40.rész

192 12 1
                                    

Kiderült hogy azt az 1 hetet egy tanyán fogjuk tölteni. Meghallottam és ez a szivatsz basszus? volt. Egy tanyán hogy lehetne pihenni? Erre a kérdésre is megkaptam a választ. Ugyanis ez a tanya egyáltalán nem tanya. Sokkal inkább nyaraló. Az egész épület sárga az ablakokon zsalugáter. Bent van egy kis konyha meg ebédlő és tusoló, wc. Az emeleten pedig ahol lehet aludni. Békés helynek tűnik. Amit pedig ott csinálni lehet az eléggé táv körű. Lehet úszni,szaunázni, pin-pongozni, csocsózni, horgászni és van egy külön helyiség ahol a maszázst annyiszor veszed igénybe amennyiszer te azt akarod. Egy szóval kifejezve magam:csodálatos. Csodálatos a hely a környék. Egyszerűen minden. Jól kitalálta ezt Tony.

Pietroval kocsiba szálltunk és elindultunk. Az út hosszú és unalmas volt. Egész végig egy szót se szóltunk egymáshoz. Próbáltam vele felvenni a szemkontaktust, de ő csak és kizárólag előre figyelt. Egy idő után pedig én is meguntam a próbálkozást. Fejemet az ablaknak döntöttem és csak néztem kifele. Annyira izgalmas volt kinézzni az autó ablakján, hogy elaludtam. Arra kelltem fel, hogy Pietro megrázza a vállam, hogy itt vagyunk.

Meg sem várta hogy kiszálljak, ő már pattant is és ott hagyott az autóba. Úgy viselkedik mintha az én hibám lenne, hogy itt kell lennie, pedig ő ajánlotta fel hogy elkísér.

Úgyhogy nagyon jó lesz ha 1 hétig hallgathatom Pietro hisztijét. De nekem fő a lényeg hogy kiürítsem az agyam. Eltávolítsam a gondolatokat és teljesen csak és kizárólag arra tudjak koncentrálni hogy a toronyba ki árthatott nekem.

Első nap igénybe vettem a maszázst, hiszen Pietrot sehol sem találtam. Nekem pedig kijár a pihenés. Végre felhívtam Becat is és tudtunk egy jót beszélgetni. Az elején még arról kérdeztem hogy mi történik a csapattal, de egyenlőre jól megy ott minden. Majd rátértünk az én ügyemre és végül am nekem már úgy hiányzott, hogy csak csacsogtunk. Átlagos és hülye dolgokról beszéltünk, delegalább elterelte a figyelmemet.

Másnap korábban vetett ki az ágy így elindultam hogy csináljak egy kávét magamnak. Ami szart se ér nekem de mindegy. Az íze a lényeg. Már főztem a kávét amikor egy eléggé fitt Pietro ült az asztalnál. Meg kell mondjam eléggé szexin nézett ki, pedig látszik hogy most edzett. Homlokán még látszik egy-két izadság csepp, haja a homlokára tapadt. Szeme pedig élénken csillog. A feszülős ruháról ami rajta van pedig ne is beszéljünk.

Majd elképzeltem ahogy reggel arra kellek hogy puszil engem, miközben átölel. Belesuttog reggeli hangján a fülembe hogy: "Jó reggelt Szivem!" Bárcsak ez várna minden nap. De ez egyenlőre állom világ. Lehetett volna valódi, de elcsesztem, ahogy eddig mindent.

Arra eszméltem fel, hogy igazából evvel a férfival eltudnám képzelni a jövőm. Tényleg beleszerettem.

-Beszéljük meg-mondja és rátámaszkodik az asztalra

-Mit is?-dörzsölöm meg csipás szemeimet. Még túl reggel van ahoz hogy az agyam bármit is felfogjon

-Ezt az egészet-nézz mélyen a szemeimbe.

Gondoltam hogy egyszer el kell mondanom, de nem gondoltam hogy az ilyen hamar lesz. Főleg reggel

-Nem lehetne később?-nézek rá bociszemekkel és sétálok felé a kávémmal. Leülök vele szembe és megkóstolom a kávét. Pont jó ahogy szeretem.

-Nem!-mondja gyorsan és ellentmondást nem tűrően

-Oké-teszem fel védekezésképp a kezem-Mit akarsz tudni? Mire vagy kíváncsi?

-Mindenre. Erre az egész Juneos dologra. Az elejétől fogva ha kérhetem-dől hátra kényelmesen a székbe

-Hát ez ott kezdődött hogy valaki megölte az elnököt aki történetesen nem én voltam. Ki akartam deríteni ki az de kellett egy új személyazonosság. Ez lett June. Beépültem hozzátok, hogy kiderítsem ki akar rám kenni egy gyilkosságot.-kezdem el nagy vonalakba elmesélni a dolgokat

FoszlányTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang