A roxforti csata utáni évkezdésnél járunk. Perselus Piton a lelkesedés legkisebb szikrája nélkül tér vissza tanítani a Roxfortba és diákok mellett egy új Sötét Varázslatok Kivédese tanár is borzolja a kedélyeket. Theodora Black a feltörekvő fiatal b...
Dora első útja a minisztériumból a felforgatott lakásához vezetett. Teljesen rászánta magát a pakolásra, miután megbizonyosodott róla, az időnyerő érintetlenül hever a fiókjában. Nem is hitte el, hogy ennyire ostoba volt. Mindenfajta bűbáj és egyéb nélkül tette el. Habár sose számolt auror-behatolással. De ezentúl sose lehet tudni.
Visszaérve megkönnyebbülten látta, hogy Fiddie teljesen elpakolt. Az ajtó a keretében, a bútorok a helyükön voltak. Annyira szép munkát végzett a kismanó, mintha az alig néhány órája lezajlott incidens meg sem történt volna. Dora elégedetten csodálta a házimanó által rendbe tett lakását, ám szemlélődésre nem hagyott magának sok időt és máris a kérdéses fiók felé indult. Ekkor azonban egy házsártos hang rivallt rá. Walburga Black, Sirius édesanyja ismét nemtetszésének adott hangot a festményéből.
- Félvérek mindenhol! Betörtek! Hagyni fogod, hogy holmi senkik csak a lábukat is betegyék ide? Ha mégegyszer egy koszos házimanóval...-Theodora nem bírta hallgatni az éles hangú festett vásznat, így egy gyors némító bűbájt irányított végig rajta. Távolról sem vágyott erre a minisztériumban történtek után.
A vászonhölgy még percekig némaságban maradt, amíg Dora felforgatta a fiókot. A Fiddie által gondosan helyre igazított bútordarab hamarosan újra a földre került, tartalma pedig a boszorkány keze nyomán repült szét a lakásban.
- Fiddie!-kiáltotta a manónak, aki szinten azonnal megjelent a szobában.- Hol van az időnyerő? Emlékszem, hogy ide raktam-hadarta a lány.
Fiddie egy boldog mosoly kíséretében leakasztotta a nyakában lógó kicsi, arany színű tárgyat.
- Fiddie eldugta az aurorok elől-mondta vékony hangon- Gonoszok voltak! Fiddie mondta, hogy maradjanak kint, de betörték az ajtót-méltatlankodott panaszosan.
Dora soha azelőtt nem volt ilyen büszke a házimanójára. Megnyugvásában felnevetett.
- Fiddie tudta, hogy a könyveket is el kell rejteni-folytatta jelentékteljesen a manó.- Fiddie mindet összezsugorította.
A kismanó büszkén kereste elő szakadt köténye zsebéből a könyveket, majd három ilyet mutatott a boszorkánynak és mindegyik elfért a manó apró markában.
- Bájitalos lett-szipogta a manó.- Mindent elvittek-hüppögött tovább, majd keserves zokogásba kezdett. Dora meg sem próbálta vigasztalni csak megvárta amíg abbahagyja.
- Szép munka volt!-nyugtázta elégedetten.- De az animágus főzetem menthetetlen.
- Fiddie megcsinálja, Fidde hamar megcsinálja-harsogta a manó könnyes szemekkel.
Dora megrázta a fejét. Egyedül akarta elkészíteni a bájitalt, bár nem volt ideje hozzá. Elsüllyedt a munkában. A dolgozatok tintában áznak a roxforti szobájában és a minisztériumnak is rendszeres látogatója lesz az aurorok jóvoltából. A boszorkány gondterhesen felszisszent. A Roxfort. A diákok. A munkája. A hirtelen a homlokára csapott, melynek hangjától a Fiddie megrezzent.
- Rendben- fordult a manóhoz.- Csináld meg a főzetet! Ha valami hiányzik belőle, írd fel egy lapra, majd beszerzem-jelentette ki határozottan.
- Fiddie csinálja!-rohant a manó.- De úrnő honnan tudja most beszerezni?-érdeklődött a házimanó, hiszen ő tudta, hogy Borgin már nem fogja odaadni a régi főzeteket sem.
- Nem tudom-mondta őszintén Theodora.- Majd legfeljebb lopok, hogy az auroroknak igaza legyen-ironizált.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
