Tizenegyedik nap - 1. rész

184 14 2
                                    

A telefonom rezgésére keltem. Gyorsan felkaptam és kirohantam a szobából, nehogy felébresszem Todorokit.

"Mi van" szóltam bele idegesen.

"Mi az, hogy mi van?"

"Anya mondtam már, hogy ne hívj hajnalban!"

"Jó...sajnálom. Katsuki szükségünk van a segítségedre." váltott át egy tőle ritka, de nem szokatlan nyájas hangnemre. Mindig ezt használta ha valamit akart tőlem.

"Istenem... " sóhajtottam.

"El kell utaznunk egy pár napra, de nem rég fogadtunk örökbe egy macskát és őt nem vihetjük. "

"Hát ez a ti bajotok. Épp azért költöztem el, hogy az ilyen problémáitokat már ne nekem kelljen megoldani. Jó utat!"

"Várj! Ne tedd le kérlek!"

"Anya! Dolgozom, nem érek rá. " fújtam ki a levegőt. Igaz csütörtökig ráérek, de ezt neki nem kell tudnia. Semmi kedvem a koszos szőrgombócukra vigyázni.

"Kérlek! Nem sokára indulnunk kell és nem tudunk mást megkérni. Csak kettő, max három napról lenne szó. Cserébe megígérem, hogy nem látogatunk meg a közeljövőben. "

"A következő egy évben nem látogattok meg, nem hívsz fel pletykálkodni, nem akarod megtalálni nekem a szőke herceget és legkésőbb szerda este haza jövök." soroltam fel a követeléseim.

"Rendben van. " egyezett bele boldogan, bár szinte biztos voltam benne, hogy egyik feltétel sem fog teljesülni. "Délben indulunk addig ide tudsz érni?"

Ránéztem az órára...fél nyolc. Három órás kocsi út.

"Talán. De van kulcsom."

"Köszönöm Katsuki."

"Szia anya." mondtam és kinyomtam.

Nem hiszem el. A telefont a konyha pultra dobtam és neki láttam kávét főzni. Végre kicsit közelebb kerültem Todorokihoz, semmi kedvem most itt hagyni.

"Jó reggelt." csatlakozott hozzám nem sokkal később a kis szexi kócos vendégem.

"Mostmár jó." vigyorogtam rá és magamhoz húztam egy ölelésre. "Tessék kávé." nyújtottam oda neki egy bögrét.

"Köszi."

"Hogy aludtál?"

"Ami azt illeti nagyon jól." mosolygott rám. "Te?"

"Ami azt illeti utálok mással aludni." néztem rá gonoszan. A mosoly hirtelen tűnt el az arcáról, amin jót nevettem. "De veled olyan volt, mint egy álom." léptem hozzá és megpusziltam a fejét.

"Az jó, mert ez volt akkor az utolsó." húzódott el.

"Jaj ne már." öleltem meg hátulról. "Mindennap szeretnék veled aludni és a cuki kis kócos fejedre kelni." suttogtam a fülébe és megnyaltam, ami látszólag elég váratlanul érte. Kicsit meg is remegett a karjaim közt.

"Ne próbálj meg elcsábítani." tolt el magától.

"Azt hittem az már megtörtént." vigyorogtam rá és visszasétáltam a kávés bögrémhez. Az legalább hűen ott várt, ahol hagytam és nem zavarta, hogy hozzáér a nyelvem. "Hm... lehetnél te is olyan, mint ez a bögre." pillantottam rá a másikra.

"Miről beszélsz?"

"Lényegtelen." ráztam meg kicsit a fejem. "Figyelj kérdezni akarok valamit."

"Hm?" emelte rám gyönyörű heterokróm szemeit.

"Picsába ne nézz már ilyen szexin."

"Bocsi." hajtotta le ártatlanul a fejét.

"Szóval anyám hívott reggel. Elutaznak pár napra és megkért, hogy menjek addig el hozzájuk. Nem lenne kedved elkísérni?"

"Oh.. hát nem is tudom Bakugo." pillantott fel újra.

"Lesz macska."

"Oké menjünk." mosolyodott el.

"Most ez komoly? Ez győzőtt meg?" néztem rá kérdőn, mire csak bólintott. "Nem én..nem az, hogy kettesben lehetünk, hanem a macska?" hitetlenkedtem tovább.

"Nézd... minden rosszindulat nélkül de veled lehetek itt is kettesben, de a macskát nem engedi a főbérlő."

"Ez a bosszú az előbbi gonosz megjegyzésem miatt mi?" húztam fel az egyik szemöldököm.

"Előfordulhat." mosolygott rám angyalian.

"Nem félsz, hogy bosszút állok?" léptem oda hozzá és újból átkaroltam hátulról.

"És te?" fejét hátra döntötte a vállamra.

"Én nem félek semmitől."

Egy apró mosoly jelent meg a száján.

"Megyek akkor összekészülök." állt fel egy hirtelen mozdulattal.

"Várj." nyúltam utána és visszahúztam magamhoz.

"Hm?" nézett rám értetlenül.

"Tényleg szeretnék veled aludni." morogtam a fülébe miközben szorosan megöleltem.

Elmosolyodott és óvatosan megcsókolt.

"Nem sokára jövök." simogatta meg az arcom és ott hagyott.

Én is összeszedtem magam, bedobáltam minden fontos dolgot egy táskába, majd leültem a kanapéra és a telefonom kezdtem nyomkodni, amíg vártam.

Pár napja jött egy üzenet Kirishimától, amit azóta sem nyitottam meg. Nem tudom mi tévő legyek. Megígértem tegnap Todorokinak, hogy nem fogok mással találkozgatni, de mi van ha pár hét múlva rájövünk, hogy nem is működik ez a kapcsolatosdi kettőnk közt? Ha egyszer megmondom Kirinek, hogy nincs több szex tudom nagyon jól, hogy nem lesz visszatáncolási lehetőség. Picsába...

"Itt is vagyok." nyitott be az ajtón Todoroki.

"Egy pillanat." mosolyogtam rá.

Gyorsan írtam egy üzenetet Kirishimának, hogy el kell utaznom majd keresem ha hazaértem. Zsebre tettem a telefont és felkaptam a cuccaim.

"Induljunk." fogtam meg Shoto kezét és magam után húztam.

A következő pár napban úgyis kiderül, hogy mi a helyes cselekedet. Addig egyenlőre nem mondok senkinek semmit.

The boy next door (TodoBaku) HUNWhere stories live. Discover now