?! Még bemenni se voltam képes!-rogyok vissza a székemre és lehajtom a fejem az asztalra-Egy csőd tömeg vagyok!-motyogom az asztalba.

-Szóval be se mentél-mondja maga elé nézve

-Nem voltam rá képes bemenni-még mindig az asztalomon pihentetem a fejem

Az irodám úgy nézett ki, hogy az egész területen ez volt legbelül. Egy téglalap alakú irodám van. Az ajtó a téglalap hosszabbik felén helyezkedik el, pont középütt. Ahogy benyitsz jobbra az asztalom helyezkedik el, egy laptoppal. Míg balra szekrények a dokumentumoknak, meg eldugott rekeszeknek. Van egy könyves polc is ahol ha a Bibliát kihúzod akkor egy titkos ajtó nyílik ki és egy lépcső vezet le. A lépcső után egy nagy tág helyiség van. Ez jóval a bázis alagsora alatt van. Erről a helyről egyedül Beca tud, azonkívül senki más. Beca is csak hogy van itt egy titkos helyiség, de hogy pontosan mi van itt nem tudja. Lejönni se jött le egyszer sem, ugyanis csak és kizárólag én mehetek be vagy az akinek én megengedem. A lépcső alján egy páncél ajtó van, ami olyan anyagból készült, mint a Kapitány pajzsa. Az ajtó kinyitásához kell  az ujjlenyomatom és ahogy beolvasta az ujjlenyomatot egy kis tű megszurja az ujjam és a vérem kell még ahoz hogy bejusson valaki ide.  Elsőnek egy kisebb iroda látható, itt tárolom a titkos aktákat, de az irodának még két ajtaja van. A jobb oldali ajtó mögött tárolom a bevetéses ruháimat és fegyvereimet vagy éppen új saját találmányokat. Balra az ajtó mögött egy olyan szoba van, ahol egy kisebb edzőterem van. A falak kibírják az erőmet is, így szabadon használhatom itt.