Szeretném ha velem lennél | SunKi

🙃Dejâ vû🙃

Most úton vagyunk a szállás felé, ami Szöul másik felében van. Szuper szép kis út lesz. De szerencsére nem tellett sok időbe mire oda értünk. Egyből kipattanva a kocsiból néztem meg a jövőbeli házat, ahol valószínűleg még évekig lakni fogok...vagy örökre. A szülőkkel és a fiúval együtt mentünk a házba, ott lepakoltunk és máris sok ember jelent meg körülöttünk. Ekkor jöttem rá hogy ők nem valami jött ment népség hanem a személyzet. Hát szuper, hogy megint nekem kell játszani a gazdagot...unom már nagyon. Mindegy is, a személyzet gyorsan a helyére rakott mindent se perc alatt így egy gyors köszönés után a szobámba mentem amit egy fiatal hölgy mutatott meg. Beérve ámultam el a szobán, egyszerűen nekem a tökély.
A falak fehérre vannak festve, amit tökéletesen kiegészít a fekete függöny illetve szintén fekete bútorok. Emellett szintén ebben a színben pompázik az ablakok keretei. A hatalmas agyam felett található egy kép melyen csendélet van ábrázolva. És található ezeken kívül az ágy két oldalán egy-egy fehér fehér kis éjjeli szekrény. A padló gyönyörű szürkés-bézs színű fából készült mejre bézs színű szőnyeg került. Egy szóval tökéletes összeállítás az egész.

Az ámuldozás után gyorsan lefürödtem, majd pizsamába bújva fektem le ágyamba hol se perc alatt elnyomott az álom hatalmas világa.

Másnap körülbelül 6 fél 7 körül keltett a szobalány, majd távozott is. Én kikelve nyughelyemből indultam el a fürdőbe, ott gyors reggeli rutin végzés után felvettem az előre megkapott iskolai egyenruhát majd a konyha felé vették az irányt. Legalábbis úgy terveztem oda megyek, mivel nem ismerem a házam ami meg röhej. Sok keresés után meglett így egy gyors reggeli után a kocsiba szálltam így hamar el is jutottam a célhoz, ami nem más volt mint a drágalátos iskola épülete illetve területe volt.
Ki szállva a kocsiból az udvaron kötöttem ki, szuper senkit se ismerek ez így jó lesz. Ráadásul még japán is vagyok ami mellesleg megjegyzem látszik is rajtam. Amint egyre beljebb érkeztem nézelődni kezdtem így nem figyeltem magam elé és ebből adódóan persze hogy olyan béna kell legyek, hogy neki menjek valakinek. Mikor ez megtörtént egyből oda kaptam a fejem és nem hittem a szemeimnek, az a srác volt az aki tegnap velünk jött...Sunoo vagy ki. Amint realizálta hogy én vagyok integetet.

- Oh Riki, ide fogsz járni? -mosolygott is mellé
- Igen ide úgy látszik...de hogy emlékszel a nevemre? -azért kíváncsi vagyok na
- Ja egy az hogy nem nehéz a neved másrészt pedig egy barát nevére illik emlékezni. Amúgy az enyém mondtam már?
- Persze, Sunoo.. ugye? Mondd hogy nnyire nem vagyok béna. -néztem rá reménykedve
- Nyugi igen, a nevem Sunoo. Kim Sunoo. -és meg mindig mosolyog, hogy nem fáj az arca? Nem értem
- Huh megnyugodtam -talán mosolyogtam is nemtudom

És ekkor vettem észre azt, hogy nincs is egyedül. Valószínűleg a barátaival van, hát szuper még neki is vannak barátai csak nekem nem...varjunk csak! Azt mondta hogy egy barát nevére emlékezni illik, akkor én a barátja vagyok? És valószínűleg neki is feltűnt az érdeklődésem mivel egyből a gondolatmenetem végén megszólalt és választ is adott a fel nem tett kérdéseimre.

- Jajj Riki a barátom vagy és ők is...na~ gyere velünk te is. Legalább még tudtok ismerkedni. -húzott oda magához közel
- Na szóval, ő ott Heeseung, ő Jay, ő Jake, ő Sunghoon, ő pedig Jungwon, engem meg ugyebár ismersz már. -mutatott végig barátain majd magához érve el is nevette magát
- Sziasztok én Nishimura Riki vagyok...röviden csak Ni-ki. Ja és nemtudom mit mesélnek szóval, majd kérdezzetek ti, ha gondoljátok. -rántottam vállat, hát igen én ilyenkor még fáradt vagyok
- Szuper most hogy a nevét legalább tudjuk menjünk a bejárattól mert azért meg másoknak is be kéne jutniuk. -mondta Heeseung, és igaza is van

Arrébb mentünk így az udvarra jutottunk. Ott le ültünk egy nagyobb padhoz, persze volt aki az asztal tetején ült és volt aki a szokványos helyen. Én természetesen a padon foglaltam helyet és nem az asztalon. Amint mindenki elhelyezkedett beszélgetésbe kezdtünk, jól el is feledkezve hol és miért vagyunk.

Annyeong!

Itt is a következő rész, késéssel de azért van. Remélem nem dög unalom, próbálkozom azért. A hibákért és mindenért bocsánat. Azért remélem tűrhető.

Jó olvasást
Na puszi☺☺