Szeretném ha velem lennél | SunKi

🏹2. évad 6. rész🏹

»Ni-ki«

Következő napon se történt egyenlőre semmi érdekes és azt azt követő hétvégén sem. Így mondhatni egy hét telt el míg nem jött el annak az ideje hogy menni kell valahová.

Azt a rendezvényt gyorsan le tudtuk, beszélgettünk, fotózás meg ilyenek. Egyfajta fan meeting. Jó volt viszont amennyi időt igénybe vett...el is fáradtunk. Viszont egy valami furcsa volt számomra, Sunoo. Sokszor éreztem hogy engem néz. Nemtudom lehet csak képzelődök, ah mindegy is. Most beültünk a kocsiba és páran egyből el is aludtak. Elég hamar. És ahogy körbe néztem csak én és a Napsugár voltunk ébren. Így hozzá szóltam.

- Sunoo ma tudunk beszélgetni négyszemközt? -kérdem azért félve a választól.

- Persze. -csak ennyit mondott telefonozás közben. Fura hogy pont az az ember nem figyel már rám akibe lehet szerelmes vagyok...sot ami azt illeti tuti. De várjunk csak nem azt mondtam, nem vagyok meleg? Akkor miért érzem így iránta? Hihetetlen mit művel velem ez a fiú.

Amint megérkeztünk -a megjegyzem csendes utazás után- mindenki felkelt és bementünk a cuccainkkal a házába és mindent elraktunk. Ezután ettünk valamit amit főztek a többiek végül szóltam Sunoo-nak hogy akkor jöjjön egy pár perce. Vette a lapot és egyből bejött a szobámba. Ott leült az ágyra és várta mit szeretnék mondani. Ám ez nem ilyen egyszerű. Be kéne neki vallanom mit érzek iránta csakhogy ez nem annyira könnyű mint azt a filmekbe is látni. Mivel Sunoo egy fiú, és nem egy lány. Mire 5 percnyi szemezés után rávettem magam hogy mondjak is valamit, lement a nap is.

- Sunoo...amit én most mondani fogok, lehet megutálsz vagy valami. -motyogom halkan reményeik szerint remélem nem hallja, de nincs ekkora szerencsém.

- Mondd csak nyugodtan. Figyelek. És nem tudnának utálni. -nézett továbbra is érdeklődő tekintettel.

- Tudod volt egy érdekes álmom meg nagyon régen..amiben benne voltál, és ez akkor volt amikor még nem is láttalak soha sem. Aztán iskolában írtam egy történetet amiben benne voltál. Bár a téma meg volt adva, Na mindegy. Aztán amint sikerült bekerüljek ide egyből tudtam hogy nem stimmel valami, hogy én más vagyok mint ti. Azért mert...én..beléd szerettem...-a végére már teljesen elhalkultam. Nem mertem tovább mondani de kénytelen voltam. Már csak a meglepődött arcát nézem, míg szája egyszer fel nem görbül. Elmosolyodott.

- Tudod Riki én is így érzek...szoval nyugodj meg. Elmondom akkor hat neked, én is pont így vagyok csak leszámítva a történet írást. -mondta meg mindig mosolyogva.

- Miii? -lepődtem meg majd egyre nem számítottam. Megcsókolt, egyből viszonoztam. Puha ajkai vannak, pont úgy ahogy a történetben és az álmomban is volt. Ez az ember egyszerűen csodálatos.

Ezt csinálntuk percekig míg valaki ránk nem nyitott, milyen jókor tudnak időzíteni most komolyan. Bezzeg máskor késnek. Egyből el váltunk egymástól és Sunghoon-nal találtuk magunk szemben. Eléggé ég volt lepődtem de hamar el is vigyorodott majd lepattant mellénk az ágyra.

- Én tudtam. Adok nektek ship nevet...hmm legyen mondjuk..Sunki! Igen ez jó lesz. Sőt tökéletes. És nyugi srácok nem mondom el senkinek, de ne aggódjatok nem vagytok egyedül. -mondta mondta és mondta amit akart. De a végén meglepődtünk, mi az hogy nem vagyunk egyedül???  Azonban a kérdéssel Sunoo drága megelőzött.

- Miben nem vagyunk egyedül?? -vonta fel szemöldökét.

- Én is meleg vagyok, és ezt onnan szűrtem le hogy teljesen fanja vagyok.

- Akkor nem vagyunk egyedül...-monta a Napsugár majd Sunghoon kiment a szobából mosolyogva.

Innentől fogva nem éreztem magam annyira egyedül hogy csak én vagyok ilyen. Hogy nem csak én vagyok meleg. Igazából örültem annak hogy Hoon az.

Annyeong!
Uh, hosszú idők óta újra posztoltam. És nem is a legjobb részt, voltak már szebb napjai is. Na mindegy, azért remélem egész tűrhető lett. A hibákat kérlek nézzétek el.
Mindenkinek szép napot
Na puszi ☺☺