21

122 11 3
                                    

Jungkook szemszöge:

Jimin mindig is furán közeledett felém, de ebbe sose gondoltam sokat, hisz mindig mellettem volt és ő kapart fel a földről ha otthon megvertek. Csupa szív, és ezt Seokjintől örökölte. A bátya is nagyon segítőkész, mindig segített ő is ha kellett, nekik mindig volt egy ágyúk a számomra. Mindig nagyon szívesen voltam náluk, hisz ők is szívesen láttak. De ezek szerint Jiminnek volt hátsó szándéka. Én az hitte ő Yoongit szereti, folyton a közös jövőjükről áradozott. Most? Most meg engem csókol, és ráadásul nagyon hevesen. Én nem csókolok vissza, megpróbálom el lökni de erősen szorít.

- JIMIN! - lököm el és rákiáltok. Az alacsony fiú megtántorodik és a csapokban kapaszkodik meg. - Mi a fenét művelsz ember?

- Jungkook én- Nagyon sajnálom kérlek érts meg. Én nagy régóta- - mottyog össze-vissza.

- Beszéljék már érthetően! És mi van Yoongival? Ember te nem vagy normális. - Körbe nézek de Taehyung már nincs itt. Hová lett?

Jimin továbbra is próbál magyarázkodni de ezúttal se jár sikerrel, a szavak nem állnak mellette. Magára hagyva az idősebbet, kezdem el keresni Taehyungot.

Yoongi vajon tudta? Vagy Chim őt is átverte? Vajon Yoongi azért viselkedett velem mindig így? Yoongi sosem bírt engem. Én mindig meg próbáltam vele jóban lenni, de ő sose nyitott felém. Mindig azt mondta elveszem tőle Jimint. Akkor tudta. Jimin már régóta furán viselkedett és Yoongi is egy kicsit megváltozott. Ők kiskorúk óta ismerik egymást és mindent elmondanak egymásnak, legalábbis eddig így volt. Én csak öt éve ismerem őt, mindig is cuki páros voltak, én azt hittem őket semmi nem választja szét. Most mégis, Yoongi az előbb szakított Chimmel ő pedig pár perccel később már engem csókolt.

- Hallod kölyök, a hercegnőd az előbb sírva rohant el - jelenik meg Yoongi. Mikor csöngettek ki?

- Jimin le smárolt - jelentem ki kerek-perec, kertelés nélkül.

- Hogy mit csinált? Azt tudtam, hogy rád hajt de, hogy ennyire siet. Szánalmas az a fiú. - Rám hajtott? Jimin szerelmes belém? És Yoongi? Ez nekem sok meg kell találnom Taet. - Túl kell tennem magam rajta...

- Yoongs, Taehyung merre ment? - Szakítom félbe. Az alacsonyabb ujjával jelzi az irányt én pedig se szó, se beszéd el futok abba az irányba. Meg kell találnom, el kell neki mondanom az álmomat.

Taehyung szemszöge:

- Sajnálom Kookie - mondja a legidősebb, már a csap felet, vizes arccal.

-Mi-  - Kook nem tudta befejezni a kérdését és én is sokkosan álltam mellettük majd könnyes szemekkel elrohantam. Hát a délutáni program lefújva.
Csak szaladtam és szaladtam, már a folyosó végén voltam mikor meghallottam a csengőt. Útam így már célt is kapott és kilencven fokos fordulattal, a termünk felé siettem. Gyors össze pakoltam a cuccom és a bejárat felé igyekeztem. Útközben sok ember nekem jött vagy fel is lökött. A kapu előtt megtorpantam. Ha el megyek akkor a többi óra igazolatlan lesz. Még van három órám. Ha ezeket kihagyom halott vagyok. Balszerencsémre, addig gondolkodtam, hogy Kook utolért. Elkezd magyarázni de nem tudom végig hallgatni, igazából én vagyok a hülye. Hogy gondoltam, hogy valaha is lesz nála esélyem. Könnyem újra útnak ered, majd hangosan felsírok ezzel félbe szakítva öt.

- Gyere egy nyugodtabb helyre szeretnék veled beszélni - ölel magához és mikor zokogásom alább hagy, kicsit eltol magától és eltörli arcomat, pulcsija ujjával. Halványan bólintok, erre ő megfogja a kezem és maga után kezd el húzni. Kimegyünk az udvarra annak is egy eldugottabb részére, ott Jungkook leül és az ölébe húzz. Megpróbáltam felállni de nem hagyta. -Miért, sírsz? - néz rám kíváncsian. - Figyelj - kezd bele -, nem érzek semmit Jimin iránt. Nekem ez a csók nem jelentett semmit. Jimin a legjobb barátom, semmi más. Én... én  téged szeretlek.

Szeret. Azt mondta szeret, de ez jelenthet bármit is, lehet csak mint barátot vagy legjobb barátot. Jaj Taehyung ne legyél már ennyire negatív Jungkook szerelmes beléd. Jeon Jeonguk szerelmes belém.

- Ez úgy érted...?

- Úgy. Na, mit válaszolsz?

- Öm... Engem ez...ez  hirtelen ért. - Komolyan Taehyung, ennyi telik tőled. Míg én saját magammal szitkozódók, addig Kook elengedni a derekam és le hajtja fejét. - Én is szeretlek - nyúlok álla alá és felemelve fejét, mosolygok rá. - Nagyon szeretlek - suttogom. Mélyen a szemébe nézett, majd szó nélkül a számra mart. - Nem akarsz előbb el vinni egy randira? - Válok el tőle.

- De! Taehyung el jössz velem holnap suli után egy randira? - Heves bólogatásba kezdek. Jungkookot magamhoz ölelem és így maradunk még egy kicsit. A fiú feláll velem az ölében. - Beszélnem kell Jiminnel - indul meg befelé, de én ficánkolni kezdek a karjai közt - szeretném ha velem jönnél. Szeretném ha ott lennél te is mikor beszélek Jiminnel.

- Miért? - Hajolok ki a nyakából és mélyen a szemébe nézek. - Miattam, vagy miattad? Vagy esetleg Jimin miatt?

- Miattad. Szeretném ha hallanád amit vele fogok beszélni. É~s - húzza el - félek, hogy bekattanok és fel pofozom, vagy esetleg ő esik nekem, akár milyen értelemben is.

- Most beszélünk vele? - Bólint és további megy. A terem előtt végre lerak, megfogja a kezem és úgy sétál be a helyiségbe. A beszélgetés aránylag gyorsan lezajlik, meg tudom, hogy Jimin már régebb óta szerelmes Kookba és szegény Yoongi ezzel végig tisztában volt. Nagyon meg sajnáltam szegénykét. - A délutáni program még áll?

- Szerinted miért, holnap lesz az első randi? Ma még a tesóiddal randizok!

Jungkook szemszög:
Akkor az álmokról majd máskor mesélek.

Sziasztok!❤️
Bocsánat a késésért, még a gólyatáborban elkezdtem írni de aztán sose jött ki az idő, és mikor lett volna ídőm írni akkor meg ihlet nem volt. Azért remélem tetszett nektek ez a rész is, ígérem sietek a következővel.

Kinek, hogy kezdődött a suli?
Én kolis lettem és őszintén nagyon tetszik. Az ottaniak már szinte a családom, és talán jobban érzem ott magam mint itthon, na jó azért talán nem, de a lényeg, hogy nem bántam meg.

Csak Álmomban Láttalak {Taekook/Vkook}Donde viven las historias. Descúbrelo ahora