One Shot Sztorik-Foci Kiadás

Ben Chilwell, Mason Mount

Készülődök az esti szezonzáró díjátadóra. Chelsea csapatában kézilabdázom. A bátyusom, Mason pedig focista szintúgy a Chelseanél. A szüleinket sajnos egy autóbalesetben elvesztettük 2 évvel ezelőtt. Akkor még csak 17 éves voltam. Elég mélyen érintett, hisz anya kézilabdázott, és voltak közös meccseink is az angol válogatott keretében. Felemelő érzés volt a saját anyukámmal egy csapatban játszani. És ami aput illeti, ő is focizott és szintúgy Masonnel a válogatottban. Itt ezen a ponton mindkettőnknek egy hosszabb kihagyás következett a sportban. Egyszerűen nem tudtunk így pályára lépni. Borzasztó volt végül 5 hónap kihagyás után újra játszani. Mai napig minden mérkőzés elején pityergek.
Akkor úgy éreztem, hogy abbahagyom, de rájöttem hogyha feladom, az egyetlen emlékem is elvesztem anyukámról. Azt pedig nem akarom. Egyébként Masonnel nem együtt élünk, de csak 10 perc séta választ el minket. Régen nagyon sokat veszekedtünk mint általában a testvérpárok. De amióta volt ez az eset elválaszthatatlanok vagyunk egymástól. Rá kellett jönnünk, hogy csak így tudunk ezen az egész helyzeten túllépni. Együtt...
Na de ennyit a háttértörténetről.

Az angol bajnokságot mi nyertük meg, a bajnokok ligájában pedig harmadikak lettünk. Megvan a következő szezonra a cél úgy gondolom. Hatalmasat mentünk, de nem volt elég a győzelemre.
Ezeken agyalva készítettem el a sminkem. Mivel a ruhám mélybordó színű, így ehhez passzoló rúzst választottam. A szemhéjamra pedig egy visszafogottabb barna került egy kis csillogóssal kiegészítve. Hajamat kicsit begöndörítettem és hagytam hogy a vállamra omoljon. Mell alá érő egyenes barna hajam van. Szeretem alap járaton, de göndören néha jobban tetszik.
Az én drágalátos bátyám azt mondta négyre itt lesz értem, erre már 10 perccel elmúlt amikor dudált a ház előtt. Felkaptam a táskám, bezártam az ajtót és behuppantam mellé. Két puszi után el is indult.
-Na mivan? Valamelyik csajod feltartott?
-Képzeld el,hogy most nem. Chilyt kellett gyorsan elugrasztanom, mert bedöglött a kocsija-nézett rám egy pillanatra, majd újra az utat figyelte
-És nem lett volna egyszerűbb értem eljönni és ő is jött volna most velünk?
-Nem és ne kötekedj-gyorsított
-Hát jó-vettem elő a telefonom egy gyors streak elküldése végett.
20 perc múlva meg is érkeztünk. Ahhoz képest, hogy egy fél óra múlva kezdődik az esemény elég üres volt a parkoló.
Kiszálltam és Masont megvárva bementünk. Mint mindig, most is csodálatos volt a díszítés és maga a berendezés is. Leraktam a székemre a táskám és odamentem a fiúkhoz.
-Áhhh, szia Madison-zárt szoros ölelésbe egyből Ben
-Aztamindenit, kitettél ám magadért csajszi-méregetett Declan
-Ti is kipattintottátok magatokat rendesen-mosolyogtam
-Na jólvan le lehet szállni a hugomról srácok-karolt át
-Jajj de szereti-törölgette nem létező könnyeit Kante
-Inkább én léptem, sziasztok-nevettem és elindultam vissza a helyemre
-Rövidebb szoknyád nem volt Madison?
-Mason fogod be-fordultam vissza egy pillanatra. Bezzeg ha a ribancain van ilyen ruha még örül is neki. Na mindegy.

