ᴋᴀᴛᴏɴᴀ́ᴋ sᴢɪ́ᴠᴇ /ʙᴜᴄᴋʏ ʙᴀʀɴᴇs ғғ./ ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

12. |Vigyázz rám|/16+/

Megálltunk a társasház előtt és felvitt a lakás elé. Mielőtt bemehettünk volna, a fejemre húzott egy szemfedőt, hogy ne láthassak semmit.
- Bucky te meg mit csinálsz? - tapogatóztam a kezeimmel.
- Itt vagyok Mandy. - nyúlt a kezem után - csak bízz bennem, nemsoká leveszem, egy kicsit viszont rajtad kell, hogy maradjon.
Hallottam ahogy elfordítja a kulcsot a zárban és kinyitja az ajtót. Lassan és biztosan befelé tolt, végül néhány lépés után megállított. Mindkét kezét hátulról a szemfedőhöz vezette és a fülembe súgott.
- Meglepetés! - húzta le rólam a kötőt.
Szemeim hatalmasra nyíltak a látványtól.
A szoba, amit utoljára romos állapotában láttam, most szépen berendezve, gyertyákkal tele, az asztalon két doboz hatalmas pizza és mindenfelé édesség.
- Azt is hallottam, nem vagy híve az éttermes randiknak, úgyhogy, nem véletlen mondtam, hogy legyél kényelmesbe. Te inkább egy ilyenre vágysz nem igaz? - karolta át derekamat hátulról.
- James..nem tudom mit mondjak..
- Meglepődtél?
- Igen.- bólogattam megszeppenve.
- Tetszik?- kérdezte bizakodva.
- Nagyon!
- Akkor gyere! - karon ragadott és a kanapéhoz vitt.
- Helyezd magad kényelembe és tiéd a megtiszteltetés, hogy filmet válassz.
- Ohh, mivel érdemeltem ki ennyi mindent? - néztem körül a szobán.
- Azzal, hogy most itt vagy. - csókolt homlokon.
Amíg Bucky hozott néhány tányért, addig kivalasztottam a filmet.
- Remélem ez tetszeni fog, nem egy rossz film.- kutakodtam a film után az interneten.
- Mit választottál?- kérdezte kíváncsian.
- "Barátság extrákkal" - mosolyogtam rá.
- Teljesen ide illő film. - nevette el magát.
Leült mellém a kanapéra, kezembe nyomta a tányért egy hatalmas szelet pizzával, én pedig elindítottam a filmet.
Oldalasan ültem a kanapén, lábaim Bucky ölében pihentek. Nagyjából a film kezdete óta így néztük a tv-t. Néha végigsimította kezét lábaimon, közben pedig próbáltuk elcsábítani egymást.
-Összejönnek a végén igaz? - kérdezte tőlem.
Egy negyed óra maradt hátra a filmből, amikor a csábításból több lett.
- Majd megtudod. - nyújtottam ki rá a nyelvem.
- Amanda, ez meg mi volt? - nézett rám sejtelmesen.
- Micsoda? - haraptam alsó ajkamba.
- Amit az előbb csináltál, mi is volt az?
- Ez? - nyújtottam ki újra nyelvemet.
- Rossz vagy!
Felmászott teljesen a kanapéra, majd maga alá húzott.
Lehajolt hozzám és beleharapott az alsó ajkamba.
- Szeretnéd még nyújtogatni, a nyelved? - döntötte oldalra a fejét.
- Ha ez lesz a következménye, akkor nagyon szívesen.
- Oh, igen?- eresztett el egy félmosolyt.
- Igen.
Mellkasára tettem a kezem, majd hátralöktem. A kanapé másik végébe esett, utána másztam és beültem az ölébe.
- Most megleptél!- nézett rám kikerekedett szemekkel.
- Én is tudok ilyeneket, bármennyire nem néznéd ki belőlem.
- Örülök, hogy megmutattad ezt nekem.
- Miért? Tetszett?
- Nagyon.. - mért végig.
Kigomboltam az ingem felső három gombját és legyezni kezdtem magam.
- Melegem van.. - mosolyogtam rá.
- Mhm.. nekem is, azt hiszem..- válaszolt, miközben szemeit le sem vette a mellkasomról.
Megfogtam a pólója alját és lassan húzni kezdtem felfelé. Mikor a nyakához értem, egy határozott mozdulattal lerántottam róla. Kezemet a hasára vezettem és végigsimítottam rajta. Kidolgozott hasizmain egyenletlenül járt a tenyerem. Alsó ajkamba haraptam miközben egyre jobban vörösödtem a látványtól.
- Csak nem tetszik amit látsz?- kérdezte tőlem huncut mosolyával.
- Nem panaszkodom, nem rossz a látvány.
Egyik kezével átkarolt a derekamnál, majd maga alá fordított, közben vigyázva rám.
- Meleged van még?- kérdezte.
- Egyre jobban..- dobogott egyre szaporábban a szívem.
