One Shot Sztorik-Foci Kiadás

Mason Mount #4

A bajnokság tizedik fordulója van. Ma a Liverpoolt fogadjunk vendégül. Papírformán egyértelműen mi vagyunk az esélyesek, de ez nem jelent semmit. Elég fáradtnak érzem magam, éjjel nem sokat tudtam aludni, fogalmam sincs hogy miért.
És a reggeli kávém se segített.
-Szerintem beszélj Freddel, hogy ma csak kispados legyél
-Micsoda? Miért mondanám ezt? Délután 4kor lesz a meccs, addigra kipihenem magam
-Hát szerintem meg nem, de mindegy
-Most neked mi a bajod Mason?-akadtam ki
-Semmi, mi lenne-ült le a tv elé
-Látom-indultam fel az emeletre
-Szeretlek-kiabált fel utánam.
Úgy csinál mintha beteg lennék vagy valami bajom lenne. Szarul aludtam és ennyi. Na mindegy. Gyors zuhany után átöltöztem és YouTubeon kezdtem el videókat nézni. Aludni nem tudtam, de relaxálni annál inkább. Dél van és tökre energikusnak érzem magam.
~Nem jössz le?Rendeltem mekit-M
~Miért nem jössz fel értem?-H
Választ nem kaptam,helyette nyílt a hálószoba ajtó,felkapott és levitt.
-Nem akartam bunkó lenni reggel cica-ölelt magához
-Shhh. Jóétvágyat-kezdtem el enni
-Neked is szerelmem-kapcsolta be a tv-t

Lassan indulnom kéne a stadionba. Gyorsan felkaptam a táskám, és Masonnel el is indultunk. Nincs jogsim, úgyhogy ha nem busszal megyek, akkor ő visz.
Kerestünk egy szabad helyet és leparkoltunk. Biztiboynak felmutattuk a kártyánk és én siettem átöltözni, Mason meg gondolom megkeresi a srácokat ha már itt vannak.

Mason Mount szemszöge:
-Na mivan tesó, meccs előtt nyomtatok egy kört hogy késtetek?-vette el a cuccait a székről Kai
-Haha, nagyon vicces. Egész délelőtt pihent, eléggé kivan. Én mondtam neki hogy szóljon Frednek hogy nem érzi jól magát, de megy a saját feje után-legyintettem
-Ügyes lesz, mindig az szokott lenni-szólt hozzá a beszélgetéshez Chilly is
-Úgy legyen-zártam le a témát.
A vendég csapat most érkezett fel a pályára. Pár perccel később a mi lányaink is jöttek. Köszöntötték a közönséget, és elkezdték a bemelegítést.

Hailey szemszöge:
Miután a szerencse eldöntötte hogy mi kezdünk, fel is álltunk a felezővonalhoz és a kezdőrúgást elvégeztem.
10.percben lett volna egy jó helyzetünk, csak pontatlanul passzoltam. Fújtam egyet és mentem tovább. Messze még a meccs vége, nem szabad egy rossz mozdulatnál leragadni.
Csak mikor egy félidő alatt 2 rohadt nagy helyzetet hagy ki az ember, az azért idegőrlő tud lenni.

Mason Mount szemszöge:
Én mondtam hogy ebből még baj lesz. Ilyen hibákat soha nem követ el. Múltkor is simán belőtte ezeket a helyzeteket. Szerencsére lefújták az első félidőt 1 perc hosszabbítást követően.
-Mindjárt jövök srácok, beszélek vele-indultam le az öltözőkhöz. Többi lánynak adtam pacsit és biztattam őket hogy így tovább, Haileyt meg félrehívtam.
-Mit szeretnél?-nézte a padlót
-Mit csinálsz? Szedd már össze magad, vagy ha nem vagy képes rá ülj le a kispadra-emeltem fel a hangom talán egy kicsit jobban is a kelleténél
-Nem csak én hibáztam szerintem-dobolt a lábával
-Passzolásban a többiek is igen.De ekkora helyzetet senki sem hagyott ki rajtad kívül
-Ha csak kioktatni tudsz, akkor vissza is ülhetsz a helyedre-viharzott be az öltözőbe. Pedig én csak jót akarok neki, dehát....

