Nem sokat aludtam az éjjel. Egyfolytában azon agyaltam, hogy, hogy lehettem ekkora barom. Majdnem belehaltam abba, hogy mással láttam Todorokit erre amikor lehetőségem volt meg sem próbáltam visszaszerezni.
Álmosan másztam ki az ágyból 7 körül és elindultam zuhanyozni.
Talán nem is lesz így olyan rossz. Végülis a barátságból még bármi lehet.
Igen így van. Annak fogok örülni ami van és majd alakul.
Lefürödtem és megálltam a tükör előtt, hogy szemügyre vegyem magam. Az elmúlt pár nap megviselt kissé, de mostmár tényleg össze fogom kapni magam.
Megigazítottam a hajam, fogat mostam majd felvettem egy melegítő nadrágot és egy trikót. Úgy döntöttem elmegyek futni. Rám fér testileg és lelkileg is.
A lakástól nem messze volt egy park, ami tökéletesnek bizonyult a reggeli edzéshez. Zsebre tettem a kulcsaim, a fülhallgatómat a kezembe kaptam és útnak is indultam.
Lefelé menet a zenéim között válogattam, amikor megpillantottam azt, ami anyámékhoz menet hallgattunk a kocsiban Todorokival [Rewrite the stars - James Arthur & Anne-Marie].
Apró mosolyra húztam a szám. Felraktam a fülesem, elindítottam a zenét és futni kezdtem.
Teljesen kikapcsolt az agyam csak ezt a számot hallgattam újra meg újra és futottam. Futottam az érzéseim elől, a szomorúság elől de leginkább a gondolat elől, hogy Todoroki és Bakugo nincs többé.
Végül kb negyven perc után álltam meg, amikor már éreztem, hogy a tüdőm szeretne kiszakadni a testemből. Levegő után kapkodva támaszkodtam meg egy padon. Kinyomtam a zenét és zsebre tettem a fülesem. Beletelt pár percbe amíg rendezni tudtam a lélegzetem és már nem akartam meghalni.
Letöröltem a homlokomról az izzadtságot és elindultam gyalog haza. Jó volt a friss levegőn lenni és kicsit távolabb lenni a háztól mint 100 méter. Szinte már jó kedvem volt.
Ekkor pillantottam meg egy padon a jól ismert felemás színű hajkoronát egy hosszú fekete hajkorona társaságában. Todoroki és az idegbeteg exe. A lábaim automatikus mozdultak és odafutottam hozzájuk.
"Hello" álltam meg előttük
"Na már csak ez kellett." nézett rám grimaszolva Momo.
"Bakugo." nézett rám meglepődve Todoroki mire én mosolyogva integettem neki egy kicsit. Pont úgy éreztem magam mint egy meleg szuperhős, aki épp megmenti szerelmét az undorító hetero dolgoktól.
"Büdös vagy. Rád férne egy zuhany." jelentette ki Momo
"Te meg dagadt vagy. Rád férne egy diéta." szóltam vissza.
"Terhes vagyok." forgatta meg a szemét
"Én meg szűz."
"Nem. Én tényleg terhes vagyok, te pedig akkor sem lennél szűz ha csak fele annyi pasival keféltél volna, mint igazából, mert még akkor is japán lakosságának a 40%-a megdugott volna."
"És mégis ki a terhes kettőnk közül?" néztem rá gonoszul.
Todoroki halkan felnevetett de Momo gyilkos pillantására abba is hagyta.
"Bunkó paraszt." sziszegte a lány
"Te kezdted." tártam szét a karjaim.
"A bennem lévő gyerek is felnőttesebb, mint te." forgatta meg a szemét. "Most pedig ha megbocsátanál Todorokival át kell beszélnünk, hogy, hogyan tovább." hessegetett odébb a kezével.
"Mi köze ehhez neki?"
"Tudom, hogy ezt egy magadfajtának nehéz elképzelnie, de gondolom jártál biológia órára és tudod, hogy fogannak a gyerekek."
"Gondolom te nem jártál, mert szex nélkül elég nehéz. És amikor legutóbb csekkoltam az apa jelölted épp belém élvezett és nem beléd." vigyorogtam rá
"Fúj." felállt és közelebb sétált hozzám.
"Komolyan diétázz egy kicsit." néztem a szemébe
"Komolyan tűnj el innen, mielőtt megpofozlak."
"Todoroki ugye nem hiszed el, hogy terhes." néztem a felemás hajú fiúra aki eddig csendben élvezte a közjátékunk.
"Nem kell elhinnie itt van az összes lelet és ultrahang." mutatott egy mappára a padon.
"Mekkora esélye van, hogy te vagy az apa?" próbáltam felvenni vele a szemkontaktust de kerülte a tekintetem.
"Két hónapos a baba és két hónapja pont együtt töltöttünk egy estét." mondta halkan
"Két hónap!? És eddig nem jutott eszedbe szólni ennek a szerencsétlennek, hogy legközelebb húzzon gumit!?" kiáltottam fel.
"Bakugo kérlek. Ez nem a te dolgod. Menj haza." emelete rám gyönyörű szemeit végre.
"Feladom." sóhajtottam. "Sok boldogságot." küldtem egy gyilkos mosolyt Momo felé és ott hagytam őket.
YOU ARE READING
The boy next door (TodoBaku) HUN
FanfictionBakugo új albérletbe költözött. A szomszédja nem más mint Todoroki, akivel hamar összebarátkoznak. Lehet több lesz belőle mint barátság? Úgy döntöttem, hogy elkezdem lefordítani magyarra is ezt a történetem, mert nagyon szeretem és nagyon közel áll...