Elkezdte kigombolni az ingem gombjait egyesével, szinte már kínzó lassúsággal, ugyanúgy ahogy én húztam le a pólóját. Mikor a végére ért, arrébb csúsztatta az útból az anyagot, hogy jobban szemügyre tudjon venni. Végigpásztázta egész mellkasomat, leakasztotta az egyik, majd a másik pántomat, benyúlt a hátamhoz és kikapcsolta a melltartóm. Megfogta középen a fehérneműm, majd lehúzta rólam. Az ingem sem takart már semmit a mellkasomból.
- Mostmár egálban vagyunk!- csókolt a nyakamba.
Az arcom szinte lángolt, szabálytalanul vettem a levegőt és csak figyeltem őt. Elveszve egymás szemeiben bámultuk a másikat hosszú és néma perceken át. Egyszerre nyúltunk a másik arcához, hogy végigsimítsuk ujjainkat a másikon. Ezt a pillanatot nem cserélném le semmire.
- Szeretlek. - törtem meg végül a csendet.
- Én is szeretlek Mandy. - közelebb hajolt és megcsókolt.
Csók közben egy határozott mozdulattal az ölébe ültetett. Mellkasom teljesen hozzásimult az övéhez, ami szemmel láthatóan tetszett neki. Combjaim alá vezette karjait, majd felállt velem együtt, ajkaimat egy pillanatra sem eresztette közben. Bevitt a hálószobába és gyengéden az ágyra fektetett. Kezeit végighúzta az oldalamon egészen a szoknyám széléig amit észrevétlenül próbált levarázsolni rólam. Hagytam neki, én is akartam azt ami ezután következik. Lekapta magáról a saját nadrágját is, így mindkét ruhadarab a földön landolt. Kihátrált a csókból és elindult lefelé, végigcsókolva mindenemet. Leérve a combomhoz  belső oldalát apró csókokkal kezdte beborította, amitől megborzongott az egész testem. Beleakaszkodott két ujjával a fehérneműmbe, majd felnézett rám.
- Szabad? - húzta félmosolyra ajakit.
Alsó ajkaimba harapva bólogattam, megadva neki az engedélyt.
Lassan lehúzta rólam és a szoknyám után dobta.
Amint kényeztetni kezdett azonnal a hajába markoltam és aprókat nyögtem.
Miután egész testem megfeszült a kellemes érzéstől, visszavándorolt ajkaimhoz egy újabb csókért. Az alsójáért nyúltam, jelezve, hogy vegye le.
- Biztos vagy benne?- kérdezte.
- Igen. - bólintottam határozottan.
- Bucky..
- Igen Mandy?
- Félek, nagyon félek, a rossz emlékek miatt, de meg akarom tenni veled és elfelejtetni mindent, amit át kellett élnem.
- Megígérem neked, hogy ezentúl minden rosszat el fogok veled feledtetni. Vigyázhatok rád mostantól?- ölelt magához.
- Vigyázz rám, kérlek!- kapaszkodtam a nyakába.
Ez volt a mi vallomásunk egymás számára.
- Engedd el magad, koncentrálj rám és nézz a szemeimbe Mandy.
Belenéztem gyönyörű kék íriszeibe, amiben megtaláltam minden nyugalmat, ami kerestem. Teljesen eltűnt belőlem az a feszültség, ami eddig bennen uralkodott. Felváltotta a megkönnyebbülés és a biztonság érzete.
Ajkait újra az enyémekre tapasztotta és gyengéden, figyelve rám megtette.
Első alkalommal kellemetlen érzés volt, de nem tett semmilyen hirtelen mozdulatot, nem bántott, nem éreztem magam veszélyben. Helyette lágyan és érzékien érintett meg, miközben egyenletes tempóban mozgatta a csípőjét. Figyelt rám, minden egyes apró mozdulatomat észrevette és törődött velem. Ledöntött minden bennem lévő gátat.
Magához szorított, beletúrtam dús hajába, majd mindkettőnk teste egyszerre feszült meg.
A mámorító érzést ezután több is követte azon az estén.
A közös zuhany után úgy döntöttünk közösen alszunk James szobájában.
- Sajnálom, de csak férfi pólóm van, amiben tudsz aludni. - nyújtott át egy fekete felsőt.
- Tökéletes lesz köszönöm! - kaptam magamra a pólót.
Bucky bezárta a szekrényét és megfordult.
- Jól áll rajtad a felsőm. - mosolyodott el.
- Tudod mi állna mégjobban rajtam?
- Micsoda?
- Az a takaró ott. - az ágyhoz sétáltam és bebújtam a pléd alá.
- Te aztán nem vagy semmi Amanda. - nevette el magát miközben ő is bebújt az ágyba.
- Tudom, de neked mostantól ezt el kell viselned - nyomtam egy puszit arcára.
- Talán ennyi belefér. - karolt át.
- Te választottál ilyen barátnőd magadnak, viseld a következményeit.
- Tehát akkor hivatalos?- fordult felém.
- Azt hiszem igen, mostantól már az.
Átöltelt és boldogan a nyakamhoz fúrtam a fejét.
- Nagyon meg foglak becsülni téged, annyira mint még soha senki.- suttogta mély és őszinte hangon.
- Köszönöm James. - szorítottam magamhoz.