D#*j meg autószerelő - BEFEJEZETT

Part 41. - Szeretlek.

Amint becsukódott a bejárati ajtó Leon teljes erejével neki nyomott.
Tüzesen csókolt és nem hagyta abba. Iszonyatosan vágytam az érintésére. Úgy éreztem, mint ha egy rég elveszett részemet találtam volna meg újra.
Ismét teljesen voltam.

- Baszki Anna. Nem tudod elképzelni mennyire hiányoztál. – Folytatta a csókot és közben levette rólam a felsőmet. Lassan letérdelt elém és a farmeromat, nem levette, hanem letépte rólam. 

Kibújt a felsőjéből, a nadrágját is hagyta a földre leesni és máris teljesen meztelen volt.
Nem volt rajta alsógatya. Basszameg de szexi.
Ott álltam előtte fekete csipkés melltartóban és a hozzá passzoló csipkés tangámban. Úgy voltam az életben ezzel, hogy a melltartó és a bugyi színe mindig passzoljon össze valamennyire.

- Érezni akarlak Leon. Most azonnal magamban akarlak érezni.

Nem kellet kétszer kérni, Leon sem bírt már várni, neki nyomott ismét az ajtónak, az egyik lábamat felemelte és a farkát a puncimhoz nyomta.
Basszameg, már az érintése is csodálatos volt.
Nem habozott sokáig, belém tolta vastag hímtagját és mocskosul durván dugni kezdett.
Szinte azonnal elveszítettem az eszemet.
Arca piros volt akár csak az enyém, egyre gyorsabban zihált.
Nem nagyon érdekelt minket, hogy esetleg valaki meghallhat minket az ajtó másik oldaláról. Csak az számított, hogy együtt vagyunk.
Éreztem, hogy közel a vég, mindjárt elélvezek.
Leon egyre csak gyorsított és nem hagyta abba. Végem volt. Hatalmasat sikítottam és Leon nevét üvöltöttem.

- Ahh, Annaa, aahh....

Éreztem ahogy a forró ondó végig folyik a combomon. Kellemes érzés volt.

- Úramisten ez valami fantasztikus volt. El sem tudod képzelni mennyire kibaszottul hiányoztál nekem édesem.

Az ajtóbéli szex után lezuhanyoztunk és az ágyban feküdtünk. Át kellet beszélnünk a dolgokat.

- Én ma totális hülyét csináltam magamból.

- Ezt, hogy érted?

- Claudia bulija után azt hittem összejöttél Rebeccával. Ma, amikor megláttam az utcán egy férfival letámadtam és számonkértem tőle, hogy mi a fasz van.

- Baszki te őrült nőszemély, kár, hogy nem láttam. – Leon hatalmas nevetésben tört ki.

- Jaj, ne nevessél már, úgyis tudod szerintem mi lett a történet vége.

- Na mi lett te kis vicces? – Kérdezte, miközben a mellemet simogatta.

- A férfi, akivel volt a vőlegénye volt. Eric. Miért nem mondtad, hogy unokatesók vagytok?

- Ah, azért nem mondtam mert nem akartam, hogy ítélkezzenek. A munkahelyen sem mondtuk el. Úgy láttuk jónak Rebivel, hogy ezt senki sem tudja. Claudia buliján vele voltam igen, együtt táncoltunk, de hidd el nincs köztünk semmi hát a rokonom basszus.

- De ezt én nem tudtam te tökfej. – Vállon ütöttem és megcsókoltam.

- Igen, nem tudtad és ezért nagyon vicces ez az egész.

- Nevess csak ezt még megbánod, hogy kinevettél.

- És akkor most... Szóval akkor mi most... Egy pár vagyunk? – Kérdően nézett rám Leon.

- Én nagyon szeretném, hogy azok legyünk. Az életem telis tele van ostoba döntések okozta hibákkal, amiket én okoztam. Nem akarok több hibát elkövetni az életemben.

- Ezt adom én is. Tudom, hogy én is lehettem volna veled őszintébb és nem egy beszari alaknak lenni, aki nem meri megmondani a szerelmének, hogy hé hahó itt vagyok, és kurvára beléd vagyok esve. Tudom hogyan indult ez az egész Markkal és azt is tudom, hogy ami köztetek volt, az komoly volt. A vége fele már egy faszfej lett, de sok mindenben őszinte volt veled.

- Amikor Markkal együtt voltam újra, akkor a régi dolgokat akartam visszahozni, de nem sikerült. Kicsit sem. És azt tudnod kell, hogy nem azért akarok veled lenni mert ő már nincs itt. Azért akarok veled lenni mert téged szeretlek. Baszottul szeretlek Leon.

- Mikor megtudtam, hogy ismét összejöttél vele, szomorú voltam nagyon. De nem haragudtam rád hiszen tudom milyen a múltatok. De iszonyatosan szenvedtem. Mikor hallottam, hogy megütött alig bírtam magammal, hogy ne menjek oda és verjem be a pofáját.

- Hibáztam akkor. És ezt iszonyatosan sajnálom.

- Mark egyik nap felhívott. Elhívott sörözni.

- Hogy micsoda?

- Úgy bizony. Én is meglepődtem. Egyik este találkoztunk, úgy voltam vele, mindenki megérdemel egy utolsó esélyt.

- És mi volt?

- Elmentünk sörözni. Elmondta, hogy sajnálja és hogy a vak is látja, hogy te meg én egymáshoz tartozunk. Bocsánatot kért minden szarságért, amit okozott.

- Velem is ezt tette. Csak én a kórházban találkoztam vele amikor bementem a kezem miatt.

- Úgy tűnik akkor minden rendben van, nem?

- Minden rendben, édes drága szerelmem. – Megcsókoltam.

A csókolózásból tapogatás és simogatás lett, végül Leon magára rántott. Most nem sietett sehova sem. Érzékien simogatta a hátamat, amitől libabőrős lettem.
Éreztem a hasam alatt kemény farkát.
Azonnal nedves lettem.
Lassan ráereszkedtem az álló farokra és ütemes lovagolni kezdtem rajta. Nem engedett el, olyan szorosan fogott, hogy azt hittem eltöri a kezemet is. Végig csókolt és simogatott, néha belemarkolt a hajamba és gyengéden meghúzta.
Hirtelen a hátamra fordított és ő került fentre.
Megcsodálhattam csodás és férfias arcát mely irtó szexi volt. Az arcomat simogatta és lassan dolgozott bennem. Csodás volt a szeretkezésünk.
Sokáig tartott és ezt imádtam.
Többször is elélveztem, de mire jött az utolsó, sikerült Leonnal egyszerre a csúcsra érnünk. Mindketten lihegtünk egymás nyakába, végül Leon lecsúszott mellém oldalra. Lábait az én lábam köré fonta és mindketten csak hallgattunk.
Oldalra fordultam és rá néztem. Bele a csodálatosan szép szemébe.

- Szeretlek Anna. Nagyon szeretlek.

- Én is szeretlek Leon.