hype. - Vajon hány szerelmet bír még el a Wattpad?

5.4 The Perfect Purple Pen

Az órára ránézve egyértelműen aludnom kellett volna, ha másnap délelőtt használható állapotban akartam lenni egy korrepetáláshoz, tehát a válasz Ashley kérdésére egyértelmű igen volt, és már indítottam is a videóhívást.

– Mizu, fenség? – nézett bele a kamerába Ashley, én meg nem tudtam mit mondani. Nem akartam rögtön elmesélni neki, hogy a Wattpad legújabb főellenségével áll szemben, aki hamarosan tesz is róla, hogy az oldal felhasználóinak legalább egytizede elkedvetlenedjen, szóval csak vállat vontam. – Na, valami csak van.

– Neked amúgy nem valami buliban kellene lenned? Mintha azt mondtad volna, hogy szombat esténként nem érsz rá, mert...

– Áh, az már lejárt ügy – szakított félbe, és még csak most vettem észre, hogy vattapamacsok és sminklemosók vannak az asztalán. Felvett egy pamacsot, és megtörölte az egyik szemét. – Kicsit összekaptam anyuékkal, szóval a buli sztornó. Meg különben is, valaki írt egy nagyon kedves kommentet, miszerint rohadjak meg, és tökre összezuhantam! Nincs esetleg ötleted, ki lehetett az a galád? – nevetgélt, majd sebes mozdulatokkal újabb vattapamacsra öntött a tisztítóból, és a szobája gyér fényében egészen olyanok voltak, mint apró, nedves hógolyók.

– Tényleg jó rész volt – mosolyogtam, és felidéztem azt a bizonyos lezárást, ami rengeteg olvasó fejében fog még motoszkálni a jövő hétig.

– Köszi a kommenteket, tökre megnyugtattak a tempót illetően. A fogalmazásról mit gondoltál? És mi lenne, ha a következő részben felhozná Harry, hogy rájött Lisa titkára?

Imádtam, hogy Ashley még nálam is szétszórtabb és átgondolatlanabb, ha írásról van szó. Sosem tudja előre, mit fog írni a következő részbe, csak akkor kezd el gondolkodni rajta, ha már leült írni. Soha nem tervez előre, mégis valahogy összeállnak a darabok. Lisa karaktere eredetileg elég furcsa lett volna, az irányokkal és a szimmetriával kapcsolatos megszállottságát csak simán művészes hóbortnak tervezte, de egy idő után rájött, hogy nem valami realisztikus, a közönség is túlzásnak tartaná és valószínűleg még sértő is. Ashley pár nap alatt előállt az ötlettel, ami az egész sztoriját megmentheti: Lisa OCD-s, és a szimmetriára meg az irányokra van rákattanva, ó, és hogy miért nem jelent meg ez eddig tudatosan a narrációjában? Hát mert fogalma sincs róla! Komolyan irigyeltem őt, amiért alig kellett átalakítania az ötleteit, és a kezei alatt a felismerhetetlen darabokból szépen kirajzolódott a történet puzzle-je, legyen szó novelláról vagy nagyobb volumenű regényről. Persze az ő munkamódszerével aligha lenne képes egy intrikákkal átszőtt, bonyolult cselekményű történet megírására, amit egy lenyűgöző háttérvilágba implementál, de soha nem is álmodott a kiadatásról, és fanfictionöknek tökéletesen megfeleltek a történetei így is.

– Mindegy, szóval Becca is nemrég írt, hogy persze, Colin szívesen jön holnap délelőtt segíteni nekem. Mintha szükségem lenne rá! Uh, miért kell nekünk egy idősíkon léteznünk?

– Jó, erről eleget beszéltünk – szakított félbe. – Inkább azt mondd meg nekem, mikor hívod el kávézni?

Összezavarodva tekintettem körbe a szobámban, mintha az árnyékba burkolózó, sejtelmes alakok valamiféle megoldást rejthetnének.

– Mármint Colint?

– Na, ne játszd már a hülyét, te is tudod, hogy erről a kommentelősrácról beszélek. Végigolvastam a tegnap esti kis eszmecseréteket, és ne is tagadd, hogy érdekel a srác.

– Mármint... úgy? Ezt meg miből gondolod? Még nem is láttam, honnan tudhatnám, hogy bejön-e?

– Kislány, nekem te ne. Az exeden kívül ő az egyetlen srác, akiről valaha igazi lelkesedéssel hallottalak beszélni. Jóképű randipartner, akit a legjobb barátnőd szervezett be? Ügyet sem vetsz rá. Jó, mondjuk ebben kivételesen igazad volt – legyintett, aztán tovább gesztikulált hevesen. – De a suli legmenőbb sráca, aki csak neked szentelné a figyelmét, ha úgy döntenél? Szexi göndör pincérsrác, aki szuperjófej veled és megvigasztal? Na, neked erre semmi szükséged, olyan unottan beszélsz mindkettőről, hogy az agyam eldobom. – Megfogta az egyik vattapamacsot és hátravetette. – Amúgy ebben a pincérsrácban látok fantáziát, még akár egyidősek is lehetünk – hümmögte gondolkodós arcot vágva, és az állát megtámasztotta a kezén. – Figyu, ha neked offos, minket attól még bemutathatsz egymásnak, csütörtök este úgyis érkezem... na mindegy, szóval. Itt ez a két érdekes fiatelember, akiket le se tojsz, mert Colinon rágódsz – sóhajtott drámaian. – Na, de besétál a Wattpadra valami srác, akit netes trollnak nézel először? Hát persze, hogy ez kelti fel az érdeklődésedet. Gondolhattam volna, nyilván. – A homlokára csapott. – Nézd, én nem mondom, hogy Colinnal ne reménykedj semmiben, de ha valaki más kopogtat, legalább fontold meg, hogy beengeded! Kellyvel rohadt nehéz volt a távkapcsolat, de minket elválasztott az óceán, titeket meg lehet, hogy csak az úttest. Egy városban laktok, szimpi a srác, jól elbeszélgettek, és mentális kihívás, leköti a fejedet, és addig is kevesebb hülyeségen rágódsz. Ja, és nagyon romantikus az egész, ahogy együtt megkeresnétek ezt a ti nagy igazságotokat. Olyan szexi.