Az ébresztőórám hangos csipogására riadtam fel. Franc. Hétfő van... Úgy utálom a hétfőt. Szerencsére ez csak egyszer van a héten. Szóóóval lets goo.
Egy hét telt el a Kylian randi után. Nem keresett, nem történt semmi. Aggaszt a dolog. Elhívott, hogy megismerjen, utána meg levegőnek néz, és keresni se keres.
FuraA szokásos fogmosás arctisztítás, smink kombó után, felvettem egy farmerrövidnacit, és egy fehér atlétát. A fehér az mindenhez IS megy. Megetettem Bambit, felhúztam egy sportcipőt és késznek is nyilvánítottam magam. Útközben elrágcsáltam egy almát, majd megtelt pocakkal álltam meg az egyetem előtt. Sóhajtva indultam el a nagy ajtó elé, amikor is kibicsaklott a bokám, és Michael Jacksont megszégyenítő mozdulatokkal találtam meg az egyensúlyom. Ha Mae itt lenne tuti a hasát fogná. Jut eszembe Mae...ma nem jött suliba mert megfázott. A randi estéjén mindent részletesen elmeséltem neki, és még mindig az a a reakciója, hogy ,,cseszettül mázlista vagy". Nos... jelen pillanatban nem ezt érzem, de ha kívülről így tűnik, ám legyen.
Sokat gondolkoztam a Kylian-én féle kapcsolaton ha lehet így mondani. Nagyon szimpatikus ember, bár az elején elküldtem volna a kedves anyukájába, de tegnap változott a véleményem. Jól el voltunk, élveztük egymás társaságát (ezt nyilván azelőtt, mikor a szék váratlanul kitolt), plussz az, hogy megnyílt nekem, egy hatalmas pirospont. Kiöntötte a szívét, és ez azt sejteti, hogy valamilyen szinten bízik bennem.
-Szia Isis. Rég beszéltünk. Jól vagy? - ölel meg hirtelen Elen.
-Ühüm minden okés. Lett egy kiskutyám. Bambi. Veled? Kibékültetek a barátoddal? - Na igen. Elenék kapcsolata eléggé szeszélyes. Se veled se nélküled kapcsolat. A srác mindig féltékenykedik, amit Elen nem igazán visel el, és mindig ebből van a vita. Meg is értem... Utálnám ha le lenne kötve a kezem.
-Ahj ne is mondd. Azt hittem lecsapom a serpenyővel. A múltkor például mosolyogva megköszöntem a pincérsrácnak a rendelésemet, és otthon az orromra vetette, hogy minek mosolyogtam. Szerinted? - néz rám felháborodottan.
-Hát mi az hogy mosolyogsz? Ne mosolyogjál. Árt a szépségednek és ezt ő is tudja-nevetem el magam, majd átkarolva sietünk az előadó terem felé.- Ez a nap valami rettenetes volt. Azt hittem oldalra bukik a fejem a hallgatás közbe. Hogy lehet ennyit beszélni? Nem szárad ki a szája? -nyavalyog Elen, miközbe sétálunk le a lépcsőn. Nekem is minden erőmet össze kellett szedni, hogy nyitva tartsam a szemem, és hogy ne essek el a saját lábamba. A professzor úr rettentő unalmasan magyaráz, és ami a legrosszabb, hogyha látja rajtunk a félhomályt, akkor hozzánk vág egy krétát. Kedves mi?
-Hátha segít egy kávé... Beugrunk gyors egy kávézóba? Kifolyik a szemem. - nézek Elenre reménykedve, aki beleegyezően bólint egyet. Éljenzést imitálva rázom a kezem a magasba.
-De akkor hazaviszel. - jelenti ki, amire elröhögöm magam és beszállunk a kocsiba.
-Peches villamossal közlekedni nemde?
-Uristen nagyon. Néha azt kívánom bárcsak lenne nállam légfrissítő. A sok izzadt ember... Brr még a hideg is kiráz, pedig kint lerohad a bőrőm.-kapcsolja be a biztonsági övet, egy borzongás kíséretében. Miután nekem is kattant egyet a csatt, ránéztem, és hogy ne legyen semmi panasza, bekapcsoltam a klímát.
-Ma megkíméllek a tömegközlekedéstől. Viszont vegyél egy dezodort. Érződik a reggeli utazgatásod-legyezem az orrom előtt a kezem, miközbe erölködve próbálom visszatartani a nevetésem. Bólint egyet, majd mikor felfogta mit mondtam, nyitott szájjal rám néz.
-Elmész te a tudod hova! Nem szeretnél elsüllyedni? - kacagva megrázom a fejem, és indulunk a kávézóba.Egy vaníliás lattét iszogatva serkentjük az agysejtjeinket és beszélgetünk mindenféléről. Már az a téma is előjött, hogy az ,,Isten éltessenre" mit kell mondani. Én a köszönömre szavazok, Elen pedig az Ámenre.. Ezen megy egy pár perce a vita.
-De most ha valaki azt mondja neked, hogy Isten éltessen, azaz jót kíván neked, akkor azt meg kell köszönni és nem rávágni, hogy úgy legyen. - nézek rá, miközbe kavargatom a lattét. Kávéfüggőség...
-De neeem.. Mert az ámen, az azt ist jelenti hogy reméled úgy lesz. Magadnak reméled. Valahogy így.... - neveti el magát a végén, amire én is elnevetem magam. Belekavarodtunk elég rendesen, így inkább hanyagoltuk a témát.
-Na és pasi ügyben hogy állsz?-kérdezi meg rám nézve. A hirtelen témaváltás következtében köhögnöm kell, majd pirosodva emelem rá a tekintetem.
-A szerelmi életem, sötét és kilátástalan... Úgy érzem, valaki ott fent nagyon pikkel rám. Nem vagyok neki szimpatikus-röhögöm el magam. Direkt nem említem a Kylian ügyet, mivel még én se tudom mi van. A telefonszámát se tudom, instagrammon se jelölt be. Én meg nő vagyok. Ne várja, hogy én tegyem meg az első lépést. Sajnos manapság a nőknek rettenetesen kevés értékük van, pont azért, mert a férfiakból eltűnt a tűz, a vágy, és az akarat. Az udvariasságról meg ne is beszéljünk...
- Biztos van valaki aki majd elcsavarja a fejed. Csak várnod kell rá. - mosolyog rám bíztatóan. Bólintok egyet, mivel én is teljes mértékben hiszek ebben. Valahol megvan az Ikerlángom... Remélem nem messze.
YOU ARE READING
The brightest flame (Kylian Mbappé ff.) Befejezett
Fanfiction,, Nem kell mindig az okokat keresni. Elég, ha megpróbálunk a nap felé fordulni, akkor is, ha az a hátunk mögött ragyog. Csak tegyünk úgy, mint ahogyan a napraforgók!"