CHARLES
Eddig nagyon jól alakult a csapat hazai hétvégéje. Jól szerepelünk és esélyünk van a dobogó tetején állni. Én a pole-ból indulok és mindent megteszek hogy megnyerjem. Megígértem Izzynek hogy nyerek, és betartom a szavam. Isabelle-el nagyon jól megvagyunk, és már hivatalossá tettük hogy együtt vagyunk. Ahogy megbeszéltük eljött a versenyemre és összebarátkozott a többi pilótával és az ő barátnőikkel. Főleg Kellyvel, Max barátnőjével lettek nagyon jóba. Eleinte kicsit visszakoztak ismerve a múltját, de miután beszélgettek vele és megismerték kicsit jobban, már nem zavarta őket ami történt, és mindenki túllépett rajta.
-Ideje elindulnom a garázsba. Megleszel nélkülem?-kérdeztem Izzytől, miközben átöleltem.
-Képzeld, felnőtt ember vagyok, nem fogok elveszni. Te menj csak és nyerd meg a hétvégét. Ne feledd, szavadon fogtalak.
-A verseny után elmegyünk vacsorázni a többiekkel, de ha inkább vissza mennél a szállodába oda is mehetünk.
-Dehogy is! Menjünk el többiekkel.
-Örülök hogy benne vagy. Mennem kell, majd a verseny után találkozunk.-megcsókoltam és elindultam a garázs felé.
-Sok szerencsét! És vigyázz magadra!-kiabált nekem messziről Isabelle. Válaszul mutattam egy szívet a kezemmel.
Figyeltem a piros lámpákat ahogy sorban kivillannak. A motorok hangja lengte be az egész pályát. Mostantól csak én vagyok, és az autó. Mikor kialudtak a lámpák, a szurkolók kiabáltak, én pedig beletapostam a gázba.
ISABELLE
A verseny elrajtolt. Charles nagyon jól startolt, és meg is tartotta az első helyet. Kellyvel beültünk a paddockba és onnan néztük. Rövid idő alatt, nagyon jóba lettünk.
-Nagyon izgalmas ez a verseny!-odasúgtam Kellynek
-Azért érzed annak mert a férfi akit szeretsz ott vezeti elől a sort, különben ha belegondolsz most nincsenek olyan izgalmak. Majd az utolsó pár kör lesz nagyon izgalmas. Olyankor mind belehúznak és harcolnak a jobb helyért. Ma pont Max és Charles fogják előzgetni egymást. Szerinted ki nyeri?
-Szerintem tudod mire gondolok, ahogy én is tudom mire gondolsz.-majd elnevettük magunkat.
-Ohh a fenébe! A kocsiba hagytam Pen kedvenc játékát. Mindjárt jövök, le kell mennem érte a garázsba.
-Menj csak nyugodtan.
Kelly elment én pedig néztem tovább a versenyt. Igaza volt Kellynek, tényleg a vége felé a legizgalmasabb. Charles még mindig vezet, de Max közel van mögötte.
A verseny véget ért a Ferrari szurkolók szinte megőrültek! Charles megnyerte a csapat hazai futamát. Második lett Max, a harmadik pedig Lando. Odamentünk a dobogó alá és együtt ünnepelt mindenki.
Mikor vége volt az ünnepségnek Charles és Max odajött hozzám. Charles nevetve felemelt és megpörgetett a levegőben, aztán pedig megcsókolt.
-Mondtam hogy nyerek!
-Igen mondtad, és be is tartottad az ígéreted. Gratulálok! Csodás voltál!
-Gratulálok Max te is ügyes voltál, majdnem megelőzted Charlest! Ó nagyon köszönöm Isabelle tényleg jó verseny volt! Köszönöm hogy kérdezed.-játszotta le Max a kettőnk meg nem történt párbeszédét, és mind elröhögtük magunkat.
-Egyébként hol van Kelly?-kérdezte Max.
-Nem is tudom. Még a futam alatt lement a garázsba mert a kocsiba hagyta Pen játékát. De azóta nem láttam.-láttam Maxon hogy aggódni kezd.-Ne aggódj Max! Biztos semmi baj nincs, lemegyek utánanézek mi a helyzet.
-Légy óvatos Izzy.-puszilta meg Charles a homlokomat.
-Mindig az vagyok.
Ahogy leértem a garázsba kiabáltam Kellynek de nem válaszolt. Odamentem a kocsihoz ahol megtaláltam a játékot a földön, a kocsi ajtaja pedig nyitva volt. Nagyon megijedtem. Mi van ha elrabolták? Hirtelen hallottam valamit a garázs másik végéből. Elővettem a fegyvert amit mindig magamnál tartok. Charles nem örülne neki, de ez mindig is a részem marad. A fegyvert feltartva közeledtem a hang irányába. Mikor odaértem azonnal ideges lettem, amint megláttam Kellyt annak a pszichopata Clarissának a kezei közt, aki kést tartott a nyakához. Gyáva ribanc!
YOU ARE READING
I'll help you, whatever it takes - Charles Leclerc ff
FanfictionA 19 éves Isabelle szüleit megölték mikor ő csupán 15 éves volt. Bár még szinte gyerek volt hatalmas bosszúvágy kerekedett benne és elhatározta hogy megszabadítja a világot a gyilkosoktól. Azonban egy idő után túlságosan elárasztotta a düh és észre...