Foszlány

15.rész

Szörnyen fáj a fejem. Sötét van. Valami pittyeg mellettem. Hol vagyok? Próbálom kinyitni a szemem, de a fény miatt nehéz. Nagy nehezen kinyitom a szemem és egy infúzióra vagyok felkötve, egy kórházban.

-Végre felébredt-köszönt a doki

-Mennyi ideje fekszek itt?-kérdezem rekettes hangon

-1 napja, eszméletedet vesztetted amikor megölted Rumlowot.-halkul el a hangja

Amikor kiejti a nevét, szívem összefacsarodik és darabokra tört. Megöltem a barátom, aki szeretett!! Igazuk van embereknek egy szörnyeteg vagyok!!

-Akkor én most mennék- nagy nehezen, de lekászálódok az ágyról. Felmegyek a szobába, de kár volt. Amint belépek arra a helyre ahol összeesett, elkap a sírógörcs, és összeesek a padlón. Nem tudom, hogy mióta sírok és fekszek a padlón, de arra eszmélek fel, hogy valaki felültet és hátulról ölel. Friss hegyi illata van és fém keze. De nem bírom abba hagyni a sírást.

-Hallasz? Abba kell hagynod a sírást, és gyere egyél- suttogja a hajamba

-Megöltem-hüppögve mondom ki

-De helyesen cselekedtél, hiszen Hydrás volt

-Te ezt nem érted!-emelem fel a hangom- Nem értheted!-kelek fel az öléből.

-Akkor magyarázd el- hangja ijesztően nyugodt

-Ő szabadított ki a Hydrától, mindent tudtunk egymásról, és szerettük egymást!! De meg kellett ölnöm azt az embert aki szeretet! Azért ment vissza hozzájuk, hogy ne bántsanak!! Engem!! Miattam halt meg!!-csak kiabálok és kiabálok. És járkálok fel-alá. Bucky néz és hallgat. De hát mi mást tehetne mellettem?. Teljesen kiakadtam.

-Nyugodj meg! Kérlek!-fel kell ő is a földről. Próbál közelebb jönni, de az erőmmel egy jégfalat vonok fel

-Ne. Gyere. Közelebb.- tagolom neki- Kérlek menny el!

Nagy nehezen, de itt hagy. Ahogy elmegy már keresem is elő a dugi piáimat. Csak iszok és iszok, de nem hat semmit. Az a hülye szérum. Viszont van Thor fajta pia, csak hol? Nagy nehezen, de megtalálom. Remélem ez már hatni fog. Addig ittam, míg azt nem éreztem, hogy mosolygok. Bekapcsoltam a rádiót és sírós szám ment rajta. Elkezdtem hangosan énekelni, közben meg sírtam is. Nem is emlékszem nagyon semmire. De valahogy az ágyamba kerültem. Körülöttem piás üvegek. Fáj megint a fejem. Más napos vagyok, de jó. Felkellek és újra meghúzom a Thor féle italt. Majd valahonnan előkerül egy kis fű is. Felmegyek a netre és lesz ma valami rohadt jó buli. Persze hogy elmegyünk. Az este a buliba jól telt. Jól berúgtam és betéptem. De volt valami fura. Lehet csak képzelődtem, de a fejembe egy hang elkezdett beszélni. Para volt, de nagyon. Ez így ment heteken keresztül. Este berúgtam, befüveztem egy buliba, majd haza jöttem és aludtam egyet.

Épp hogy felkelltem már nyúltam is egy füvescigiért. Teljesen rászoktam, de ki nem szarja le. Kopogtak.

-Ne zavarjatok!-ordítok ki

De ahelyett, hogy elmenne, benyit.

-Te még is mit szívsz?? Normális vagy?-kiveszi a kezemből a cigit

-Te nem vagy normális! Add már vissza!- de persze, hogy nem adja vissza. Megvonom a vállam és előveszek még egyet.

-Mond mit csinálsz? Egész nap alszol. Utána meg buliból buliba mész berúgni és betépni! Különbenis mióta füvezel?? -kérdezi mérgesen Bucky.

-Nem tudom, de jó-rántom meg a vállam és beleszívok.

-Na ide figyelj! Attól, mert elnyomod a fájdalmat nem lesz jobb - próbál engem kioktatni