Akkor majd holnap talizunk. Pá-intek Elennek, akit éppen most raktam ki. Feltekerve a rádió hangerejét teszem a kocsit sebességbe.
Utazgatok már pár perce, amikor is az egyik jelzőlámpa pirosra vált, ezzel is kikényszerítve, hogy megálljak. Ez lehetőséget adott arra hogy tomboljak az egyik kedvenc dalomra. A szerencse és én elég távoli barátságot ápolunk, de úgy tűnik most jó napja van. Énekelve veszem még feljebb a zenét és már szinte ordítom a C'est la viet. A fejemet rázva fordulok oldalra, amikor is nemvárt embereket pillantok meg a mellettem lévő kocsiba. Mindketten kitágult szemekkel néznek, de a szemüknél a nevetőránc elárulja, hogy jól szórakoznak rajtam. Szégyenkezve nézek vissza előre, és hálát adok az égnek, amiért most váltott át zöldre. A lehető leggyorsabbam próbálok minél távolabb kerülni tőlük, ami egy kis fékcsigorgatással, hajtűkanyarral sikerül is. Visszaszívom amit a szerencséről mondtam. Tuti utál. Te jó ég! Éppen most égtem be Kylian és drága barátja előtt. Én ahh. ELKÖLTÖZÖK!
Hazaérve ledobobom a táskámat a kanapéra, majd én is szenvedve követem példáját.
Megszoktam már, hogy hülyét csinálok magamból(általába mindenki előtt), de pont ő az az ember, aki mellett tökéletes akarok lenni. Azt akarom, hogy ő is úgy nézzen rám, mint aki tökéletes. És ezt megint fantasztikusan elcsesztem. Lőjjetek le.
-Köszönjük a vásárást, további szép napot! - mosolygok az egyik vevőre.
-Isis, ez nem te vagy? - jön oda hozzám Cloé a telefonját mutatva, amin egy kép van megnyitva. Kíváncsian fordítom a tekintetem felé, amikor is rettenetesen meglepődöm. A képen Kylian volt egy kávézóba, előtte pedig egy lány ült, háttal a fotósnak. Látszólag jókedvűen beszélgettek, ami jogosan ad következtetést a rajongóknak arra, hogy ez egy randi. A lány, (aki valóban én vagyok) eléggé felismerhetetlen, aminek kifejezetten örülök. Ezt persze nem kell tudnia senkinek, ezért a fejemet megrázva adom tudtára Cloénak, hogy bizony téves a feltételezése.
-Pedig tökre hasonlítotok. És mintha már rajtad is láttam volna ilyen felsőt.-gondolkodik el. Cloéról tudni kell, hogy hatalmas kavarógép, és rettenetesen pletykás. Az hiányzik még, hogy kiderítse, ez tényleg én vagyok.
-Jaja nekem is van ilyen. Az üzletbe nem ez volt az utolsó darab Clo...és nem is az első. Úgyhogy nyugi, nem én vagyok. A pasit sem ismerem-teszem kereszbe a kezem magam előtt. Mosolyogva nézem ahogy a kollégámnak jár az agya a képet nézve, és szinte hallom ahogy kattognak a kerekek a fejébe.
-Jolvan igazából tök mindegy. Csak érdekelt. Na hagylak dolgozni. - és el is ment. Furán nézek utána, mivel nem az a fajta aki ilyen hamar feladja. Egy válrándítás kíséretében szedek le egy hajszálat a pólómról, és félve nézek le a lábamra, ami a sok áldogálás miatt elzsibadt. Most komolyan? Ennél jobbat nem tudsz GOD? Már csak másfél óra Isis. Másfél óra....
Megkönnyebbülve lépek be az ajtón, ahol kiskutyám a szokásos ugrálás helyett inkább leül a cipősszekrény elé. Oldalra döntve a fejem próbálok rájönni mit akar. Víz van, kaja van, játék van, basszus!
-SÉTA-csapok a homlokomra. Kapkodva szaladok a szekrényhez, ahol leveszem a pórázt, és a nyakörvre csatolom.
-Ajtó be, világ ki. Na nyomás te kubu! - a kulcsot a táskámba rakva sietve követem Bambit, aki rettenetesen gyorsan szedi a lépcsőfokokat.
-Lassabban lassabban. Nem vagyok jó kondiban te is tudod..
-Bambii. Nekem még ma tanulnom is kell. Örülnék ha igyekeznél kicsit. - szólok a kutyára, aki komótosan végzi a dolgát. Azon kevesek egyike vagyok, aki tömegbe is beszélget az állatokkal, nem foglalkozva azzal, hogy többen is megnézik. Aki szeret, az elfogad úgy ahogy vagyok. Még soha nem tapasztaltam milyen ez... Szeretni és szeretve lenni. Jó itt nyilván nem a családtagokra és a barátokra gondolok. Hanem arra az igazi filmbe illő, mindent elvarázsoló szerelemre. Amikor nem létezik senki. Csak TE és Ő.
Nem volt még barátom ezért viszonylag nehezen tudok kapcsolatot létesíteni fiúkkal. Félek, hogyha magamat adom akkor elijesztem őket. Viszont... Itt van a telefontőrő. Vele más a helyzet. Egy teljesen abszurd szituációban találtunk egymásra, és ismerkedtünk meg. Vele nem aggódtam mit rontok el. Nem aggódtam, hogy elijesztem. Konkrétan semmin nem aggódtam. És most attól félek a legjobban, hogy már nem érdeklem. Érdekes ezt mondani 1 randi után, és még én sem értem ezt hogy. Valami különleges, leírhatatlan megfogott benne. Fura mi? A bambulásomból Bambi rántott vissza, szó szerint. Jelezte, hogy mostmár indulhatunk, ezért eleget tettem a kérésének.
Az ágyban fekve simogatom a kis csöppséget, aki a hátán fekve élvezi a kényeztetést. Pittyen egyet a telefonom, ezért gyorsan odakapom a fejem. Felemelve a popómat császkálok az éjjeliszekrényhez, ahol lekapom a töltőről és megyek is vissza a rám váró kutyulira. Bekapcsolom, majd feloldom a képernyőt. Leesett állal pillantok Bambira, meggyőződve arról, hogy ez a valóság. Az instagrammtól kaptam értesítést, méghozzá nem is akármilyet
k.mbappe ismerősnek jelölt.
KAMU SEDANG MEMBACA
The brightest flame (Kylian Mbappé ff.) Befejezett
Fiksi Penggemar,, Nem kell mindig az okokat keresni. Elég, ha megpróbálunk a nap felé fordulni, akkor is, ha az a hátunk mögött ragyog. Csak tegyünk úgy, mint ahogyan a napraforgók!"