Mason szemszöge:
-Rövidebb szoknyád nem volt Madison?-kiabáltam utána
-Mason fogd be-fordult vissza. A fiúkból rögtön kitört a nevetés.
-Hát de most igazam van. Majdnem kinnt van a segge-akadtam ki
-Jajj már haver, dehogyis. Ha ő ebbe érzi jól magát akkor ne szólj bele. Elvégre már felnőtt nő nemde? Mellesleg tök jól áll neki
-Chilwell ne nézegesd a hugomat-emeltem fel a mutatóujjam
-Jólvan már nyugi. Engedd el magad és hagyd élni-veregette meg a vállam. Lehet hogy igazuk van. De akkor is féltem. Szerintem jogosan.

Madison szemszöge:
10 perc csúszással végül elkezdődött a köszöntő. Eléggé tele lett a terem. Mondjuk elég sokan vagyunk szóval érthető. Én szokás szerint Emma mellett ülök. Óvoda óta ismerjük egymást. Azóta mindig osztálytársak is voltunk, és legjobb barátnők is. Egy szóval imádom. És iszonyat tehetséges. Ő az első számú kapusunk.
A díjkiosztót a focistákkal kezdték. A lányok megmondom őszintén annyira nem érdekeltek.
A bajnokok ligája legszebb gólját az angol csapatoknál Ben rúgta.
Hatalmas tapsvihar kíséretében kisétált. Odaállt a mikrofonhoz, és mielőtt elkezdte volna a beszédét rámnézett és mosolygott.
Nagyon imádom egyébként. Mivel Masonnel legjobb barátok, így sok időt töltünk együtt. Ettől függetlenül a többi fiúval is kijövök szerencsére, de vele a kapcsolatom mégis más. Mintha a második bátyám lenne sokszor.

Mason szemszöge:
A legtöbb gólpasszt adó díját én nyertem meg. Nagyon hálás vagyok érte, és büszke is vagyok. Na de a kis hugicámra még mennyire. A szezon legértékesebb női kézilabdázója ő lett.
Egész beszéd alatt rám nézett. A végére már pár könnycsepp is legördült az arcomon.

Madison szemszöge:
Hu hát hol is kezdjem. Talán ott, hogy nagyon szépen köszönöm hogy én kaphatom meg idén ezt a díjat. Emlékszem, mikor anyukám állt is, mennyire büszke voltam rá, és mindig mondtam, hogy egyszer én is itt fogok állni. És ez most sikerült. Nem szeretném hosszúra fogni, de ezt még muszáj elmondanom.
Drága anya, remélem hogy büszke vagy rám odafennt. Nagyon hiányzol-ültem vissza a helyemre. Emma adott egy zsepit és simogatta a hátam
.
.
.
A rendezvény végén Masonnel kicsit félrevonultunk és csak szorosan öleltük egymást. Nem kellettek ide szavak.
Viszont a többiek nem hagytak sokáig, hisz indultunk bulizni.
A lányok rögtön hozták az első kört. Ritkán iszom egyébként, de akkor elég sokat.
Fél óra múlva már eléggé jól éreztem magam. Az összes számot végigénekeltük. Viszont mostmár muszáj volt egy kicsit leülnöm pihenni mert rohadtul elfáradtam.

Ben Chilwell szemszöge:
Nagyon sajnáltam Madisont a beszéde után, olyan érzékeny. Mondjuk be kell vallanom, hogy én is bekönnyeztem rajta. Azért az ő helyzetük nagyon tragikus és egyszerűen felfoghatatlan.
Lányokkal karöltve táncolt. Aztán egyszercsak felsétált az emeletre. Letettem a poharam és én is felmentem.
-Szia kicsi-ültem le mellé
-Halika-hajtotta fejét a vállamra
-Na miaz? Csak nem elfáradtál?-kuncogtam
-Ami azt illeti de. Már nem érzem a lábam-rúgta le magáról a magassarkút
-Hát ebben a cipőben nem is csodálom-csóváltam a fejem
-Miért, nem tetszik?-kezdte el babrálni a karkötőm
-Dehogynem, csodálatos vagy-türtem ki haját az arcából és kezdetét vette a farkasszemezés
-Tudod hogy nem tudom sokáig tartani-kezdett el nevetni.
-Épp ezért csinálom-hajoltam hozzá közel és megcsókoltam
.
.
.
Sziasztok! Már csak 7 tanítási nap és szünet! Kitartást Mindenkinek!💟Kivel szeretnétek részt látni?