6. fejezet

224 15 0
                                    

,, 1974. dec. 2.
- James, add a szemüvegedet!-utasította Sirius a barátját.
- Parancsolj Tapmancs, de pontosan mit is csinálsz?
- Nem tudom, hogy mit csinál, de Sirius, inkább ne csináld!-kérte Lupin összevont szemöldökkel.
- Drága barátaim! Nem hagyom, hogy éhezzetek!- kezdett teátrálisan szónokolni Sirius.- Főzök nektek!
- Ne vedd sértésnek, de szerintem én nem akarok enni abból, amit te főzöl.- húzta össze magát Peter.
- Márpedig én az életem árán is jóllakatlak titeket!- folytatta a beszédet Sirius.
- Ugye, ez nem azt jelenti, hogy a lábszáradat is beledarálod az ebédünkbe, igaz?- nevetett fel James.

Sirius Ágas szemüvegét használva tüzet gyújtott.
- Féregfark, a sapkádat!- biccentett Peter felé Tapmancs, majd a felszeletelt krumplit beledobta a fekete sapkába.

- Tudjátok mi az érdekes?- terült el az ágyán James.- Mások megveszve tanulnak az RBF-re, mi meg itt ülünk és levest főzünk sapkába.
- Igen. És jövő héten... tudjátok.- tördelte a kezét Lupin.
- Lesz egy kis szőrös problémád. Tudjuk.- vigyorgott James.

- És íme! Kész is van. Ki lesz az előkóstoló? Peter gyere!- hadarta lelkesen Tapmancs.
-Adj nekem is!-vette ki a sapkát Sirius kezéből James.- Prosit!

Miután James egy hajtással megitta Peter sapkájnák tartalmát, diadalmasan megszólalt:
- Érzem, hogy most szerencsém lesz Evansszel.
- Szerintem csak Peter korpáját érzed.-szólalt meg mindenttudóan Sirius, majd a kívánt hatás eléréséhez felvette James korábban elkért szemüvegét.- Kérdezz engem. Profi vagyok romantikából."

Dora becsukta Sirius naplóját, mivel nem igazán akarta tudni, nagybátyja hogyan hódított a roxfortos éveiben. A napló régi kötésű volt és amikor kinyitották, Sirius Black hangján szólalt meg. Theodora még a Grimmauld térről hozta el egy időnyerő társaságában, de előbbi már nem működött, viszont a könyv kiváló délutáni olvasmánynak bizonyult. Egy idő után Dora csak a ,,Tekergők Kalandjai" néven emlegette a naplót.

Nosztalgikusan felemelte az időnyerőt az ágyról. A mágikus tárgynak legalább annyira kalandos története volt, mint a tulajdonosának. A boszorkány megforgatta és lefújta róla a port, majd elsüllyesztette a fiókjába.

Nagyot sóhajtott, majd kilépett a szobájából.
- Fiddie, készíts vacsorát, ha végeztél pihenhetsz. Addig lemegyek a faluba.

A kismanó lelkesen bólintott, madj nagy hévvel a konyha felé vette az irányt. Mikor befordult az ajtón a lábai majdnem kicsúsztak alóla a nagy sietségtől.

Theodora a könyvesboltba igyekezett méghozzá az animágiához szükséges példányok egyikét tervezte megvásárolni

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Theodora a könyvesboltba igyekezett méghozzá az animágiához szükséges példányok egyikét tervezte megvásárolni. A roxmortsi falu nyüzsgött a késő délutáni órákban. Lelkes kisgyerekek állták körbe a színes kirakatokat, idős varázslók igyekeztek a Szárnyas Vadkanba és volt aki csak egy könnyű sétára vágyott.

Besétált az üzletbe és nagyot szippantott a frissen nyomtatott pergamen jellegzetes szagával megtelt levegőbe. Végigbogarászta a sorokat, majd leemelt egy könyvet a polcról, ám gyorsan vissza is rakta, mert a könyvespolc másik oldalán megpillantotta Harry Pottert és Hermione Grangert. Dora elhúzta a száját. Hermionét sose kedvelte és semmi kedve sem volt eljátszani ennek ellenkezőjét. Azonban már késő volt. Harry, mintha megérezte volna, hogy Dorának nincs kedve találkozni és ezt tökéletesen figyelmen kívül hagyva odalépett hozzá.

- Mit olvasol?- nézett bele a lány könyvébe, mintha mindig is jó barátok lettek volna.
- Nem fontos.- csukta be gyorsan a könyvet a kérdezett. - Harry, mit keresel itt? Ne vedd sértésnek, de eddig nem igazán láttam könyvet a kezedben.
- Most is csak Hermionét kísértem el.- a fiú intett Hermionénak, hogy jöjjön közelebb, de az csak elfordította a fejét.
- Áh, értem már!- legyintett Dora - Egyébként megtaláltam Sirius iskolai naplóját. Ha kell neked, majd odaadom.
Harry arca értetlenséggel vegyült haragot tükrözött.
- Miért beszélsz úgy róla, mintha halott lenne? Sirius él és lehet, hogy kell neki a naplója.
- Ezt kétlem, viszont nem tartom jó ötletnek, hogy kikiabáld, hogy él.

Harry nem akart igazat adni a boszorkánynak, de elhallgatott. Minden héten küldött levelet Siriusnak, ám egyre örjítőbbnek érezte a keresztapja hiányát.

Amíg Harry ment még egy kört a boltban Hermionéval, Dora megvette Az Animágia Nagykönyve címet viselő kötetet.

A Főnix BukásaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora