D#*j meg autószerelő - BEFEJEZETT

Part 32. - Megbocsájtás valakinek.

Teltek múltak a napok.
Már majdnem két hét telt el azóta, hogy nem beszéltem se Markkal se Leonnal.
Egyik sem keresett telefonon vagy akár a munkában. Ha netán összefutunk köszönnek nekem, én pedig csak biccentek egyet.
Kurva szar volt.
A csajok mindenben támogattak, de valami hiányzott az életemből. Nem tudtam megmondani mi az, de inkább, hogy ki az.
Amikor Markkal futok össze a munkában, arca meg gyötört és fáradt. Szinte már nem is látom mosolyogni. Leon teljesen más, ő is szomorú, de mosolyog, ha meglát.
Nagyon hiányzik Mark. Nehéz őt elfelejtenem. Kibaszott nehéz.
Letört voltam nagyon az egész balhé miatt. Próbáltam vissza emlékezni a szép dolgokra, amiket közösen átéltünk hátha kicsit jobb lesz a kedvem, de tévedtem, mert még pocsékabb lett.

Ismét eljött az ebédidő. Mark is és Leon is ott volt. Némán bámultak maguk elé, piszkálgatták csak az ételt.
A papírmunkával babráltam, de nem igazán haladtam vele.
Teljesen depressziós lettem. Felnéztem és láttam Mark engem bámul. Arca tele volt fájdalommal, szeme reménnyel.
Ahogy a szemébe néztem könnyezni kezdtem. Nem akartam, hogy lássa a nyomoromat, így kimentem az étteremből. Ahogy haladtam a folyosón éreztem, hogy jön mögöttem valaki.
A tetőre másztam ki a kis titkos ajtón.
Nyílt, majd csukódott az ajtó.

- Anna, jól vagy? – Kérdezte Mark, majd leült mellém a földre. Ugyanott ültünk, ahol annak idején leszoptam. Emlékek.

- Nem, nem vagyok jól. – Nem köntörfalaztam. Az igazat mondtam.

- Mond el kérlek, mi a baj, mi bánt?

Ránéztem, de nem bírtam tartani magam, zokogni kezdtem. Azonnal megölelt és magához szorított. Éreztem ahogy dobog a szíve. Megnyugtató volt hallani. A sírás nem csillapodott, egyre csak erősebb lett. Levegő után kapkodtam.

- Anna, kedvesem, kérlek lélegezz mélyeket. Vidd be a levegőt, majd fújd ki.

- Annyira sajnálom Mark. Kibaszottul sajnálom. De nem bírom már ezt. Baszottul hiányzol és folyton rád gondolok.   – Szinte már érthetetlenül üvöltöttem, hogy sajnálom annyira zokogtam.

- Bébi, néz ide. Nézz rám Anna, Hallod. – Két kezével megfogta az arcomat. A szemébe néztem. – Nem a te hibád, ami történt, én csaltalak meg. Az, hogy lefeküdtél Leonnal nem számít. Ha nem vagyok akkora faszfej, hogy hagyom, hogy az a lány elcsábítson nem lenne most ez. Borzasztóan elvagyok keseredve, hogy nem láthatlak, nem érinthetlek, nem csókolhatlak. Szinte belepusztulok a magányba annyira kibaszottul hiányzol és kibaszottul utálom, hogy nem vagy mellettem. Szeretlek Anna, istenem, kibaszottul szeretlek téged.

Nem tudtam abbahagyni a sírást. Markot egy percig sem érdekelte, hogy lefolyt a sminkem és tiszta könny az arcom.
Hevesen szájon csókolt. Édes és forró volt, mint mindig. Iszonyatosan hiányzott, hogy megérintsen. Magára húzott és úgy csókolt tovább. Borzasztóan kívántam. Felhúzta a felsőmet és megmarkolta a melleimet. Felhúzta félig a szoknyámat és elkezdte kigombolni a nadrágját. Nem érdekelt, hogy a tetőn vagyunk.
Most azonnal akartam.
Letolta az alsónadrágját, félrehúzta a bugyimat és magára ültetett.
Ahogy magamba fogadtam vastag duzzadó kemény farkát csodálatos érzés volt.
Lassan mozogni kezdtem rajta.
Halkan nyögött egyet.

- Úristen Bébi, kibaszottul csodálatos vagy. Nem bírtam már nélküled.

- Ssshh, ne beszélj, inkább kefélj meg, most azonnal. – Utasítottam.

Szavaim hallatán keményen magához ölelt.
Keményen pumpálta belém a farkát.
Láttam rajta, hogy nemsokára elfog élvezni, ahogy én is. Gyorsabban kezdtem mozogni rajta, nem kellet sok, pár lökés után belém hasított az orgazmus. Mark szint úgy elélvezett. Az arcára volt írva minden. Szexi látvány volt.
Lassan lemásztam róla, megtöröltük magunkat, majd visszaültem mellé a földre.

- Vissza akarlak kapni Anna. Azt akarom, hogy legyél újra velem. Hogy legyél a csajom, a barátnőm.

- Mi van azzal a másik lánnyal? Ki volt az? – Muszáj volt megkérdeznem.

- Az a lány nem más volt, mint Katie. Akiről már meséltem neked. Tudod ő az, aki nem hagyott békén. Egyik nap a plázában járkáltam, vettem pár új cuccot magamnak amikor összetalálkoztam vele. Megkért megint, hogy vigyem haza. Mikor elindultunk rám mászott és elkezdte kigombolni a nadrágomat. Nem akartam, hogy bármi történjen, de akkor hirtelen bekapta a farkamat és szopni kezdett. Nem az agyammal gondolkodtam, hanem a farkammal. Esküszöm, hogy csak akkor egyszer történt ilyesmi. Mikor szakítottál velem, felhívtam és elküldtem a picsába. Megmondtam neki, hogy mást szeretek és az életem árán is de vissza fogom szerezni.

- Köszönöm, hogy ezt elmondtad nekem.

- És most mi lesz velünk? Nem akarlak újra elveszíteni bébi. Kibaszottul nem akarlak. Szükségem van rád testileg és lelkileg is.

- Rendben van, próbáljuk meg újra. De nem fogok sehova sem rohanni azt már most mondom neked. Időbe telik, hogy újra bízni tudjak benned és ezt kérlek értsd meg.

- Mindent megfogok tenni, hogy bebizonyítsam neked, nem hibáztál mikor adtál nekem egy második esélyt édes drága szerelmem.

- Köszönöm, és még annyi, hogy egyelőre még nem mondjuk el senkinek itt bent, hogy újra egy pár vagyunk.

- Úgy lesz szépségem.

Csókolóztunk még egy kicsit, majd elindultunk visszafele.
Miután elváltunk egymástól, próbáltam magam teljesen meggyőzni, hogy nem döntöttem rosszul.
Bízom benne, hogy Mark nem fog többé csalódást okozni nekem.
Örültem, hogy kibékültünk, de nagyon zavart, hogy Leon még mindig azt hiszi utálom őt. Muszáj lesz beszélnem vele, de csak is a munkahelyen kívül.
Lehet este áthívom.
De szigorúan csak is szex mentes beszélgetésre.