Hailey szemszöge:
Nem hiszem el hogy úgy beszél velem mint egy kutyával. Többiekkel lepacsizott meg biztatta őket. Szép, mondhatom.
Ideggel tele mentem vissza a pályára.
Fred azt mondta, tudja hogy megtudom csinálni és összeszedem magam, nem cserél le.
Épp hogy elkezdődött a meccs, labdát szereztünk és Kiara bepasszolta nekem, amit idegből be is rúgtam. 2-1 ezzel az állás. Gólörömmel most nem foglalkoztam. Semmi kedvem nem volt perpillanat hozzá.

3 perc hosszabbítás után ezt a félidőt is lefújták. Végül döntetlen lett, 2-2-vel. Lepacsiztam a lányokkal és gyors besiettem az öltözőbe. Átöltöztem és már indultam is haza. Szerencsére pont jött busz. 20 perc alatt haza is értem. Kipakoltam a cuccom, letusoltam, és valami kaja után kutakodtam. Végül kikevertem egy adag palacsintatésztát és megkentem nutellával. Mason meg nem érdekel. Majd jön ha akar. Biztos Bettyvel fecseregnek. Egészségükre.

Mason Mount szemszöge:
Tudtam hogy összeszedi magát.
Csúnyán beszéltem vele, ez tény. De ha ez kellett ahhoz hogy észbekapjon akkor megérte.
Meccs végeztével gyors lesiettem de már sehol nem találtam. Körbekérdeztem, de senki nem látta. Szuper..
Gratuláltam a lányoknak és elhívtak minket kajálni. Dobtam egy üzit a srácoknak hogy jöjjenek.

Hailey szemszöge:
Este kilencet ütött az óra. Elmosogattam, kicsit takarítottam és felmentem lefeküdni. Rosszul esik hogy nem jött utánam, hanem inkább bulizgat a többiekkel. Könnyeimnek utat is engedtem.

Már egy fél órája itt sírdogálok, mikor egyszercsak hallom csukódni a bejárati ajtót. Gyors letöröltem a könnyeim, és úgy tettem mintha aludnék.

Mason Mount szemszöge:
Gyors lepakoltam és felmentem az emeletre.Halkan kinyitottam az ajtót és befeküdtem mellé.
-Ügyes voltál Hailey-öleltem volna át, de nem engedte
-Hagyjál békén
-Figyelj, sajnálom hogy így beszéltem veled, de látod utána rögtön betaláltál
-De az nem én voltam. Idegből játszottam már csak, de ezt te is tudod jól. És azt is tudod, hogy rohadtul szarul esett ahogy beszéltél velem, és mégis inkább Bettyékkel voltál, minthogy elgyere utánam-kezdett el sírni
-Nem velük voltam-vágtam rá egyből
-Ja igen persze, legalább ne hazudj bele a szemembe könyörgöm, Betty kirakta a sztorijába, mekkora egy seggfej vagy-kelt ki az ágyból és lement. Felléptem instára és tényleg kinnt volt neki sztorijába. A rohadt életbe.

Hailey szemszöge:
Hogy lehet ekkora paraszt? Belemert hazudni a szemembe. Hihetetlen
Kivettem egy vizet a hűtőből és megittam. Hirtelen két kezet éreztem meg a derekamon
-Szeretlek életem és ne haragudj rám-bújt a nyakhajlatomba
-Rádmászott?-doboltam a lábammal
-Igen, épp ezért jöttem haza-ölelt mégszorosabban
.
.
.

Sziasztok! Előre is szép hétvégét kívánok Mindenkinek!😇💗